Szláv Intézet

Kovács Csaba Dr. (KOCHABS.SZE)

min.3 kredit

A tantárgy célja, hogy a hallgatók földrajzi, pontosabban alapvetően társadalomföldrajzi szempontú bemutatást és értékelést kapjanak Balkánról, mint földrajzi-történeti-kulturális-gazdasági régió együttesről. A tantárgy az alábbi főbb témakörök mentén dolgozza fel a tárgyat: A geográfia mit ért „Balkán” fogalmán? (Balkán, Délkelet-Európa, Balkán-félsziget és az országok). Földrajzi, környezeti sokszínűség (természeti erőforrások, környezeti adottságok, azok kihasználása). Nagyfokú heterogenitás (népesség-etnikum, munkaerő, jelentős kulturális különbségek, eltérő érdekek). A gazdasági fejlődés sajtosságai, történelmi kötődések, hazai meghatározottságok (DNY-Balkán, DK-Balkán). A Balkán terület- és településfejődésének sajátosságai napjainkban. A Balkán országai közötti főbb társadalmi különbségek. A Balkán és az Európai Unió.

Szláv Intézet

Vukman Péter László (VUPEAA.J.SZE)

min.2 kredit

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a balkanisztika mint interdiszciplináris kutatási diszciplina tárgykörét, a tudományterület legfontosabb hazai és külföldi iskoláit, azok legjelentősebb képviselőit. A tantárgy részletesen foglalkozik a balkanisztika jellegű kutatások hazai történelmével, legjelentősebb képviselőivel és a kutatások nemzetközi jelentőségével. MegvizsgáljaThallóczy Lajos, Kállay Béni és Nopcsa Ferenc munkásságát és a balkanisztika kutatások megteremtésében játszott szerepét. A tantárgy külön foglalkozik a Balkán, a balkanisztika és a balkanizálódás fogalmával is.

Szláv Intézet

Kőfalvi Tamás (KOTHAJS.SZE)

min.3 kredit

A kurzus megismerteti a hallgatókkal a két (korábban három) kontinensre kiterjedő, soketnikumú, ezeréves Bizánci Birodalom történetének fő korszakait, társadalmi- és államszervezetének sajátosságait, különös tekintettel a balkáni régióra. A korai bizánci kor (330-641) rövid áttekintése után az előadás részletesebben tárgyalja a közép (641-1204) és késői (1204-1453) bizánci kor fő vonásait, fontos eseményeit, szellemi arculatát és annak kisugárzását. Szól a szláv népek, majd a proto-bolgárok balkáni betelepedéséről, sorsukról a Bizánci Birodalom 9-11. századi fénykorában és történetükről Bizánc hanyatlása idején.

Szláv Intézet

Mód László Dr. (MOLIAAB.SZE)

min.2 kredit

Az etnikai, vallási és kulturális szempontból sokszínű balkáni térség a 20. század folyamán óriási változásokon ment keresztül, amelyeknek a megértéséhez támpontot nyújthatnak a szociális és a kulturális antropológia által kidolgozott illetve használt elméletek és fogalmak. A kurzus az etnicitáshoz, a nacionalizmushoz, a migrációhoz illetve a nemzeti és a regionális identitáshoz kapcsolódó teoretikus megközelítések segítségével próbálja értelmezni a különböző társadalmi jelenségeket, feltárni a nemzeti illetve vallási formában jelentkező konfliktusok hátterét. Ezek tükrében elemzi az 1990-es évek délszláv háborúját, s annak kulturális, társadalmi (migrációs) következményeit a Balkánnal szomszédos térségekben is (Magyarország).

Szláv Intézet

Farkas Baráthi Mónika Dr. (FABHAAS.SZE)

min.4 kredit

A kurzus során a hallgatók megismerkednek a balkáni térség sokszínű kultúrájával, illetve a balkáni népek irodalmának legjelesebb képviselőivel, poétikai jellemzőivel, az európai és világirodalomhoz való kötődésével a feltételezett kezdetektől egészen a kortárs, posztmodern jelenségekig.

Szláv Intézet

Papp Sándor dr. (PASHADS.SZE)

min.5 kredit

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az Oszmán Birodalom közel 600 éves jelenlétét a Balkán-félszigeten. Ennek keretében megismerteti a hallgatókkal az oszmán történelem, a politikai struktúra, a gazdasági viszonyok és az ideológia legfontosabb jellemzőit és az évszázadok során végbement változásokat. A tantárgy az Oszmán Birodalom a 14. század végi megjelenésétől kezdve egészen a 20. század elejéig tartó korszakot tekinti át. Kitér arra, hogy a hatalmi vákuumot kihasználva, miként avatkozott bele a balkáni népek egymás elleni küzdelmébe, miként hódította meg, illetve taszította vazallusi függésbe a birodalom határvidékén fekvő államokat. A tantárgy hangsúlyosan foglalkozik a 16-17. századdal. Ez az időszak az oszmán állam térség számára addig példátlan békés időszakot jelentett, amely kort az oszmanisztikai szakirodalom Pax Ottomanica-nak nevezett el. Az előadás részletesen tárgyalja a 17. század végi Habsburg-török háborúkat, Magyarország felszabadulásának a balkáni népek felszabadulására gyakorolt hatását, valamint Oroszország térségbeli aktivizálódását. A tantárgy az ún. keleti kérdés tárgyalásával és az Oszmán Birodalom visszaszorulásának vizsgálatával zárul.

Szláv Intézet

Vukman Péter László (VUPEAA.J.SZE)

min.5 kredit

A tantárgy a Balkán-félsziget történetét a 19. század elejétől tekinti át. Különös hangsúlyt helyez a félsziget politikatörténetére, az Oszmán Birodalom éleződő válságára, a balkáni kisállamiság gyökereire, az egyes balkáni népek függetlenségi folyamatára, valamint a létrejött független nemzetállamok 19-20. századi történetére. A politikatörténeti események kronologikus bemutatása mellett a tantárgy nagy hangsúlyt helyez a félszigeten végbement gazdasági és társadalmi folyamatokra, kulturális változásokra, és a folyamatok összevetésére, a közös jellemvonások megragadására. Az eseményeket tágabb, európai és világtörténeti kontextusba helyezve mutatja be.

Szláv Intézet

Balázs L Gábor Dr. (BALHAFS.SZE)

min.26 kredit

A tantárgy keretében a teljesen kezdő szintű nyelvtudás fejlesztése történik a lexiko-grammatikai nyelvoktatási módszer komplex alkalmazásával. A hallgató a mindvégig magas óraszám mellett intenzív nyelvi képzésben részesül. A nyelvi képzés célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése. A nyelvi képzés nyelvi vizsgával zárul, mely során a két év alatt megszerzett nyelvi tudás felmérésre kerül. A kétéves nyelvtanulás után a hallgatónak képesnek kell lennie szótár segítségével a szakirodalom önálló tanulmányozására.

Szláv Intézet

Balázs L Gábor Dr. (BALHAFS.SZE)

min.26 kredit

A tantárgy keretében a teljesen kezdő szintű nyelvtudás fejlesztése történik a lexiko-grammatikai nyelvoktatási módszer komplex alkalmazásával. A hallgató a mindvégig magas óraszám mellett intenzív nyelvi képzésben részesül. A nyelvi képzés célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése. A nyelvi képzés nyelvi vizsgával zárul, mely során a két év alatt megszerzett nyelvi tudás felmérésre kerül. A kétéves nyelvtanulás után a hallgatónak képesnek kell lennie szótár segítségével a szakirodalom önálló tanulmányozására.