2020. augusztus 4., kedd English version
Archívum  --  2010  --  8. szám - 2010. szeptember 13.  --  Iskolapad
A ku­ta­tás mű­vé­szet
A fris­sen vég­zett bi­o­ló­gus­lány sa­ját ma­gá­nak min­dig ma­gas­ra te­szi a mér­cét: ezért van te­le a ha­tár­idő­nap­ló­ja, de ez a tit­ka szá­mos dí­já­nak és szak­mai el­is­me­ré­sé­nek is – azon­ban igyek­szik meg­ta­lál­ni az egyen­súlyt a csa­lád, a mun­ka és a sza­bad­idő kö­zött.
Címkék: Iskolapad

Wal­ter Fru­zsi­na si­ke­res évet tud­hat ma­ga mö­gött: nyár ele­jén, dip­lo­ma­osz­tó­ján nem­csak a Só­fi-ösz­tön­díj­pá­lyá­zat el­ső he­lye­zett­jé­nek já­ró ván­dor­ser­le­get, ha­nem a Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi és In­for­ma­ti­kai Kar­nak a „Kar Ki­vá­ló Hall­ga­tó­ja” el­ne­ve­zé­sű dí­ját is át­ve­het­te. „Ami a szak­mai si­ke­re­ket il­le­ti, va­ló­ban zsú­folt volt az elő­ző fél­év, va­la­mint elég meg­ter­he­lő is” – is­me­ri el a PhD-tanulmányait most kez­dő lány. „A Só­fi-ver­seny­re be kel­lett nyúj­ta­nunk egy pá­lyá­za­tot, amely tar­tal­maz­ta ed­di­gi ered­mé­nye­ink, ku­ta­tá­sa­ink, nyelv­tu­dá­sunk le­írá­sát, a ta­va­szi, sze­ge­di kon­fe­ren­ci­án pe­dig elő­ad­nunk a té­mát, amel­­lyel fog­lal­ko­zunk. Ez sok időt vett igény­be, bár a té­mám ugyan­az volt, mint ami­vel a tu­do­má­nyos di­ák­kö­ri kon­fe­ren­ci­án is in­dul­tam.”

iskolapad
Wal­ter Fru­zsi­na
1986-ban szü­le­tett Sze­ge­den. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lát Dus­nokon, a kö­zép­is­ko­lát pe­dig a ba­jai III. Bé­la Gim­ná­zi­um­ban vé­gez­te. 2010-ben vég­zett az SZTE TTIK bi­o­ló­gus sza­kán, je­len­leg az MTA Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont­ban PhD-hallgató. 2009-ben az OTDK-n kü­lön­díj­ban, egy hol­lan­di­ai nem­zet­kö­zi di­ák TDK-n (International Stu­dent Con­gress of Med­ical Sci­ences) pe­dig szek­ció­győztes díj­ban ré­sze­sült. 2010-ben a Sófi Jó­zsef Ala­pít­vány ösz­tön­díj­pá­lyá­za­tá­nak el­ső he­lye­zett­je lett bi­o­ló­gus alap­kép­zés ka­te­gó­ri­á­ban, va­la­mint el­nyer­te a TTIK-n a „Kar Ki­vá­ló Hall­ga­tó­ja” cí­met is.
Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

A ku­ta­tás mint élet­cél

Fru­zsi a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont­ban a De­li Má­ria ve­zet­te ku­ta­tó­cso­port­ban az agyi mikroerek spe­ci­á­lis szer­ke­ze­té­vel – a vér-agy gát­tal – fog­lal­ko­zik. „Az agy­ban sok­kal sza­bá­lyo­zot­tab­ban mű­kö­dik az anyag­áram­lás, mint pél­dá­ul az iz­mok­ban” – hang­zik a ma­gya­rá­zat. „Míg az izom­mű­kö­dés­hez el­en­ged­he­tet­len, hogy az ott ta­lál­ha­tó vér­erek­ből nagy arány­ban be­jus­son a cu­kor a szö­ve­tek­be, ad­dig az agy fi­zi­o­ló­gi­ás mű­kö­dé­sé­re igen ká­ros len­ne, ha egy zacs­kó chips el­fo­gyasz­tá­sa után a ben­ne lé­vő sómen­ny­iség át­jut­na az agyi erek fa­lán.”
Hogy a ku­ta­tá­so­kat „in vit­ro”, az­az az élő szer­ve­ze­ten kí­vül vé­gez­hes­sék, szük­ség volt egy olyan sejt­te­nyé­sze­tes mo­dell ki­ala­kí­tá­sá­ra, amely meg­kö­ze­lí­ti az agy tény­le­ges ana­tó­mi­ai fel­épí­té­sét. Ezen a mo­del­len tud­ják az egyes anya­gok át­ju­tá­sát vizs­gál­ni, amely fő­leg a gyógy­szer­fej­lesz­tés­ben ját­szik fon­tos sze­re­pet. „Al­ter­na­tív uta­kat ke­re­sünk ar­ra a prob­lé­má­ra, hogy szá­mos köz­pon­ti ideg­rend­szert cél­zó szer épp a vér-agy gát mű­kö­dé­se mi­att nem tud az agyi ere­ken át­jut­ni, mert ez a bel­ső rend­sze­rünk nem csak a ká­ros anya­go­kat szű­ri ki” – mond­ja Fru­zsi. Az ő spe­ci­á­lis té­má­ja ezen be­lül egy, a ke­mo­te­rá­pi­ás ké­szít­mé­nyek ha­tá­sát fo­ko­zó szer, a tesmil­ifene tesz­te­lé­se volt a fen­ti mo­del­len. „Ez a szer Ka­na­dá­ból szár­ma­zik, és je­len­leg már kli­ni­kai vizs­gá­la­tok har­ma­dik fá­zi­sá­ban van, az­az kö­zel áll a tény­le­ges for­ga­lom­ba ho­za­tal­hoz” – me­sé­li.
„A ta­pasz­ta­lat azon­ban azt mu­tat­ta, hogy az em­be­re­ken vég­zett tesz­te­lés so­rán ha­son­ló mel­lék­ha­tá­sok lép­nek fel, mint egy olyan ke­ze­lés ese­té­ben, amely so­rán a vér-agy gát meg­nyi­tá­sa tör­té­nik. Ezért gon­dol­tuk, hogy hát­ha ez a szer a vér-agy gát­ra is hat­hat oly mó­don, hogy meg­kön­­nyí­ti egyéb te­rá­pi­ás sze­rek agy­ba va­ló be­ju­tá­sát. Ez volt az egye­te­men a di­ák­kö­ri té­mám, és a to­váb­bi­ak­ban is ez­zel sze­ret­nék fog­lal­koz­ni – még­hoz­zá az agyi tumorszövetekkel kap­cso­lat­ban” – árul­ja el. A friss dip­lo­más bi­o­ló­gus te­le van ter­vek­kel és am­bí­ci­ók­kal: élet­cél­ja a ku­ta­tás. Vé­le­mé­nye sze­rint a ku­ta­tás­ban egy­más­ra ta­lál a ter­mé­szet­tu­do­mány és a mű­vé­szet: az el­mé­le­ti gon­dol­ko­dás és a gya­kor­lat ös­­sze­kap­cso­lá­sá­ból egy új do­log szü­le­tik meg. Fru­zsi sze­me előtt az le­beg, hogy sok-­sok el­hi­va­tott em­ber mun­ká­já­nak kö­zös gyü­möl­cse­ként ke­let­kez­het va­la­mi iga­zán fon­tos és át­tö­rő, ezért min­den­ki, aki a ku­ta­tá­sa­i­val hoz­zá­já­rul eh­hez, tu­laj­don­kép­pen a kö­zös­sé­gi jó­hoz tesz hoz­zá.

A JÖVŐ ZENÉJE
Fru­zsi éle­té­ben egy új sza­kasz kez­dő­dött el: idén szep­tem­ber­ben kezd­te meg PhD-tanulmányait. „Azt hi­szem, nem so­kat fog vál­toz­ni az élet­stí­lu­som az ed­di­gi­ek­hez ké­pest: leg­fel­jebb több időt töl­tök a la­bor­ban és ke­ve­seb­bet az is­ko­la­pad­ban” – mond­ja mo­so­lyog­va. „Re­mé­lem, hogy a ku­ta­tá­si té­mám kap­csán el­ér­jük a ki­tű­zött cé­lo­kat, és a meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű tu­do­má­nyos cik­kem is meg­je­le­nik majd, le­he­tő­leg ní­vós fo­lyó­irat­ok­ban.” Nem tit­kolt vá­gya, hogy a kö­vet­ke­ző évek alatt ösz­tön­dí­jak se­gít­sé­gé­vel kül­föld­ön is el­tölt­hes­sen hosz­­szabb-rö­vi­debb időt. „Nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­án már vet­tem részt, és na­gyon nagy él­mény volt, szí­ve­sen utaz­nék más or­szá­gok­ba nem­ csak né­hány nap ere­jé­ig” – is­me­ri el az if­jú ku­ta­tó. „Per­sze ez nagy­ban függ at­tól is, hogy mi­lyen ered­mé­nye­ket érek el a ku­ta­tás­ban, és per­sze a ba­rá­to­mat sem hagy­nám itt szí­ve­sen évek­re. Vé­le­mé­nyem sze­rint egy ku­ta­tó éle­té­ben el­en­ged­he­tet­len, hogy szert te­gyen kül­föl­di ta­pasz­ta­lat­ra.”

Arany kö­zép­út

An­nak el­le­né­re, hogy Fru­zsi ilyen lel­kes és si­ke­res a mun­ká­já­ban, nem az­zal kezd­te az egye­te­mi éve­it, hogy ku­ta­tó­la­bort ke­res­sen. Ha­bár so­kan van­nak, akik ezt te­szik, ő úgy érez­te, el­ső év­fo­lya­mos­ként nincs meg az a ta­pasz­ta­la­ta és el­mé­le­ti hát­tér­tu­dá­sa, ami eh­hez szük­sé­ges len­ne. „Min­dig is az élet­tan ér­de­kelt leg­in­kább” – me­sé­li. „Ez a tár­gyunk azon­ban csak har­mad­év­ben sze­re­pelt a tan­terv­ben, ezért úgy érez­tem, ha­ma­rabb nincs sok ér­tel­me a ku­ta­tás­sal és kí­sér­le­te­zés­sel pró­bál­koz­ni. Még így is ko­ráb­ban kezd­tem el szak­dol­go­zó la­bort ke­res­ni, mint ahogy az kö­te­le­ző.”
Ami­kor azon­ban er­re rá­szán­ta ma­gát, nem volt kön­­nyű dol­ga: ne­he­zen ta­lált már sza­bad he­lyet, meg­fe­le­lő té­ma­ve­ze­tőt és olyan té­mát, amely ér­de­kel­te is. „Ez a la­bor az el­ső perc­ben meg­tet­szett – rög­tön meg is egyez­tünk, hogy itt fo­gok dol­goz­ni. Tu­laj­don­kép­pen a vé­let­len­nek és egy hir­te­len, de na­gyon sze­ren­csés el­ha­tá­ro­zás­nak kö­szön­he­tem, hogy most itt va­gyok” – árul­ja el a fi­a­tal bi­o­ló­gus.
Dön­té­se va­ló­ban jó­nak bi­zo­nyult: a SZBK Bio­fi­zi­kai In­té­ze­té­nek Mo­le­ku­lá­ris Neu­ro­bi­oló­giai cso­port­já­hoz tar­to­zó la­bor­ban ba­rát­sá­gos lég­kör és ins­pi­rá­ló kör­nye­zet fo­gad­ta. Szak­dol­go­zók és PhD-hallgatók dol­goz­nak itt és se­gí­tik egy­más mun­ká­ját De­li Má­ria ko­or­di­ná­lá­sa mel­lett.

„Nem va­gyok szak­bar­bár”

De nem je­len­le­gi té­ma­ve­ze­tő­je az egyet­len ok­ta­tó, aki nagy ha­tás­sal volt Fru­zsi pá­lyá­já­ra. „Aki­nek a sze­mé­lyi­sé­ge meg­fog, az erős be­fo­lyás­sal bír az éle­tem­re” – vall­ja. „Az pél­dá­ul, hogy a ter­mé­szet­tu­do­mány­ok te­rén ta­nul­tam to­vább, nagy­ban a kö­zép­is­ko­lai bi­o­ló­giata­nár­nő­mön, Mezeiné Ko­pasz Má­ri­án múlt.” Ez an­nak el­le­né­re tör­tént, hogy Fru­zsi gim­ná­zi­um el­ső négy évé­ben hu­mán ta­go­zat­ra járt, és sze­ret­te a mű­vé­sze­te­ket.
„A két­fé­le ér­dek­lő­dés nem zár­ja ki egy­mást. Most is szí­ve­sen já­rok mo­zi­ba, tár­la­tok­ra, je­len­leg épp a bé­csi Frida Kahlo-kiál­lítást sze­ret­ném meg­néz­ni. Ko­ráb­ban tíz évig zon­go­ráz­tam, sőt, az egye­te­mi évek ele­jén még egy me­tál­ze­ne­kar­ban is ját­szot­tam, ma már azon­ban eze­ket nem tud­nám be­le­sű­rí­te­ni a prog­ra­mom­ba” – mo­so­lyog. Per­sze nem ad­ta fel az ös­­szes hob­bi­ját: fény­ké­pe­zés­sel is szo­kott fog­lal­koz­ni, ré­gi ál­ma, hogy részt ve­gyen egy tan­fo­lya­mon. Ad­dig is kedv­te­lés­ből fény­ké­pez: szak­mai ár­ta­lom­ként a ter­mé­szet­fo­tó­zás az egyik szí­ve csücs­ke, de port­ré­kat is szí­ve­sen ké­szít. Mint mond­ja, örül an­nak, hogy ilyen sok min­den ér­dek­li, és igyek­szik er­re a nyi­tott­sá­gá­ra vi­gyáz­ni – nem sze­ret­né ugyan­is, ha rá le­het­ne akasz­ta­ni a szak­bar­bár jel­zőt. Ez vo­nat­ko­zik a ta­nul­má­nya­i­ra is: „a bi­o­ló­gi­án be­lül sem sze­ret­nék ki­zá­ró­lag a sa­ját te­rü­le­tem­mel fog­lal­koz­ni” – ma­gya­ráz­za.
„Egy­részt nem­csak a neu­ro­bi­oló­gia ér­de­kel, más­részt a ké­sőb­bi mun­kám so­rán majd ka­ma­toz­tat­ni is tu­dom azt a tu­dást, ame­lyet a bi­o­ló­gia más tu­do­mány­te­rü­le­te­i­vel kap­cso­lat­ban szer­zek. Ezért is nagy­sze­rű kez­de­mé­nye­zés az Eöt­vös Ló­ránd Szak­kol­lé­gi­um Bi­o­ló­gia Mű­he­lye, amely­nek ta­valy óta va­gyok a tag­ja. Szín­vo­na­las elő­adá­so­kon ve­szünk részt, nem a szok­vá­nyos ‘hall­ga­tunk és jegy­ze­te­lünk’ tí­pus­ban, rá­adá­sul olyan té­mák­ról hal­lunk, ame­lyek gyak­ran elő sem ke­rül­nek az egye­te­mi tan­órá­kon. Emel­lett a kö­zös­sé­gi élet mű­kö­dé­sé­ben és szer­ve­zé­sé­ben is ta­pasz­ta­la­tot szer­zünk, ami igen nagy kinc­s” – vé­li.

Tóth Ilo­na

DVETT_20060504004_230x154.png

Címkék

Iskolapad 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Mérnöki gyakorlat (nappali és levelező tagozat)
    július 13. - október 09.
  • Véradó Medikusok Hete
    augusztus 03. - augusztus 09.
  • SZOTE Gólyatábor '20
    augusztus 16. - augusztus 19.
  • Mérnöki gyakorlat I. beszámoló (nappali tagozat)
    augusztus 27.
  • Versenyalapú (normál) kurzusfelvétel
    augusztus 31. - szeptember 20.

Gyorslinkek

Bezár