2017-2018-1

TO-MAGT-SK-KVIT05-1

_Előadás, _Kollokvium

TO-MAGT-SK-KVIT, Irodalomtudomány - Kötelezően választható szakmai tárgyak

TO-MAGT-SK-KVIT, Műfaj- és eszmetörténet

Magyar Irodalmi Tanszék (BTK Bölcsészettudományi Kar)

heti 2.00

2

18

nincsenek

1. blokk
Az előadások során a régi magyar irodalom legfontosabb verses műfajcsoportjairól (históriás ének, zsoltár, gyülekezeti ének), illetve ezek formakészletéről esik szó. Áttekintjük a az egyes műfajok mediális beágyazottságát, azt a folyamatot, ahogyan a szóbeliségből a nyomtatott kötetig eljutnak. Természetesen fontos szerep jut a műfajok legjelesebb képviselőinek (Tinódi Sebestyén. Balassi Bálint), valamint a legfontosabb versgyűjteményeknek, énekeskönyveknek is. Igyekszünk mindeközben arra is figyelni, hogy az érintett művek egyúttal énekek is, így állandóan tekintettel kell lennünk a szöveg és zene kölcsönös viszonyára.

2. blokk
A kurzus második blokkjában a 19. század eszmetörténeti irányzatairól (különösen a nemzeteszme alakulásáról), kultúraelméleteiről, intézmény- és kritikatörténetéről hallanak előadásokat. Foglalkozunk a műfaji rendszer alakulástörténetével, a líra-, regény- és eposzelméletekkel, illetve a verses elbeszélés változataival.

3. blokk
Az avantgárd, a modernizmus és a posztmodern irodalmának és tágabb művészeti, kulturális kontextusának ismeretelméleti, befogadáselméleti, korszaktörténeti, mentalitástörténeti, intézménytörténeti, művelődéselméleti hátterét tárgyalja. A műnemi és műfaji jellegzetességeket, a reflexivitás kérdésköreit, a szerzőség, a szövegköziség problémáját, az olvasás hatásfunkcióit, a temporalitás, narrativitás, historicitás kapcsolatformáit, a nyelvi és képi fordulat összefüggésrendszerét tekinti át, kiemelve a magyar irodalom világirodalmi vonatkozásait, érintkezéseit. A különböző poétikai eljárások, költészeti, elbeszélői, színháztörténeti, drámaelméleti hagyományok, reprezentációs módszerek, társadalmi nemek, identitásváltozatok részletes, összevető vizsgálatát kiterjeszti a társművészetekre és a kortárs populáris kultúrákra egyaránt. A szemináriumok az előadások feltételrendszeréhez, anyagához illeszkednek, céljuk a meghatározó folyamatok, alapvetően fontos jelenségek, kiemelkedő életművek, kánon- és kultuszképző műveletek értelmezése. Hangsúlyozott szerepet kap a nemzeti tradíció, a folklórkutatás, a kulturális és regionális identitások, a kisebbségi hagyományok aspektusa, s viszonyrendszereik, közvetítőképességük nemzetközi megítélése