Magyar Irodalmi Tanszék

1. Művészet, irodalom, zene
- Adorno, Theodor W: Klasszicizmus, romantika, Új Zene, in: Zene, filozófia, társadalom. Esszék, Gondolat Kiadó, 1970. 202-226. old.
- Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika történeti genézise, in: Változó művészetfogalom, Kijárat Kiadó, 2001, 95-106. old.
- Grabócz Márta: Narrativitás és jelentés a zenében, Paul Ricoeur elbeszélés-elméletei és összefüggéseik a zenei narrativitással, in: Zene és narrativitás, Jelenkor Kiadó, 2003, 7-15, 17-33. old
- Szegedy-Maszák Mihály: A művészetek tudományközi kutatása, in: Szó, kép, zene, Kalligram Kiadó, 2007, 25-47. old.
- Peremiczky Szilvia: A magyar irodalom és a zene, 1898 Megjelenik Gozsdu Elek: Ének a zenéről című novellája, in: A magyar irodalom történetei – 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, 2007, 611-624. old.

2. Sámson
- Bírák Könyve 13-16
- John Bright: A régi Izráel alkotmánya és vallása, in: Izráel története, Kálvin Kiadó, 1983,
1990, 2001, 143-175. old.
- Heller Ágnes: Sámson, Múlt és Jövő Kiadó, 2007, 5-93. old.
- Camille Sait-Saëns: Sámson és Delila (1877)
- szövegkönyv (http://www.tarjangz.eu/libretto/index.php)

3. Messiás
- Gershom Scholem: A messiás-eszme a zsidóságban, in: A kabbala helye az európai szellemtörténetben I-II., Atlantisz Kiadó, 1995, I. 83-130. old.
- Gábor György: „És ti kinek tartotok engem?” in: A bárka és utasai, Orpheusz Könyvkiadó, 1996, 170-183. old.
- Messiás, messiásvárás in: Haag Herbert: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, 1989
- Händel: Messiás (1742)

4. A Don Juan-téma az európai irodalomban
- Kierkegaard, Soren: Mozart Don Juanja, Magyar Helikon, 1972 és Európa Könyvkiadó, 1993
- Vajda György Mihály: Don Juan vándorútja, Argumentum-Gondolat, 1993

5. Mozart: Don Giovanni (1787)
- szövegkönyv (http://www.tarjangz.eu/libretto/index.php)
- Fodor Géza: Don Giovanni, in: A Mozart-opera világképe, Neumann Kht., 2005

6. Balázs Béla – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (1911)
- Szegedy-Maszák Mihály: Újítás az irodalomban és a zenében, 1911 Bartók Béla befejezi A kékszakállú herceg vára zongorakivonatát, in: A magyar irodalom történetei – 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, 2007, 827-838. old.
- Szegedy-Maszák Mihály: A kékszakállú herceg vára, in: Szó, kép, zene, Kalligram Kiadó, 2007, 252-262. old.

7. Bartók: Cantata profana (1930)
- Jenei Éva: A tiszta forrás utópiája, 1930 Bartók: Cantata profana, in: A magyar irodalom történetei – 1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat Kiadó, 2007, 146-161. old.

Magyar Irodalmi Tanszék

A foglalkozások célja, hogy a művész mesterszakos hallgatók számára elősegítse (elsősorban) a XIX. és XX. századi lírai szövegek ritmikai, verstani elemzését, értelmezését, valamint kitekintést adjon a ritmus néhány felfogására.

Az első órákon kerül sor a résztvevők verstani ismereteinek felfrissítésére, kiegészítésére, rendszerezésére:

Irodalomjegyzék:
Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat, Bp. Gondolat, 1961. (1993.)
Horváth János: Rendszeres magyar verstan, Bp. Akadémiai K., 1969. (Horváth János: Verstani munkái, Bp., Osiris, 2004.)
Kecskés András – Szilágyi Péter – Szuromi Lajos: Kis magyar verstan, Bp. OPI, 1985.
Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan, Bp. Gondolat, 1981. (1998.)

- a ritmus fogalmának megalkotására,
- a hangsúlyos és
- az időmértékes formák áttekintésére,
- a kettős ritmus problémájának vázolására.

Ezután a (közösen) kiválasztott versek elemzése, értelmezése következik, nemcsak leíró, hanem funkcionális szempontból is – különös tekintettel a zenei és a versritmus érintkezési pontjaira.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Az alapszakon megszerzett tudás elmélyítése, bővítése. A hangszeres és az elméleti tudás összehangolása.

A zenetörténeti témák lehetősége igen széles skálát ölel fel egy-egy korszak stílus-specifikumaitól, egy-egy zeneszerzői életmű, vagy annak kiemelkedő szegmense tárgyalásán át, a műfajtörténeti, interpretáció-történeti megközelítésekig. Ezért a szakterületen tevékenykedő oktató érdeklődésének, kutatásainak megfelelő, változó tematikájú kurzusok kerülnek meghirdetésre. A népzenei tárgykör ezen a szinten mindenképpen a legfrissebb szemlélet megismertetése kell, hogy legyen, etnomuzikológiai, néprajzi megközelítések, vagy éppen a kurrens kutatási módszerek taglalásával, vagy akár a népzene művészetfilozófiai, zeneszociológiai aspektusaiban való tájékozódással. A tanulmányok során 3 zenetörténeti és 1 népzenei szeminárium elvégzése kötelező, kizárva a négy féléves cikluson belüli tematikus ismételődést.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A zeneirodalom alkotásainak minél szélesebb körű megismerése, a koncertélet figyelemmel kísérése, az elhangzott művek és előadóik értékelő elemzése.

A zeneirodalom alkotásainak a tanórákon történő közös hallgatását és elemzését kiegészíti a hangverseny- és operalátogatási kötelezettség (szemeszterenként legalább 5 hangverseny és 1 operaelőadás). Tapasztalataikról egy-egy rövid esszé megírásával adnak számot a hallgatók.

Zeneelmélet Tanszék

A konzervatoriális rendszer XIX. századi elterjedése előtt a zenészképzés lényegesen hatékonyabb és eredményesebb volt a jelenleginél, mert a zeneszerzés és előadóművészet igényeit egymástól elválaszthatatlanul, természetes egységben kezelte. E kurzussorozat célja a zenét mint nyelvet használni képes zenészek jelenleg szűk körének tágítása. Ez a képzési cél 5-9 fős csoportokban folytatott – az alapszakon megszerzett zeneelméleti ismeretanyagra épülő – programmal érhető el.

A kurzusok teljesítése a kontaktórai és az órán kívüli teljesítésre kiadott feladatokkal abszolválható, ezek mennyiségi és minőségi kritériumai alapján kapnak osztályzatot a hallgatók.

Bécsi klasszikus stílusgyakorlatok kisformák és összetett kisformák kereteiben, különös tekintettel a funkciórendre, a harmónia- és súlyrend összefüggéseire, a faktúra-váltások és dallami figurációk lehetőségeire. Az Eingang/Übergang és cadenza stiláris követelményei. Alapfokú ellenpont-tanulmányok a későreneszánsz és barokk stíluskörben.

Zeneelmélet Tanszék

Klasszikus és romantikus motívum-fejlesztés. Romantikus harmóniák és modulációk, téma-transzformációs gyakorlatok. XX. századi stílusgyakorlatok: a dodekafónia koncepciója, Reihe-írás, a Reihe használatának alapvető tapasztalatai, a XX. századi tonális gondolkodás lehetőségei, különös tekintettel Bartókra (néhány ütemes felületek komponálása jellegzetes dallam- és akkordstruktúrák használatával). Aleatorikus tapasztalatok: a komponálás és az egyéni/csoportos improvizálás összekapcsolásának gyakorlatai.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Az alapszakon megszerzett zeneelméleti tudás gyakorlati alkalmazása. A 5-9 fős csoportok összetételéhez igazodóan kiválasztott zeneművek komplex elemzése elsősorban az igényes kottaolvasás és műértelmezés készségét hivatott fejleszteni olyan strukturális összefüggések, nyelvi, kifejezés-béli, narratív jellemzők feltárásával, amelyek az interpretációk során hasznosulhatnak.

Történeti Segédtudományok Tanszék

hogy a művész mesterszakos hallgatók számára elősegítse (elsősorban) a XIX. és XX. századi lírai szövegek ritmikai, verstani elemzését, értelmezését, valamint kitekintést adjon a ritmus néhány felfogására.

A művészettörténeti oktatás két alappillére: az egyetemes művészet történetének ismertetése az ókortól napjainkig, illetve a képzőművészetek magyarországi történetének áttekintése. Az előadássorozatot gazdag dia-, illetve digitalizált képek vetítése kísérné, amely alapművek tárgyi csoportosításában mutatná be különböző korszakok legjellemzőbb művészeti csúcsteljesítményeit: a görög-római ókor nagyszobrászatát és építészetét, a középkori francia katedrális-építészetet, a reneszánsz-kori és a barokk Itália festészetét és építészetét, továbbá az európai és amerikai modernizmus kultikus jelentőségre szert tett emlékeit. Ugyanígy korszakok szerint tekintené át a magyarországi művészet történetét. Az előadások legfőbb haszna és vezérlő értelme, hogy az elérhető legteljesebb vizuális emlékanyaggal (a digitalizált képek minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek ezen a téren!) megismertesse a diákokat, és mindehhez szilárd és megbízható verbális információkat, valamint értelmezési kereteket nyújtson.

Irodalomjegyzék:
A művészet története Magyarországon.
Gombrich, Ernst H.: A művészet története.
Magyarország művészete 1300-1450 körül.
Pevsner, Nicolaus: Az európai építészet története.
Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete.
Vasari, Giorgio: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete.
Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete.

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

A stilisztika mint tudományos diszciplína: stíluselméletek és stíluselemzések
A stílus fogalmának különféle értelmezései: irodalmi és nyelvi stilisztika, az osztatlan stilisztika
A szöveg és a stílus: a nyelvészet határai
Szövegnyelvészet és stilisztika
A nyelvi stílus és a zenei stílus ritmikai és prozódiai összefüggései
A nyelvi stílus elemzéséből:
– a hangzás stilisztikája
– a hangzás és az értelem viszonyai
– a prózastílus és a versformák stílusa
– nyelvi-zenei szövegek elemzése: holisztikus és moduláris eljárások

Irodalomjegyzék:
A stílus diszkurzív elmélete. Helikon 1995/3.
Fónagy Iván 1999: A költői nyelvről. Corvina Kiadó, Budapest.
Petőfi Sándor János 2004: A szöveg mint komplex jel. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szabó Zoltán 1988: Szövegnyelvészet és stilisztika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Szathmári István (szerk.) 1996: Hol tart ma a stilisztika? Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Szathmári István (szerk.) 1998: Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 1996: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Török Gábor 1990: Pontok és kérdőjelek az általános stíluselméletben. Tankönyvkiadó, Budapest.

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

A görög csoda. Dionüszosz-kultusz. Rítus és dráma. A színház születése.
Az athéni színház. Periklész kora. A tragikus triász: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész tragédiái.
A komédia és a hellenizmus vígjátéka.
Róma és a színház. A tragédia háttérbe szorulása, a latin komédia.
A középkori dramatikus szokások. A passió, a misztérium, a mirákulum, a moralitás… A megjelenítés, színpadformák. A vásári komédia.
A reneszánsz. Shakespeare és kora, forrásai, színháza.
Shakespeare és a történelem.
Vígjátékok: Vízkereszt, vagy amit akartok (1600), Ahogy tetszik.
A nagy tragédiák: Hamlet (1601), Othello (1604).
Problémás darabok, „szomorú vígjátékok”: A velencei kalmár (1596), Szeget szeggel (1604).
A Macbeth és a Lear király (1605).
Shakespeare „szomorú vígjátékai”.
Szeget szeggel (1604)
A velencei kalmár (1596)
Shakespeare – nagy tragédiák.
Hamlet, dán királyfi (1601)
Othello, a velencei mór (1604)
Shakespeare búcsúja – „regényes színművek”: barokkos jegyek.
Téli rege (1611)
Vihar (1612)
Barokk színház, barokk életérzés. A spanyol „aranykor”, a siglo de oro színháza. Calderón barokk „Világszínháza”
Calderón: Az élet álom (1635)
A francia klasszicizmus, a „grand siecle” színházának jellemzői.
Racine: Phaedra (1677)
Moliere zenés, táncos komédiái. Lully és Moliere.
Úrhatnám polgár (1670)
Képzelt beteg (1673)
A töprengő, filozófikus Moliere.
Moliere: Embergyűlölő (1666)
Az itáliai örökség, a commedia dell’arte-től Goldoniig, Gozziig.
Goldoni: Mirandolina (1753)
Csetepaté… (1762)
A polgári ízlés térhódítása. Színház- és drámaesztétika a felvilágosodás idején (Lessing: Hamburgi dramaturgia; Diderot: Színészparadoxon).
Beaumarchais: Figaro házassága c. vígjátéka (1784)
A felvilágosodás szelleme Schiller Don Carlos c. művében (1787)
Sturm und Drang, és az „érzelmesség”. A „polgári szomorújáték” Goethe és Schiller életművében.
Goethe: Clavigo (1774)
Schiller: Ármány és szerelem (1784)
A romantika térhódítása a francia színpadokon. Szembefordulás a klasszicizmussal, megújulás Shakespeare és a spanyol siglo de oro ihletésében.
Victor Hugo és a romantikus dráma ars poetikája (Cromwell c. dráma előszava, 1827)
Victor Hugo drámáinak újszerűsége:
Hernani (1831)
A király mulat (1832)
A királyasszony lovagja (Ruy Blas, 1838)

Irodalomjegyzék:

Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001.
Eric Bentley: A dráma élete. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2005.
Hegedűs Géza-Kónya Judit: Kecskeének. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1999.
Képes színháztörténet (1995-ös oxfordi kiadás alapján – fordította Imre Zoltán).
Magyar Könyvklub Bp. 1999.
Hermann István: A személyiség nyomában. Magvető, 1972.
Kéry László: Shakespeare tragédiái Bp. 1959.
Kéry László: Shakespeare vígjátékai. Bp. 1964.
Mészöly Dezső: Moliere műhelyében: Mizantróp: Gábor Miklós; Moliere-napló; Feljegyzések Alceste-ről. Szépirodalmi, Bp. 1975.
A francia színház a XVIII. században. Európai antológia sorozat, Bp. 1974. válogatta Staud Géza (új műfajok, díszlet, jelmez, színpadtechnika, oepra, balett)
Vályi Rózsi: A táncművészet története. Zeneműkiadó, 1969.
A színház világtörténete I-II. főszerk. Hont Ferenc. szerk. Staud és Székely. Gondolat, Bp. 1986.
Jan Kott: Kortársunk Shakespeare. Gondolat, Bp. 1970
Bécsy Tamás: A cselekvés lehetőség. Magvető, Bp. 1987. Bev. 9-15. p.
Diderot: A drámaköltészetről. Színészparadoxon. Magyar Helikon, Bp. 1966. (Benedek András utószavával).
Hegedűs Géza: A spanyol barokk dráma. in: Klasszikus spanyol drámák. Magyar Helikon, 1967.
George Steiner: A tragédia halála. Európa, Bp. 1971.
Hegedűs Géza: Kecskeének. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1999.
A romantika enciklopédiája. Corvina, 1991.
Horváth Károly: A romantika, Gondolat, Bp. 1978. (bevezető)
Halász Előd: A német irodalom története. Gondolat, 1971.
Török Endre: Az orosz irodalom a XIX. században, Gondolat, Bp. 1970.
Szenczi-Szobotka-Katona: Az angol irodalom története, Gondolat, 1972.
Dobossy László: A francia irodalom története. Gondolat, 1963.
Cs. Szabó László: A három költő, Szépirodalmi, Bp. 1990.
Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994.
Országh László-Virágos Zsolt: Az amerikai irodalom története. Eötvös Kiadó, Bp. 1997.
Cromwell, előszó in: Victor Hugo drámái. Köpeczi Béla előszavával. Európa K., 1962.

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A kurzus gyakorlati oldalról mutatja be a zenekari hangszereket az 1700-as évektől napjainkig. Rávilágít a különböző korokra jellemző hangszerelési megoldásokra és a hallgatók saját maguk is kipróbálhatják a különböző megoldásokat. A kurzus egyszerre elméleti és gyakorlati óra, ahol a tanult ismeretanyagot saját hangszereiken próbálhatják ki.

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvószenekari szólamgyakorlat –

Kurzus leírása: A koncert-fúvószenekari gyakorlat során megismert zeneirodalmi alkotások zenekari egységenkénti gyakorlati játékának, technikájának fejlesztése, mely felöleli minden zenei korszak és stílusirányzat magyar és külföldi zeneszerzőinek eredetileg koncert fúvószenekari összetételre írt művészi értékű zeneműveit.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvós kortárszenei stílusgyakorlat -

Kurzus leírása: A mai kortárszene gyakorlati játékának megismerése.

Elsősorban magyar valamint külföldi zeneszerzők darabjainak megtanulása, különböző harmóniák, modern effektek és dallamvilágok elsajátítása. Találkozás a mai kortárszenei világgal, zeneszerzőkkel és azoknak művészi értékű zenedarabjaival.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A kurzus célja a 20 század második felének és napjaink zeneirodalmának megismertetése. Az órákon a legkülönbözőbb stílusú, technikájú művek kerülnek terítékre, lehetőleg abból az irodalomból válogatva, amely egyéb módon nem, vagy csak ritkán jut el a hallgatókhoz.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Vonós Tanszék

Kamarazene Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Sportközpont

Kreditáló Tanszék

Kreditáló Tanszék

Kreditáló Tanszék

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

Zongora Tanszék

4 barokk mű (Bach, Händel művei mellett Scarlatti-szonáták)
bécsi klasszikus művek (pl. variációk és rondók)
1 zongoraverseny
1-2 romantikus mű
1 20. századi nagyformátumú szonáta
1 20. századi impresszionista mű
1-2 etűd

Vizsgaanyag:
1 bécsi klasszikus szonáta
1 impresszionista mű

Zongora Tanszék

4 barokk mű (köztük Scarlatti-szonáták)
bécsi klasszikus művek (pl. variációk, rondók)
1 zongoraverseny
2-3 romantikus mű
2 20. századi mű (egyik egy nagyformátumú szonáta)
1-2 etűd

Vizsgaanyag:
1 zongoraverseny, vagy egy kb. 30 perces válogatás, köztük virtuóz művek is

Zongora Tanszék

barokk mű
1 bécsi klasszikus szonáta
1 romantikus zongoraverseny
1-2 etűd

Vizsgaanyag:
1 barokk mű
1 bécsi klasszikus szonáta, vagy 1 nagyformátumú 20. századi zongoraszonáta

Zongora Tanszék

barokk mű
1 bécsi klasszikus szonáta
1-2 etűd

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

A képzés célja a kamarazenei együttesekben való alapos tapasztalatszerzés, különös tekintettel az egymásra figyelés, önkontroll, együttműködés, interaktív zenélés képességének fejlesztésére. A különféle stílusok jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése. A tudatosan szervezett és célirányosan végzett próbamunka gyakorlatának kialakítása, fejlesztése. Nagyobb mennyiségű (szemeszterenként legalább 6-8 tételnyi) kamaramű eljátszása, ezen belül szemeszterenként legalább 15-20 percnyi anyagmennyiség igényes, pódium-szintű nyilvános megszólaltatása.

A klasszikus zongora szakirány hallgatói tanulmányaik során mind vonós, mind fa- vagy rézfúvós szonátapartnerrel, zongorás trió, valamint zongorás kvartett, vagy kvintett tagjaként egyaránt működjenek. A játszott művek között hangsúlyosan kell szerepelnie a bécsi klasszikus fortepiano kamara-irodalmának, a Schuberttől Brahmsig terjedő romantikus repertoárnak, továbbá – legalább egy ciklikus mű erejéig – a 20. századi, illetve kortárs zenének is. (Nem tekinthető zongorás kamarazenének a barokk szonáta-irodalom egy-két magas dallamjátszó hangszer + continuo letétjeinek megszólaltatása, de szabadon választott kamarazene kurzus anyagaként elfogadható klasszikus zongora szakirány hallgatóinak csembalón való közreműködése a stílusos barokkjátékban való elmélyedés igénye esetén.)

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Az énekkari gyakorlat műhelymunka, melynek egyik leglényegesebb része az alapos és adekvát hangképző-praxis folyamatossága. Alapkövetelmény a professzionális zenészekhez méltóan fegyelmezett, hatékony, idő- és energiatakarékos, zeneileg igényes próbamunka, melynek érdekében a kórusvezető feladata a hallgatók szellemi és zenei terhelésének folyamatos biztosítása a próbák során. A képzés része a hallgatók felelősségteljes részvétele a zeneélet kínálkozó feladataiban, ide értve a rendszeres a capella produkciókat éppúgy, mint esetenként valamely zenekarral közös, akár oratorikus programokban való közreműködést. A kórus által megszólaltatható repertoár igen széles. Ez stilárisan legalább a késő-reneszánsztól a kortárs zenéig terjed, ezen belül pedig nélkülözhetetlen az egyházi repertoár, mint a kóruséneklés évezredes távlatban is meghatározó, mértékadó szegmense.

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék