Germanisztika (német nemzetiségi) BA_AN

GERNN-B-AN

Alapképzés (BA/BSc)

Nappali

180 kredit

6

A német nemzetiségi szakirány a germanisztika alapszakon belül (a német szakirány mellett) 120 kreditpontot adó BA-szintű képzés, melynek elvégzése után a tanulmányok MA-szinten folytathatók. A német nemzetiségi szakirány általános, szakmai és kulturális alapozó modulja párhuzamosan fut a német szakirány ezen moduljaival, a két képzés a nyelvi alapvizsga letétele után különül el egymástól tartalmilag. A különbségek a nyelvi modul (nyelvművelés) tematikájában, a nyelvészeti ismeretek kurzusaiban jelentkeznek, illetve elsősorban abban, hogy a nemzetiségi szakirányt választó hallgatók a német nemzetiségi modulon belül speciális kurzusokat hallgatnak, megismerkednek például a magyarországi németek történetével, irodalmával, szokásaival, a 20. század és napjaink nemzetiségi politikájával, megismerik a nemzetiségi önszerveződés sajátosságait és a kisebbségi intézmények felépítését, működését. A nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatók tehát olyan speciális kisebbségtudományi ismeretekre is szert tesznek, amelyek képessé teszik őket arra, hogy nyelvileg kompetensen és szakértelemmel vegyenek részt a német nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben. A nemzetiségi modul kurzusai felkészítik őket arra, hogy színvonalasan ellássanak az oktatással, a német nyelvvel, a német kisebbséggel összefüggő értelmiségi munkaköröket, illetve tanulmányaikat MA-szinten folytatva tanári diplomát szerezzenek. A német nemzetiségi diploma megszerzésével záruló tanulmányok feljogosítják a végzett hallgatókat arra, hogy az oktatás minden szintjén bármilyen iskolatípusban, azaz idegen nyelvet oktató, kéttannyelvű és emellett német nemzetiségi iskolában is német nyelvet oktassanak.
A német nemzetiségi szakirány a germanisztika alapszakon belül (a német szakirány mellett) 120 kreditpontot adó BA-szintű képzés, melynek elvégzése után a tanulmányok MA-szinten folytathatók. A német nemzetiségi szakirány általános, szakmai és kulturális alapozó modulja párhuzamosan fut a német szakirány ezen moduljaival, a két képzés a nyelvi alapvizsga letétele után különül el egymástól tartalmilag. A különbségek a nyelvi modul (nyelvművelés) tematikájában, a nyelvészeti ismeretek kurzusaiban jelentkeznek, illetve elsősorban abban, hogy a nemzetiségi szakirányt választó hallgatók a német nemzetiségi modulon belül speciális kurzusokat hallgatnak, megismerkednek például a magyarországi németek történetével, irodalmával, szokásaival, a 20. század és napjaink nemzetiségi politikájával, megismerik a nemzetiségi önszerveződés sajátosságait és a kisebbségi intézmények felépítését, működését. A nemzetiségi szakirányon tanuló hallgatók tehát olyan speciális kisebbségtudományi ismeretekre is szert tesznek, amelyek képessé teszik őket arra, hogy nyelvileg kompetensen és szakértelemmel vegyenek részt a német nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben. A nemzetiségi modul kurzusai felkészítik őket arra, hogy színvonalasan ellássanak az oktatással, a német nyelvvel, a német kisebbséggel összefüggő értelmiségi munkaköröket, illetve tanulmányaikat MA-szinten folytatva tanári diplomát szerezzenek. A német nemzetiségi diploma megszerzésével záruló tanulmányok feljogosítják a végzett hallgatókat arra, hogy az oktatás minden szintjén bármilyen iskolatípusban, azaz idegen nyelvet oktató, kéttannyelvű és emellett német nemzetiségi iskolában is német nyelvet oktassanak.

Német fordító-tolmács specializáció felvételi kritérium:
Az 50 kreditpontos fordítás és tolmácsolás specializációt csak a germanisztika alapszak nappali és levelező tagozatos hallgatói vehetik fel. A jelentkezőknek eleget kell tenniük az intézet által támasztott feltételeknek, melyek a következők: 1. emelt szintű érettségi bizonyítvány német nyelvből. 2. A jelentkezőnek meg kell továbbá felelnie egy a Germán Filológiai Intézet által öszeállított írásbeli és szóbeli vizsgán, mely az írásbeli részre nézve a következőket foglalja magában: a) olvasott magyar szöveg tömörítése németül szótár nélkül (20 pont); b) egyszer hallott német szöveg összefoglalása magyarul jegyzetek alapján szótár nélkül (20 pont); c) fordítás magyarról németre és németről magyarra (30 pont + 30 pont). A szóbeli vizsgán való részvétel feltétele az írásbeli vizsga legalább 70 % teljesítése. A szóbeli vizsga a) bemutatkozó beszélgetésből (10 pont), b) német nyelvű szöveg magyar nyelven történő összefoglalásából (20 pont), valamint c) társalgás tolmácsolásából (20 pont) áll.
Tájékoztatás:
A képzésben bevezető kurzusok mellett mind a tolmácsolás, mind pedig a fordítás területén gyakorlati orientáltságú képzésben részesülnek a hallgatók. Országosan ismert fordítók és tolmácsok irányítják az egyes kurzusokat, amelyek felkészítenek a fordítás és tolmácsolás elméleti és gyakorlati alapjaira. Általános ismereteket közölnek az EU politikai, gazdasági és kulturális viszonyairól, és hozzájárulnak bizonyos szaknyelvek (idegenforgalom, gazdaság, zsurnalisztika, sajtónyelv, EU-kapcsolatok) elsajátításához.

Német nyelvű kultúrák és Közép-Európa specializáció felvételi kritérium:
Az 50 kreditpontos német nyelvű kultúrák stúdiumát választhatják a germanisztika alapszakon belül a német és német nemzetiségi szakirány hallgatói, illetve bármilyen más szakos, német nyelvből emeltszintű érettségivel vagy államilag akkreditált középfokú (vagy felsőfokú) nyelvvizsgával rendelkező hallgató. Túljelentkezés esetén az Intézet az első félév tanulmányi átlageredménye alapján rangsorol.
Tájékoztatás:
A német nyelvű kultúrák stúdiuma specializáció kulturális és társadalmi jelenségek iránt érdeklődő, pedagógus, közéleti és publicisztikai pályára készülő hallgatók számára kínálja a különbségek és különbözőségek tanulmányozását Európa azon területén, amelyen a mai német vagy részben német nyelvű régiók és országok találhatók. A képzési tárgyak két súlypont, a történetiség (1.) és a medialitás (2.) tematikája köré rendeződnek.
1. A kultúra- és művelődéstörténet tantárgy a terület politikai, gazdasági és kulturális feltételeinek alakulásával foglalkozik a korai középkortól napjainkig. A kurzusok esemény-, mentalitás-, gondolkodás- és művészettörténeti szempontok alapján épülnek fel, s magukba foglalják az egyes korszakok képzeletvilágának, szokásrendjének, ízlésének és hétköznapjainak vizsgálatát. A múlt rekonstruálhatóságának problémája mellett fokozott hangsúly esik a kulturális azonosság és különbözőség szerepére a régió történetében.
2. A kultúra- és médiatudomány tantárgy kulturális gyakorlatokkal és intézményekkel ismertet meg, az emberi tapasztalat tárgyaival és tárgyiasulásaival irodalomban, zenében, vizuális művészetekben (színházban, filmben, képiségben) vagy más, a művészetekkel csak részben érintkező kulturális intézményekben, mint a divat, a reklám vagy az etikett. A tapasztalati formák sokféleségének tanulmányozása az adott nyelvi kultúra vonatkozásában a mai társadalom komplex folyamatainak és konfliktusainak megértéséhez nyit utat.

nem párosítható, nem tanári

2013.12.09 10:52:04

középiskola

főiskola