2020. augusztus 7., péntek English version

Egyetemi tanrend

*Tanrendi kereső

Kérjük, írja be a keresett adat (kurzuskód címe, kódja, oktató, tanszék, szak vagy képzési program neve) első betűit.

Részletes keresési feltételek

Felfed / Elrejt

Kurzuskód-adatlap

Ciklus:
2017-2018-1
Kurzuscím:

Társadalmi rétegződés II.

Kurzuskód:
SOCBA-E222-2
Kurzus típusa:
_Előadás, _Aláírás
Mikor:
Hol:
Tantárgy:
SOCBA-E22, Társadalmi rétegződés
Tárgyelem:
SOCBA-E22, Társadalmi rétegződés II.
Oktató(k):
Óraszám:
heti 2.00
Kreditek száma:
0
Maximális létszám:
nincs korlát
Speciális jelzők:
nincsenek
Leírás:
Social Stratification II.
(Társadalmi rétegződés Magyarországon)
A kurzus célja
hogy a hallgatók megismerjék a fő rétegződési dimenziók mentén a mai magyar társadalom rétegződését és egyenlőtlenségi rendszerét.
Követelmények: tételes szóbeli vizsga és a szakirodalom alapján egy-egy választott résztéma rövid korreferátumi bemutatása.

Módszertan:
Előadás és kiegészítő korreferátumok

1.Társadalmi rétegződés a két világháború között

A két világháború közötti társadalmi struktúra elemzése, a kapitalista fejlődés megkésettségéből eredő kettős struktúra jellemzői, annak társadalmi hatása ( Erdei F).
A kapitalista fejlődéssel alakuló polgári rétegek, s a továbbélő hagyományos történeti strukturális hierarchia túlsúlyának gazdasági és értékrendi okai. A kettős struktúra bemutatása és a vagyoni-munkamegosztási hierarchia mentén jelentkező társadalmi rétegek aránya ( Matolcsy M.). Az ipari fejlődés megkésettségének, kezdetleges szintjének hatása a társadalmi rétegek formálódására. A jelzett korszakban felsőoktatásban továbbtanuló hallgatók társadalmi strukturális összetétele. Az életmód, életvitel jellemezői a két világháború közötti szegény családokban ( Kiss L.). A két világháború közötti szociográfikus munkák a különböző társadalmi rétegek életvitelének sajátosságairól .

2.A II. világháború utáni struktúra- elméletek kényszerű szimplifikálása, a struktúra hármas szerkezete, és a valós társadalmi mozgások

A társadalmi struktúra vizsgálatának hiánya a II. világháború után. A termelőeszközhöz való viszony szerinti három-osztatú struktúra.( Andorka) A két világháború közötti társadalmi rétegek átrendeződésének trendje. A korábbi rendszer elitjének, középosztályának kényszerű mobilitása, rétegváltása, migrációja ( Berend T. ). Az extenzív iparosítással alakuló új-elit és új-középosztály megjelenése. A gyors iparosítás és a parasztok munkássá válása. Az iskolázottság expanziója és az új-középosztály intenzív képzése. A szellemi munkát végzők arányának megháromszorozódása. A rétegek átrendeződését alakító politikai és gazdasági hatások.


3.Az intragenerációs és intergenerációs mobilitás trendje Magyarországon

A mobilitás magyarországi trendje az eltérő történelmi időszakokban. Az intergenerációs és intragenerációs mobilitás sajátosságai, a domináns foglalkozási rétegekre jellemző mobilitás trendje. A magyarországi mobilitás a II. világháborút megelőző kapitalista viszonyok között. Az 1945 utáni politikai változások hatása a társadalmi mobilitásra. Az extenzív iparosítás hatása, a strukturális mobilitás alapvető jellemzői a mezőgazdaság kollektivizálásának mobilitásra gyakorolt hatása. Mobilitás az első kiigazító gazdasági reformokat követően. A mobilitás lelassulásának jellemzői és okai a hetvenes évektől. A társadalmi mobilitás jellemzői a rendszerváltás után. A mobilitási esélyek egyenlőtlensége Magyarországon, a magyar mobilitás és a nemzetközi trendek összehasonlítása.

4.Az iskolarendszer és társadalmi rétegződés kapcsolata Magyarországon

A magyar népesség iskolai végzettségének hosszú távú trendje a két világháború közötti időszaktól a legutóbbi évtizedig. Az iskolai struktúra és az oktatási rendszerek átalakulása , az átalakítás gazdasági-társadalmi okai. A beiskolázási arányszámok kérdése , az iskolázottság expanziójának gazdasági és demográfiai okai. Az oktatás költségei. A képzettség szerkezete és a gazdasági igények közötti diszkrepancia. Az egyes iskolatípusba jutás esélyegyenlőtlenségének adatai a magyar társadalomban. Az oktatásból kimaradók, leszakadók domináns társadalmi rétegei. A felsőfokú oktatás háromfokozatú átalakításának kapcsolata az eltérő társadalmi rétegek utódainak továbbtanulási és mobilitási esélyére.


5.A magyarországi migráció jellemzői

A magyarországi migráció történeti vetülete. A nemzetközi migráció jellemzői a Kárpát-medencében, kapcsolat az ország népességének sokszínű etnikai összetétele és a nemzetközi történeti migrációs folyamatok között. A migráns népesség bejutása a különböző társadalmi rétegekbe. A képzett, fiatal népesség fokozott aránya a migránsok között. A belső vándorlás magyarországi tendenciái az iparosodás kezdetétől. A mobilitás és migráció kapcsolata, hatása a különböző társadalmi rétegek összetételére. A vándorlás iránya a különböző időszakokban: A községből fővárosba, majd közeli városba, később városokból ismét községekbe vándorlás társadalmi és gazdasági okai, rétegjellemzői. A történelmi traumák hatása a migrációra, az országhatárok módosításának, a politikai rendszerváltásnak és a forradalmi retorziónak hatása a magyarok nemzetközi migrációjára, az egyes társadalmi rétegek összetételére. A migráció-kutatás lehetőségei és korlátai a mai magyar társadalomban.


6.A települési, lakóhelyi különbségek és egyenlőtlenségek hatása a társadalom rétegződésére Magyarországon

A lakónépesség aránya az eltérő településtípusokon a jelenlegi Magyarországon. A városok , községek , a városodás és városiasodás kérdése. A magyar tanyák a különböző történelmi időszakokban. A városi és városias települések adminisztratív besorolásának anomáliái. A városok és falvak társadalmi rétegek szerinti összetételének sajátosságai. A kulturális javakhoz jutás esélyegyenlőtlenségének mértéke az eltérő településtípusokon. A késleltetett városfejlődés elmélete és a foglalkoztatottsági rétegek differenciált elrendeződése. A városhiányos településstruktúra kapcsolata az iparfejlesztéssel, hatása a lakónépesség társadalmi összetételére, rétegződésére. A régiók kérdése, regionális különbségek és egyenlőtlenségek nyomán differenciálódó társadalmi rétegek. A lakásmód és társadalmi rétegek kapcsolata a rendszerváltás előtt és azt követően: A rétegek közötti egyenlőtlenségeket fokozó redisztribuciós lakáselosztás és privatizáció. A regionális fejlődést katalizáló legújabb tervek és lehetőségek Magyarországon, hatásuk a társadalmi rétegek teritoriális mozgására, összetételének változására.


7.A társadalmi rétegződés II. világháború után első tudományos vizsgálatai

A társadalmi rétegződés és munkamegosztás ( Andorka), a rétegződés mint munkajelleg-csoportok ( Ferge ). A munkajelleg-csoportok kategóriáinak mentén jelentkező egyenlőtlenségek. A munkajelleg- csoportok összetétele, a weberiánus teória hatása . A réteg-egyenlőtlenségek látható és látens dimenzióinak bemutatása a vizsgálati adatok mentén. A munkajelleg-csoportok szerinti rétegmodell kritikai bírálata, a „vezető és értelmiségi” összevont réteg különbségének bemutatása. A korszakra jellemző legfontosabb rétegvizsgálatok: az értelmiségről mint „új osztályról” ( Konrád-Szelényi) , valamint a munkásság életformák szerinti belső rétegződéséről ( Kemény )

8.A többdimenziós rétegződés-modell vizsgálat ás struktúra-modellek

A társadalmi rétegek egyenlőtlenségének fokozódása, az életkörülmények és társadalmi státusz-különbségek nyomán alakuló rétegződés-modell vizsgálat eredményei.
( Kolosi). A multidimenzionális vizsgálattal nyert státsuz-rétegződés jellemzői. A kutatás eredményei: módszertani újszerűsége és kompatibilitásának korlátai. A második gazdaság mint sajátosan magyar dimenzió a rétegegyenlőtlenségek létrejöttében. Erdélyi kettős- sturktúra elmélete nyomán felvázolt strukturális modellek hasonlósága és különbsége
( Szelényi, Kolosi). A redisztributív és piaci gazdaság kettősségének hatása a társadalom rétegződésére: Az életkörülmények differenciálódása és a fokozódó réteg-egyenlőtlenségek


9.A politikai-gazdasági struktúraváltás hatása a magyar társadalom elitjére

Az elitcsere, elit-reprodukció és elit-cirkuláció jellemzői történelmi perspektívában
( Lengyel Gy., Weiss I.) A II. világháború utáni diktatúra kiépülésével a korábbi elit kiszorítása, deklasszálása és migrációja, a mesterségesen kiépített új elit hatalmi elit. A vissza-cirkulációs folyamatok jellemzői és esélye. A rendszerváltozást követő elméletek az elitcseréről ( Hankiss, Szalai, Szelényi, Kolosi), az „osztáylvezetők forradalma” és/vagy a „későkádári technokrácia” térnyerése. A korábbi hatalmi elit-pozíció gazdasági elitté transzformálásának esélye, a régi elit visszaszivárgásának folyamata . A rendszerváltozást követő elit. A politikai-hatalmi osztály létrejötte, a gazdasági -és kulturális elit. Az elit összetétele társadalmi réteg-eredet szerint. A modern társadalom , a meritokratikus igények és az eliten belüli generációs feszültségek.


10.A szegények rétege Magyarországon

A II. világháború előtti nincstelenek népességi aránya, menekülési útjai , migrációja. A szegénység és egyenlőtlenség mértéke és leplezésének politikai igyekezete a II. világháború utáni évtizedekben. A szegénység és jövedelemegyenlőtlenség csökkenése az 1970-es évek végéig, az 1980-as években stagnáló, majd növekvő jövedelem-egyenlőtlenségek okai. A lakosság szegénység elleni védekező mechanizmusai ( második gazdaság a mezőgazdaságban majd az iparban). Szegénység és egyenlőtlenség trendje a rendszerváltozás óta. A piacgazdasági versenyhez egyenlőtlen feltételek és a társadalmi forráshiány következtében elégtelen szolidaritás következtében növekvő szegénység ( Ferge, Castel, Dahrendorf, Offe ). Az elszegénydést valószínűsítő domináns rétegek: idős, egyedülálló nyugdíjasok, sokgyerekesek, romák , szakképzetlenek, alacsonyan iskolázottak és a munkanélküli;új-szegények underclassba jutásának esélyének változása az eltérő időszakokban.


11.A társadalom szerkezete a rendszerváltozás után. A középrétegek polarizálódása

A piacgazdasággal változó társadalmi rétegarányok. A munkamegosztási struktúra-váltással módosuló társadalmi rétegek. A képzetlen rétegek kiszorulása a
munkamegosztásból, a nagyipari termelés leépülése, a vállalkozók részarányának növekedése, a szolgáltatásban foglalkoztatottak, s velük a szellemi foglalkoztatottak , értelmiségiek és vezetők aránynövekedése. A nemzetközi munkamegosztás és a mezőgazdaságban foglalkoztatott rétegek szűkülő rétege. A második demográfiai átmenet és a nyugdíjasok növekvő aránya . A munkanélküliség elől nyugdíjba, rokkantnyugdíjba menekültek által generált társadalmi-gazdasági nehézségek . A középrétegek polarizálódása a rendszerváltozás után: az alsó-középosztályiak tömeges lecsúszását eredményező gazdasági struktúraváltás, a felső-középosztály egy részének felemelkedése az új-elitbe. A változások iránya : növekvő egyenlőtlenségek, csökkenő társadalmi integráció. A homogenizált társadalmi célok és rétegenként egyenlőtlenül juttatott eszközök hatására terjedő deviancia, szélesedő deviáns réteg .

12.A társadalmi kulturális értékek különbsége, egyenlőtlensége nyomán alakuló társadalmi rétegek

A társadalom kulturális értékeinek differenciálódása a különböző társadalmi rétegekben. A tradicionális értékek és individuális értékpreferenciák uralmát jelző kutatások az eltérő társadalmi rétegekben. Az ambivalens értékprioritásokból eredő feszültségforrások.
Az életstílusok szerinti rétegződés, a fogyasztási preferenciák és értékpreferenciák jellemzői az eltérő életfeltételekkel élő, eltérő státuszú társadalmi rétegekben. A magyar társadalom felekezet szerinti rétegződése, domináns értékkülönbségei. Az egyes rétegek vallásos értékkövetésének eltérő tendenciája, preferenciái. Az élet minőségét jelző értékpreferenciák a társadalom eltérő rétegeiben.


13.Az etnikai különbségek nyomán alakuló társadalmi rétegek . A romák kulturális értékpreferenciái és a társadalmi feltételekből eredő civilizációs hátrányok

Nemzettudat , nacionalizmus és patriotizmus az egyes társadalmi rétegek értékvilágában.
A nacionalizmus egyes rétegekre jellemző differenciáltságát jelző kutatások következtetései. A rasszizmus, diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett magyar kisebbség, a cigányság. A magyarországi cigányvizsgálatok főbb tapasztalatai. ( Kemény 1971, Havas-Keméy 1995). A roma népesség civilizációs hátrányainak növekedése a rendszerváltás után. A roma etnikumhoz tartozók halmozódó hátrányai: kimaradásuk a földosztásból, képzetlenségük okán kiszorulásuk a rendszerváltás után a piacgazdasági munkaerőpiacról. A cigányság körében magas munkanélküliség és az általánosan magas szegénység. A pozitív diszkrimináció és makrotársadalmi szolidaritás szükségességét elfogadó rétegkülönbségek.

Irodalom

ANDORKA, R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, (135-143.p., 172-190.p., 202-216.p., 247-262.p., 313-326.p., 343-348.p, 389-396.p., 419-428.p., 473-483.p., 555-560.p., 591-599.p.)

ANDORKA, R. – BUKODI, E. – HARCSA, I. (1994): Társadalmi mobilitás 1992. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 293-310.p.
ANDORKA, R. (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest, Gondolat. (99-135.p.)
ANDORKA- KOLOSI- VUKOVICH (szerk. 1994 és 2002): Társadalmi Riport, TÁRKI ( 1994/ 11-33.p. és 2002/ 193-232 és 2002/271-285.p.)
ANDORKA, R. (1996): A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. Szociológiai Szemle 2.sz. (3- 26.p.)
ANDORKA, R. (1996): A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Magyarországon. Századvég 1.sz. (5-18.p.)
ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1988): A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. Szociológia 2.sz. (185-204.p.)
ANGELUSZ, R. – TARDOS, R. (1995): Társadalmi átrétegződés és szociális-politikai identifikáció. Szociológiai Szemle 2.sz. 85-98.p.
ANGELUSZ R.(2000): A láthatóság görbe tükrei Budapest, Új Mandátum Kiadó, (39-58.p. és 241-268.p.)
CSALOG, Zs. (1993): A cigányság a magyar munkaerőpiacon. Szociológiai Szemle, 1.sz. 29-34.p.
CSEH-SZOMBATHY, L. (1995): A társadalmi normák változása és a családi élet alakulása. Magyar Tudomány 5.sz. 521-531.p.
CSEPELI Gy. - ÖRKÉNY A.(1998): Nemzetközi összehasonlító szociológiai vizsgálat a nemzeti identitásról . Szociológiai Szemle 1998/3. (3-36.p.)
ERDEI, F. (1943-1944, 1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 1976. 4.sz. 22-53.p.
FERGE, Zs. (1969): Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, (77-158.p.)
FERGE Zs. (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek Hilscher Rezső Szociálplitikai Egyesület, Budapest ( 361-379)
GÁBOR, R. I. (1985): Második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai. Valóság, 2.sz. 20-37.p.
GAZSÓ, F.(1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég 7.sz. 73-108.p.
HARCSA, I. – KOVACH, I. – SZELÉNYI, I. (1994): A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 3.sz. 15-44.p.
HARCSA, I. – TOMKA, M. (1994): Felekezeti viszonyok és a vallásgyakorlás néhány jellemzője. Társadalmi Riport 396-435.p.
HAVAS, G. – KEMÉNY, I. (1995): A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle 3.sz. 3-20.p.
HUSZÁR T.(szerk., 1981): Értelmiségszociológiai írások Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó 67-86.p., 162-183.p., 198-223.p. )
JUHÁSZ Pál (1998): Leckéink a mezőgazdaság új rendje érdekében. Szociológiai Szemle 1998/2. 33-46.
KEMÉNY, I. – HAVAS, G. (1996): Cigánynak lenni. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 352-280.p.
KEMÉNY, I. (1972): A magyar munkásosztály rétegződése. Szociológia 1.sz. 36-48.p.
KLINGER, A. (1995): Az időskorúak családi helyzetének változása nemzetközi összehasonlításban. Demográfia XXXVIII. évf. 2-3.sz. 118-141.p.
KOLOSI, T. (1990): Egyenlőtlenségtudat nemzetközi összehasonlításban. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI, Budapest, 373-401.p.
KOLOSI, T. (2000) : A terhes babapiskóta, Budapest, Osiris (75-105 p. és
200-209.p.)
KONRÁD, Gy. – SZELÉNYI, I. (1971): A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai. Valóság 12.sz. 19-35.p.
KOPP, M. – SKRABSKI, Á. – LŐKE, J. – SZEDMÁK, S. (1996): A magyar lelkiállapot az átalakuló magyar társadalomban. Századvég. 2.sz. 87-102.p.
KUCZI, T. (1996): A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban. Századvég 1.sz. 29-51.p.
LADÁNYI, J. – CSANÁDI, G. (1983): Szelekció az általános iskolában. Budapest, Magvető.
LENGYEL, Gy. (1998): Gazdasági szereplők és magatartások . Szociológiai Szemle 1998/2. 47-66.p.
LITVÁN Gy .- SZŰCS L.( szerk.): A szociológia első magyar műhelye II. kötet (107-128.p., 189-224.p.)
LOSONCZI , Á. (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Budapest, Gondolat. 1. fejezet
RÓBERT, P. (1987): Mobilitás és reprodukciós folyamatok a magyar társadalomban. Valóság, 10.sz. 37-47.p.
RÓBERT, P. (1994): Egyenlőtlenségtudat. In: Andorka-Kolosi-Vukovich (szerk.): Társadalmi Riport, TÁRKI 311-333.p.
SPÉDER ZS. (2002): A szegénység változó arcai . Tények és értelmezések. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság- Századvég Kiadó (98-127.p.)
SZALAI E. (1996): Az elitek átváltozása. Budapest, Cserépfalvi
SZELÉNYI, I. – MANCHIN, R. (1988): Megszakított polgárosodás. Szociológia 2.sz. 121-152.p.
SZELÉNYI, I. – SZELÉNYI, Sz. (1996): Elitcirkuláció vagy elitreprodukció. In: Andorka, R. – Kolosi, T. – Vukovich, Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég, 475-500.p.
SZELÉNYI, I. (1972): Lakásrendszer és társadalmi struktúra. Szociológia 1.sz. 49-72.p.
SZELÉNYI, I. (1990): Polgárosodás Magyarországon: nemzeti tulajdonos polgárság és polgárosodó értelmiség. Valóság 1.sz. 30-41.p.
SZELÉNYI, I. (1990): Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa. 51-98.p. és
SZELÉNYI, I. (1996): A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai. Magyar Tudomány 4.sz. 385-402.p.
UTASI, Á. (1991): Az interperszonális kapcsolatok néhány nemzeti sajátosságáról. In.: Utasi, Á. (szerk.): Társas kapcsolatok. Budapest, Gondolat Kiadó
UTASI, Á. (2000): Középosztály-kapcsolatok. Új Mandátum Könyvkiadó
( 11-40.p.)vagy
UTASI Á.( 1997): Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok. Századvég. Új Folyam 7. szám (3-29.p.)
UTASI Á.(2002) : A bizalom hálója. Mikrotársadalmi kapcsolatok, szolidaritás Új Mandátum ( 9-82.p.)

Értékelés:
Szóbeli vizsga, kollokvium.
Képzésfüggő adatok:
Utolsó frissítés dátuma: 2017.04.07. 12:52

Súgó

 
Ezen az oldalon az egyetem ETR tanulmányi rendszerében meghirdetett kurzusok közt kereshet és böngészhet. Az ETR-ből az adatok időszakosan kerülnek áttöltésre, ennek időpontját az „Utolsó frissítés dátuma” szövegnél ellenőrizheti. Fontos, hogy csak azok a képzések, szakok, oktatók stb. jelennek meg itt, amelyekhez (akikhez) az adott félévben már történt az ETR-ben kurzushirdetés. A teljes egyetemi szakkínálatról a felvi.hu oldalain, vagy az egyes karok honlapján tájékozódhat.
 
Először az egyetemi félévet kell kiválasztania, ez az oldal tetején a „… félév ETR-tanrend” felirat melletti balra <<<, ill. jobbra >>> mutató hármas nyílhegyekkel lépegetve lehetséges. Magán a feliraton való kattintás az oldalt alapállapotba állítja.
 
A „Tanrendi kereső” mezőbe írt szöveggel általános keresést végezhet egy lépésben a képzési programok, kurzuskódok, oktatók, szakok és tanszékek közt.
 
Ha a „Részletes keresési feltételek” dobozt a jobbra mutató kettős >> nyílheggyel kinyitja, akkor több szempontú keresést indíthat, ha a megfelelő mezőkre való kattintás után megjelenő listákból a kívánt tételeket (feltételenként egyet) kiválasztja. A lekérdezéshez kijelölt szempontokat a „Kiválasztott keresési feltételek” rész után ellenőrizheti.
 
A „Tanrendi böngésző” részben keresés nélkül, rendezett listákat áttekintve tájékozódhat a féléves tanrendben. A böngészést több kiinduló szempont szerint lehet elkezdeni (oktatók, szakok, képzési programok, tanszékek, ill. karok).
 
A böngésző és a kereső többoszlopos eredménylistái általában a különböző oszlopok szerint átrendezhetők: ehhez a megfelelő oszlopnévre kell kattintania (egyszer az emelkedő, kétszer a csökkenő sorrendhez). Az aktuális rendezettséget a fel- vagy lefelé mutató kettős nyílhegy mutatja az oszlopnévben.
 
A listák sorainak a végén található jobbra mutató kettős >> nyílhegyek rendszerint a megfelelő adat ETR-beli nyilvános adatlapját mutatják meg. Az ezen való továbblépés esetén előfordulhat, hogy egy link már védett, nem nyilvános oldalra vezet, ilyenkor az ETR-es bejelentkező képernyő jelenik meg. Ekkor vagy lépjen vissza a böngészője megfelelő gombjával, vagy jelentkezzen be az ETR-be, ahol az adatlekérést a védett oldalakon is folytathatja.
 
A „Képzési programok szerinti kurzuskódlista” képernyőn két adat rövidítetten kerül megjelenítésre. Ezek feloldása:
Képzési forma (szint)
 
Tagozat
0
Nem releváns
 
E
Esti
A
Alapképzés
 
K
Képzőhelyen kívüli
B
Bachelorképzés
 
L
Levelező
E
Egységes osztatlan képzés
 
N
Nappali
F
Felsőfokú szakképzés
 
T
Távoktatás
K
Kiegészítő alapképzés
 
 
 
M
Mesterképzés
 
 
 
P
Doktori képzés
 
 
 
S
Szakirányú továbbképzés
 
 
 
X
Egyéb képzés
 
 
 
 
Bezár