2020. augusztus 4., kedd English version
Archívum  --  2010  --  4. szám - 2010. március 16.  --  Iskolapad
"Sze­re­tem a mun­kám"
Ho­gyan ta­lál­hat­juk meg he­lyün­ket a mun­ka vi­lá­gá­ban? A Gyógy­sze­rész­tu­do­má­nyi Kar PhD-hallgatója sze­rint nagy sze­re­pe van eb­ben a sze­ren­csé­nek is, de a lé­nyeg, hogy nyi­tott szem­mel kell jár­ni, így le­het meg­ta­lál­ni a test­hez­ál­ló le­he­tő­sé­ge­ket.
Címkék: Iskolapad

Kür­ti Le­ven­té­re pá­lya­vá­lasz­tá­sá­ban nagy ha­tás­sal vol­tak csa­lá­di gyö­ke­rei. Or­vos szü­lei és test­vé­re mel­lett ugyan­is egyik nagy­ap­ja és déd­ap­ja gyógy­sze­ré­sz vol­t, sőt a csa­lád a II. vi­lág­há­bo­rú előtt sa­ját pa­ti­kát is mü­köd­te­tett Hor­go­son. „Azt szok­ták mon­da­ni, hogy az em­ber a nagy­szü­le­i­re ha­son­lít leg­in­kább. Úgy tü­nik, ná­lam igaz­nak bi­zo­nyult ez a mon­dás. Úgy­hogy bár egy ge­ne­rá­ció ki­ma­radt, én foly­tat­tam a csa­lá­di ha­gyo­mányt. A gim­ná­zi­um­ban ér­de­kelt még a tör­té­ne­lem is, ab­ból jár­tam fa­kul­tá­ci­ó­ra, de vé­gül, ami­kor vá­lasz­ta­ni kel­lett, nem is ad­tam be más­ho­va a je­lent­ke­zé­se­met, csak ide, a GYTK-ra. Nem is bán­tam meg, hogy Sze­ge­den ma­rad­tam. Ha­bár ez biz­to­san an­nak is kö­szön­he­tő, hogy nem­csak itt vol­tam vé­gig, ha­nem több­ször jár­tam kül­föld­ön is” – mond­ja.

iskolapad Kür­ti Le­ven­te
1984-ben szü­le­tett Sze­ge­den. A Ságvári End­re Gya­kor­ló Gim­ná­zi­um­ban vé­gez­te kö­zép­is­ko­lai ta­nul­má­nya­it an­gol és né­met ta­go­za­ton. 2003-ban kezd­te meg ta­nul­má­nya­it az SZTE Gyógy­sze­rész­tu­do­má­nyi Ka­rán. 2006-tól tu­do­má­nyos mun­kát vé­gez az SZTE Gyó­gysz­ertech­noló­giai In­té­zet­ben és az MTA Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont Bio­fi­zi­kai In­té­zet Neu­ro­bi­oló­giai Ku­ta­tó­cso­port­já­ban. 2007-ben kü­lön­dí­jas lett a he­lyi TDK-konferencián. 2008 óta PhD-hallgatóként te­vé­keny­ke­dik a Gyógy­szer­tu­do­má­nyok Dok­to­ri Is­ko­lá­ban. Egye­te­mi évei alatt an­gol-ma­gyar gyógy­sze­rész szak­for­dí­tói má­sod­dip­lo­mát is szer­zett.
Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Utaz­ni jó

Le­ven­te ugyan­is na­gyon sze­ret utaz­ni, ezért ke­res­te az al­kal­mat egye­te­mi évei alatt is, hogy hos­­szabb idő­re ki­jut­has­son kül­föld­re. „Né­met­or­szág­ban vol­tam, Tübin­gen­ben. Na­gyon jó­kat hal­lot­tam az Eras­mus­ról, úgy­hogy én is ki sze­ret­tem vol­na pró­bál­ni, hogy mi­lyen egye­te­mis­ta­ként egy fél­évet kint töl­te­ni va­la­hol. Az utol­só, gya­kor­la­ti fél­éve­met töl­töt­tem kint, egy pa­ti­ká­ban dol­goz­tam és egy kór­há­zi gyógy­szer­tár­ban is. Na­gyon jól érez­tem ma­gam, ren­ge­teg is­me­ret­sé­get le­he­tett köt­ni, hi­szen min­den­ki ha­son­ló ci­pő­ben jár, egye­dül van kül­föld­ön, és sze­ret­ne ba­rát­koz­ni. Sze­rin­tem na­gyon iz­gal­mas do­log ki­ke­rül­ni egy ide­gen vá­ros­ba, ahol az em­ber nem is­mer sen­kit, és pár hét alatt fel­épí­te­ni egy ba­rá­ti kört. Szak­ma­i­lag is hasz­nos ta­pasz­ta­la­to­kat sze­rez­het­tem. Bi­zo­nyos dol­go­kat más­hogy csi­nál­nak kint. Van, amit job­ban, van, amit nem. Az­óta ki­csit más­hogy lá­tom az itt­ho­ni pa­ti­kai hoz­zá­ál­lást is. Mi a gyógy­szer­tár­ban most be­teg­nek hív­juk a be­té­rő­ket, Né­met­or­szág­ban vá­sár­ló­nak hív­ják. En­nek el­le­né­re meg­tart­ják ott is a szak­ma­i­sá­got, de a gaz­da­sá­gi szem­lé­let is meg­van emel­lett. Va­ló­szí­nü­leg itt­hon is ha­son­ló lesz majd a hoz­zá­ál­lás, eb­be az irány­ba tar­tunk, ezért is volt jó lát­ni ezt” – me­sél a kint töl­tött hó­na­pok ho­za­dé­ká­ról.
Po­zi­tív ta­pasz­ta­la­ta­i­nak kö­szön­he­tő­en nem is elé­ge­dett meg ez­zel a há­rom hó­nap­pal. Ta­valy szep­tem­ber­ben új­ra Né­met­or­szág­ba uta­zott, ez­út­tal egy­hó­na­pos nyelv­tan­fo­lya­mon csi­szol­ta nyelv­tu­dá­sát. „A nyelv­tu­dás elég fon­tos a mi te­rü­le­tün­kön is. Az igaz, hogy a tu­do­mány el­sőd­le­ges nyel­ve az an­gol. A na­gyobb ku­ta­tó­in­té­ze­tek­ben, bár­hol is le­gye­nek, min­den­ki an­go­lul be­szél, a tu­do­má­nyos cik­kek ki­lenc­ven szá­za­lé­ka an­go­lul író­dik. Ezért is jó, hogy el­vé­gez­tem a szak­for­dí­tói kép­zést, ha­bár ami­kor je­lent­kez­tem rá, még fo­gal­mam sem volt ró­la, hogy ku­ta­tó le­szek eset­leg. In­kább ar­ra gon­dol­tam, hogy le­het­ne mel­lék­ál­lás­ban majd szak­for­dí­tás­sal is fog­lal­koz­ni” – vall­ja be.

Ku­ta­tás és vál­to­za­tos­ság

Le­ven­te szá­má­ra kü­lö­nö­sen hasz­nos a nyelv­tu­dás, hi­szen PhD-hallgatóként fő­leg ku­ta­tás­sal fog­lal­ko­zik. Rend­kí­vül ér­de­kes és in­no­va­tív ku­ta­tá­si te­rü­le­té­vel tu­do­má­nyos di­ák­kö­ri te­vé­keny­sé­ge ré­vén is­mer­ke­dett meg, eb­ből ír­ta szak­dol­go­za­tát is. Az intranazális, az­az or­ron ke­resz­tü­li gyógy­szer­be­vi­tel te­rü­le­te olyan szer­te­ága­zó, hogy ket­tős té­ma­ve­ze­tés alat­t, a Gyó­gysz­ertech­noló­giai In­té­zet­ben és a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont Neu­ro­bi­oló­giai Kutatócso­port­já­ban is dol­go­zik Ré­vész Pi­ros­ka és De­li Má­ria irá­nyí­tá­sá­val. Nem vé­let­len, hogy a té­má­ból nem­zet­kö­zi fo­lyó­irat­ok­ban is meg­je­lent két cikk. Le­ven­te ezek meg­írá­sá­ban társ­szer­ző­ként mü­kö­dött köz­re, a Gyógy­sze­ré­szet cí­mü ma­gyar nyel­vü fo­lyó­irat­ban pe­dig el­ső szer­zős írá­sa je­lent meg.
„Sok­ré­tü té­ma ez, egy­részt a gyó­gysz­ertech­noló­giai vo­na­lon ter­mé­ke­ket ál­lí­tunk elő, ezek a ha­tó­anyag mel­lett szá­mos más fon­tos kom­po­nenst is tar­tal­maz­nak, és eze­ket a ké­szít­mé­nye­ket vizs­gál­juk el­ső lé­pés­ben in vitro kö­rül­mé­nyek kö­zött. A má­so­dik lé­pés­ben a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont­ban pe­dig ste­ril te­nyész­tő­la­bor­ban sej­te­ket te­nyész­tünk, és meg­néz­zük, hogy a lét­re­ho­zott ké­szít­mény ho­gyan jut át eze­ken, mi­lyen tu­laj­don­sá­gai van­nak, ho­gyan vi­sel­ke­dik az élő rend­sze­rek­kel. Tu­laj­don­kép­pen orr­hám­sej­tek se­gít­sé­gé­vel az or­ron ke­resz­tü­li be­vi­telt mo­del­lez­zük. Több­fé­le ké­szít­mény fej­lesz­té­sé­vel fog­lal­ko­zunk. Egy­részt tesz­tel­jük a memb­rá­no­kon va­ló át­ju­tást fo­ko­zó se­géd­anya­go­kat. Dol­go­zunk egy fáj­da­lom­csil­la­pí­tó ha­tó­anya­gon is, az len­ne a cél, hogy ez fel tud­jon szí­vód­ni or­ron ke­resz­tül, így spray for­má­já­ban is hoz­zá le­hes­sen jut­ni pél­dá­ul fej­fá­jás ke­ze­lé­sé­re va­ló ké­szít­mé­nyek­hez. Sok olyan ha­tó­anyag van, amit azért nem le­het tab­let­tá­ban be­ven­ni, mert a gyo­mor­ban el­bom­la­na. Ezért kell pél­dá­ul a cu­kor­be­te­gek­nek na­pon­ta több­ször in­jek­ci­óz­ni ma­gu­kat, ami­re szin­tén meg­ol­dást je­lent­het­ne az or­ron át va­ló be­vi­tel” – ma­gya­ráz­za.

SPORTOLNI
„Sza­bad­időm­ben az uta­zás mel­lett spor­tol­ni is na­gyon sze­re­tek. Hob­bi­szin­ten fo­ci­zom a ba­rá­ta­im­mal. An­nak ide­jén min­dig az Ady té­ren fo­ciz­tunk a TIK he­lyén. Ver­seny­sze­rü­en so­ha nem csi­nál­tam, de elég sü­rün já­runk össze. Ez a test­edzés mel­lett a kö­zös­sé­gi élet szem­pont­já­ból is na­gyon jó do­log. Ta­valy óta pe­dig a te­nis­­szel is pró­bál­ko­zom, több-ke­ve­sebb si­ker­rel” – árul­ja el Le­ven­te.


A kol­lé­gák és a té­ma is mo­ti­vál­ta ab­ban, hogy a PhD-t vá­lassza an­nak el­le­né­re is, hogy a ku­ta­tói mun­ká­ról so­kan gon­dol­ják, egy­han­gú, unal­mas te­vé­keny­ség. Mint el­mond­ja, en­nek épp az el­len­ke­ző­je igaz, hi­szen té­má­já­ból ki­fo­lyó­lag több he­lyen is dol­go­zik, és ku­ta­tói fel­ada­tai mel­lett ok­tat­nia is kell, fi­a­tal ko­ra el­le­né­re több­fé­le gya­kor­la­tot is rá­bíz­tak. „Tar­tok olyan gya­kor­la­tot, ahol a hall­ga­tók ugyan­úgy, mint a pa­ti­ká­ban, kü­lön­fé­le ma­giszt­rá­lis ké­szít­mé­nye­ket – pél­dá­ul ol­da­to­kat, ke­nő­csö­ket – ál­lí­ta­nak elő. Egy má­sik kur­zu­so­mon, a galenusi gya­kor­la­ton pe­dig meg­is­me­rik a kö­zép­üze­mi gyógy­szer­gyár­tás rej­tel­me­it. Mi az egye­tem alatt ta­ní­tást nem ta­nul­tunk, úgy­hogy most is­mer­ke­dek ve­le, hogy kell ezt csi­nál­ni. So­kat kell ké­szül­ni rá, mert he­ti több órám is van, de ér­de­kes fel­adat szá­mom­ra. Há­rom éve egye­te­mi hall­ga­tó­ként még ne­kem is ugyan­ezek a gya­kor­la­ta­im vol­tak. Ez rész­ben fur­csa, de va­la­hol meg is kön­­nyí­ti a dol­got, mert tud­ja az em­ber, hogy kom­mu­ni­kál­jon a hall­ga­tók­kal, mi ér­dek­li őket.”

A mun­ka szép­sé­gei

Túl a PhD-program fe­lén, Le­ven­te szá­mos le­he­tő­sé­get lát ma­ga előtt jö­vő­jé­re néz­ve. „Ter­mé­sze­te­sen meg­for­dult a fe­jem­ben már az is, hogy kül­föld­re men­nék dol­goz­ni, de ma­xi­mum pár év­re. Most még na­gyon sok min­den­től függ, ho­gyan foly­ta­tom a pá­lya­fu­tá­so­mat. Ki kell még ta­lál­nom, hogy mint lesz. Le­het, hogy gyógy­szer­gyár­ban fo­gok ku­tat­ni, vagy ma­ra­dok az egye­te­men, meg kell ta­lál­ni a meg­fe­le­lő op­ci­ót.
An­nak el­le­né­re, hogy PhD-zom, nem csak a ku­ta­tás ér­de­kel, szí­ve­sen men­nék pa­ti­ká­ba is dol­goz­ni. Tel­je­sen más jel­le­gü mun­ka len­ne, és ne­kem na­gyon tet­szik több do­log mi­att is. Em­be­rek­kel kell dol­goz­ni, el kell ma­gya­ráz­ni ne­kik, hogy mi­re jó a gyógy­szer, ho­gyan kell al­kal­maz­ni. Ez egy ki­hí­vás, hi­szen nem le­het a szak­nyel­ven fo­gal­maz­ni, mert ak­kor nem ér­ti a be­teg” – ér­vel.
És hogy mi mo­ti­vál­ja Le­ven­tét a mun­ká­ban? „Meg­van a ma­ga szép­sé­ge a ku­ta­tás­nak pél­dá­ul. De az egy na­gyon hos­­szú fo­lya­mat, amíg ki­fej­lesz­te­nek egy gyógy­szert, és ren­ge­teg em­ber mun­ká­ja ben­ne van. Úgy­hogy nem iga­zán gon­dol az em­ber er­re úgy, hogy ő ma­ga hoz lét­re va­la­mit. Sze­rin­tem in­kább az a lé­nyeg, hogy ér­de­kes mun­ka ez, ki­vá­ló em­be­rek­kel, jó lég­kör­ben dol­goz­ha­tom, és na­gyon sze­re­tem csi­nál­ni.”

Ke­resz­tes Ju­dit

DSC_1776_230x154.png

Címkék

Iskolapad 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Mérnöki gyakorlat (nappali és levelező tagozat)
    július 13. - október 09.
  • Véradó Medikusok Hete
    augusztus 03. - augusztus 09.
  • SZOTE Gólyatábor '20
    augusztus 16. - augusztus 19.
  • Mérnöki gyakorlat I. beszámoló (nappali tagozat)
    augusztus 27.
  • Versenyalapú (normál) kurzusfelvétel
    augusztus 31. - szeptember 20.

Gyorslinkek

Bezár