Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Varga Ferencné könyvtáros. Fotó: Karnok Csaba

– Acta Scientiarum Mathematicarum! Az első Magyarországon megjelentetett, csak idegen nyelvű matematikai témájú tanulmányokat tartalmazó, nemzetközi rangú, Szegeden alapított, első kötetét 1922–23-ban megjelentető folyóirattal kezdi a „legek” sorát Varga Ferencné Piroska. A Bolyai Intézet bibliotékájának matematika és könyvtár szakos vezetője kiemeli: az Acta „érdeme” az is, hogy a szegedi periodikáért cserébe alapítása időszakában 100-, manapság 150-féle folyóirat érkezik. Sőt: könyveket is kapnak azért cserébe, hogy az Acta azokról rövid ismertetőt közöljön. Büszke az „ifjabb testvérre”, a 18 éve született Polygon folyóiratra is. A magyar nyelvű „matematikai szakdidaktikai közlemények” a tudomány népszerűsítését szolgálják, ott középiskolai tanárok, egyetemisták cikkei is megjelennek. A Polygon Könyvtár és Polygon Jegyzettár című sorozat pedig az egyetemi diákság matematikai és informatikai tanulmányait segíti.

Kutatóeszköz a matematikus számára a könyv, a szakfolyóirat. Ezért maradt a matematikai tanszékek közösségének Bolyai bibliotékája a helyén, mikor más karokról, intézetekből a könyvek a József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) új épületébe, az egyetemi könyvtárba vándoroltak. A Bolyai Intézet könyvtára megalapításának jövőre lesz 90 éve, 1952 vége óta pedig az Aradi vértanúk terén álló egyetemi épületben gyarapodik.

– Riesz Frigyes és Haar Alfréd, a Kolozsvárról Szegedre menekült egyetem matematikaprofesszorai hozták magukkal a szakkönyveket. De az egyetemistákat is arra kérték, hogy a kikölcsönzött műveket Szegeden adják le – érzékelteti Varga Ferencné, miként született a könyvtár, ahol immár huszonnegyedik éve dolgozik. A cseréken kívül adományok, és persze vásárlás is folyamatosan gyarapítja az állományt.

„Aritmetica vagy számvetésnek mestersége...”, amelyet „főképpen a Magyarországon előforduló dolgokra alkalmazva kiadott” Maróthi György – vagyis az egyik legrégebbi, 1763-ban magyar nyelven megjelent matematikai tankönyv is megtalálható a Bolyaiban. Az alakulóban lévő szaknyelv terjesztője ez a könyv, amiből az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, vagyis az alapvető matematikai műveletek is elsajátíthatók. Az értékes kötet ugyanúgy adománynak köszönhetően érkezett, mint például az 1871-ben megjelent első referáló folyóirat, amely összegyűjtötte az akkor megjelent matematikai tárgyú cikkek kivonatát.

– 19 ezer kötetnyi könyvünk teljes számítógépes katalógusával elsőként készültünk el, így most már elérhető a rendszerünk akár Ausztráliából is – jegyzi meg Vargáné, aki ezt a hosszadalmas, úttörő munkát akkor kezdte, amikor erre még nem létezett számítógépes program. – Éjjel-nappal hozzáfér a könyveinkhez, folyóiratainkhoz a Bolyai Intézet minden oktatója és kutatója, kölcsönözhet innen minden matematika szakos diák, de rajtuk kívül – nyitvatartási időben – bárki használhatja a könyvtárunkat. A 2 teremben szabad polcon található az állomány egyharmada. A világ minden tájáról érkező, 500-féle folyóirat közül választhat az olvasó.

Önképzőkörök

Az olvasótermi asztalok egyikénél ül Benke János, Györffy Lajos és London András – a negyedéves matematikusok előtt könyvek, egyenletekkel és magyarázatokkal teleírt lapok. Azt mondják: két óra közti szünetben vagy vizsgaidőszakban gyakran betérnek, akár heti 4–5 órát is a Bolyai könyvtárában tanulnak – valamiféle önképzőkörként.

Ritka a selejtezés. Örök életű a matematikai tétel, ha azt egyszer bebizonyította valaki. A Bolyai Intézet könyvtárában található legrégebbi folyóirat az első kötetét 1826-ban megjelentető, de máig élő, úgynevezett „Crelle-Journal”. Ezen első kötet egyik cikkében Abel bebizonyítja, hogy ötöd- és annál magasabb fokú egyenletre nem adható megoldóképlet. E példa megmagyarázza, a Bolyai Intézet könyvtárában miért selejteznek csak ritkán kiadványokat.

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu