2019. június 16., vasárnap English version

Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

Felvételi 2015  --  Az SZTE-ről  --  Egyetem története
Az egyetem története

A tudomány az egyetemi élet alfája és ómegája, mely megköveteli a szorgalmat és az újító gondolatok mögötti folyamatosságot. Erre épül a kutatáson kívül az oktatás, ez alapozza meg az egyetem nemzetközi kapcsolatait, teszi lehetővé a tehetséggondozást. Mi, szegedi egyetemi polgárok büszkék vagyunk rá, hogy a

Szegedi Tudományegyetemet tudományos eredményei feljogosíthatják arra, hogy hazánk egyik kutatóegyetemeként szolgálja a haladást. Sikerünk annak bizonyítéka, hogy a jól szervezett intézmény hatékonyan képes megfelelni az egyetemet érő feladatok sokaságának.

szte-meghivoA Szegedi Tudományegyetem kalandos története 1581-re vezethető vissza, amikor Báthory István lengyel király, litván nagyherceg és erdélyi fejedelem bölcsészeti és hittudományi fakultással rendelkező academia-t alapított a jezsuiták kolozsvári kollégiumán belül. A korabeli források szerint a kolozsvári intézmény igen gyorsan nagy tekintélyre tett szert. Európai hírű professzorainak köszönhetően mind a bölcsészet, mind a teológia terén magas színvonalú oktatást biztosított, és tudományos fokozatok odaítéléséről is rendelkezhetett. A kolozsvári akadémia jelentőségét növeli, hogy a XVI. század végén magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött.

A jezsuiták rövid kolozsmonostori kitérő után a Báthory-féle hagyományokat követve rövidebb—hosszabb megszakításokkal vezették tovább iskolájukat 1773-ig, amikor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet. 1774-ben Mária Terézia megkezdte az egyetem újjászervezését, amelyet a piaristákra bízott. A XVIII. század végén újabb két kar kezdte meg működését az universitason belül: 1774-ben jogi, 1775-ben pedig orvosi fakultás létesült. 1784-ben II. József líceummá fokozta le a kolozsvári egyetemet, majd 1848-ban született meg az első terv a líceum egyetemmé alakítására. Ez az intézmény lett az alapja az 1872-ben létrehozott magyar királyi tudományegyetemnek, mely kezdettől fogva a Báthory-féle akadémia szellemi örökösének vallotta magát. 1881. január 4-én a kolozsvári egyetem felvette Ferencz József nevét.


szent-gyorgyi-albertA történelem vihara 1919-ben úgy hozta, hogy a kolozsvári egyetemnek „költöznie kellett” alapítóhelyéről, ezért a magyar nemzetgyűlés 1921-ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Városunknak évszázados törekvése valósult meg így, hiszen Dél-Magyarország tudományos- kulturális centrumává válhatott. Az első ünnepélyes tanévnyitót követően Szeged szellemi potenciálja és az akkori állami dotáció újabb és újabb felsőoktatási intézményeket hívott életre. A szegedi felsőoktatás infrastruktúrájának létrehozásában nagy szerepe volt egykori kultuszminiszterünknek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó otthont kap Szegeden, és a „Tisza-parti Göttinga” hamarosan a tudományos élet jelentős képviselője lesz. Tervei valóra váltak, amikor 1937-ben az Orvosi Vegytani Intézet professzora, Szent-Györgyi Albert szegedi kutatásaiért átvehette a nemzetközi tudományos élet máig legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat.

1940-ben, a II. bécsi döntést követően az egyetem kettévált, a Ferencz József Tudományegyetem egy része visszament Kolozsvárra, ám a tanári kar, a diákok jelentős része, a laboratóriumok és a teljes könyvtár Szegeden maradt, és Horthy Miklós Tudományegyetem néven folytatta munkáját. Első rektora a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lett.

Az ötvenes évekbeli tendencia, mely a többkarú tudományegyetemeket szétszabdalta és új egyetemeket hozott létre Szeged felsőoktatására is hatással volt. 1951-ben az orvoskarból orvostudományi egyetemet alakítottak, ami később nagy nemzetközi hírű egyetemmé fejlődött.

Az elmúlt fél évszázad során a szegedi felsőoktatás számos oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott. Jelentősen nőtt a hallgatói létszám az oktatói állomány gyarapodása azonban koránt sem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények következtében szükségessé vált, hogy Szegeden a nagy múltú Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a József Attila Tudományegyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Főiskolai Kara és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola egyesüljön, és közösen egy integrált felsőoktatási intézményt hozzon létre.

2000. január 1-jén 10 karral – pontosabban, a Konzervatórium Főiskolai Karával kiegészülve 11 karral – létrejött a Szegedi Tudományegyetem. A 11 kar hamarosan 12. társat is kapott: 2007 januárjától a fogorvosképzést külön fakultáson gondozzák.

SZTE JATIKAz egyetem egykori rektora, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (1940/41-es tanév) az intézmény számára a következő fő feladatokat jelölte meg: „gyűjteni, terjeszteni, és gyarapítani az emberi tudást”, nevelni a jövő tudósait, „akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik…”, a haza részére olyan polgárokat nevelni, „akik el vannak látva a szellem fegyverével…”, „s a mi egyetemünknek van még egy fontos hivatása is! Hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen!” A Szegedi Tudományegyetem mai vezetői ennek a kihívásnak megfelelően arra törekszenek, hogy szellemi potenciálunknál fogva az ország egyik első egyeteme legyünk.

A Szegedi Tudományegyetemnek erre minden feltétele adott, hiszen az előző évtizedek nagyhírű professzorai, az általuk vezetett iskolák és műhelyek újabb és újabb generációit nevelték ki kutatóinknak és oktatóinknak.

Az idegen nyelvű képzés, így elsősorban az angol nyelvű orvosképzés 1985-ös indulása óta több ezer kiváló külföldi szakember tudja Alma Materének a szegedi felsőoktatást, különösen, hogy az elmúlt években sorra indultak a Szegedi Tudományegyetem idegen nyelvű képzései. Ma már az angol mellett a német nyelvű orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés, valamint a német és francia nyelvű jogászképzés magas színvonala és jó híre is csábítja a hallgatókat a világ minden tájáról Szegedre.

A Szegedi Tudományegyetem infrastrukturális beruházásainak köszönhetően az elmúlt években olyan nagy jelentőségű terveket sikerült megvalósítani, mint az Egyetemi Könyvtárnak és a Konferenciaközpontnak otthont adó József Attila Tanulmányi és Információs Központ megépítése. A TIK 2004-es ünnepélyes átadása óta az egyetem szíve, az egyetemi polgárság találkozóhelye.

Felsőoktatási Minőségi Díj2005-ben létrejön a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ, a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont és a Környezet- és Nanotechnológia Regionális Egyetemi Tudásközpont. 2006-ra a Szegedi Tudományegyetem áttér a többciklusú képzési rendszerre, a Bolognai rendszerre, majd megtörténik az induló alapszakok akkreditációja. 2007 januárjától a fogorvosképzést külön fakultáson gondozzák, megalakul a Fogorvostudományi Kar. Ez év júliusában befejeződik a Biológiai Épület bővítése és átadják a Gazdaságtudományi Kar felújított épületét, mely igényes környezetet kínál a hallgatóknak a tudás elsajátításához. Saját tanulórésszel, konferenciateremmel, büfével és jól felszerelt termekkel rendelkezik. 2009-ben megkezdődik a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatásával a „Tudás Sétány projekt”. Ugyanebben az évben kezdetét veszi a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatásával az „Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban” projekt.

2009-ben a Szegedi Tudományegyetem elnyeri a Felsőoktatási Minőségi Díjat.

2010-ben négy má­sik in­téz­mény tár­sa­sá­gá­ban há­rom év­re el­nyer­te a ku­ta­tó-elit­egye­te­mi stá­tuszt a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem. 2013-ban a három legnagyobb, legkiemelkedőbb hazai felsőoktatási intézmény, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem érdemelte ki a Kiemelt egyetemi cím viselését. A három felsőoktatási intézmény 2013 és 2016 között viselheti a Kiemelt egyetem rangot. A minősítés angol elnevezése: University of National Excellence.

szembolteljesA kutatási kapacitás, a doktori képzés, a publikációs tevékenység és a K + F bevételek alapján a Szegedi Tudományegyetem ugyanebben az évben, 2010-ben kutatóegyetemi minősítést kapott, ezzel négy másik magyarországi egyetemmel együtt a hazai felsőoktatás legmagasabban jegyzett intézményének számít.

Az egyetem központi épülete 2011-ben újult meg, amely így már 21. századi környezetben alkalmas a munkavégzés és a hallgatói ügyek intézésére. Ezen felül a Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ rendezvények, kiállítások szervezésére is kiváló helyszín.

A Szegedi Tudományegyetem jelenleg 12 karral működik, melynek mindegyike a pillanatnyilag legkorszerűbb tudományos ismereteket adja át a hallgatóknak, és e tudás gyakorlati alkalmazásával is megismerteti a jövő oktatóit, kutatóit, tudósait.

Bezár