Az SZTE mellett az ELTE, a Debreceni, a Semmelweis, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyerte el az első ízben kiosztott címet. A kutató-elitegyetemi státuszt a kormány azoknak a jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végző felsőoktatási intézményeknek ítélte oda, amelyeken meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.
 |
Az SZTE-n meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás. Fotó: Segesvári Csaba
|
Mint a sajtóbeszélgetésen kiderült, az SZTE pályázata intenzív munkával készült el az elmúlt év végén, illetve az idei esztendő elején, a projektet Palkó András professzor, a tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese menedzselte. A rektor elmondta: a bírálók négy indikátorcsoportot vizsgáltak: a kutatási kapacitást, a doktori képzést és a tehetséggondozást, a teljes munkaidős oktatók kutatási-publikációs tevékenységét (beleértve a bölcsészeti és társadalomtudományi területeket is), illetve a hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési aktivitást, bevételeket. Ezek mellett a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési, innovációs stratégia megalkotásáért kaphattak pontokat az intézmények.
Szabó Gábor köszönetet mondott mindazon tudóstársainak, akik teljesítményükkel hozzájárultak a sikerhez. Mint fogalmazott, a 21. századi, harmadik generációs egyetem legfontosabb jellemzője az oktatás-kutatás-tudásmegosztás összhangja, melyben a kutatási eredmények beépülnek az oktatási programokba, így biztosítva a korszerű, versenyképes tudást a hallgatóknak.
A pályázatban az SZTE-n folytatott hazai és nemzetközi tudományos, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek eredményeit és ezen területek fejlesztési programjait mutatták be.
 |
Egyetemünk a tehetséggondozást minden szinten kiemelt feladatként végzi. Fotó: Segesvári Csaba
|
Emellett kifejtették a tervezett fejlesztési irányokat, a jövőben tervezett, megvalósítandó lépésekre is utalva.
A kutató-egyetemi célokat a következőképpen foglalták össze. A Szegedi Tudományegyetem küldetéséből következő elsődleges kutató-elitegyetemi célja az intézmény oktatási és kutatási tevékenységéinek szinergiáit kiaknázva a szellemi termékek előállításának és hasznosításának biztosítása. Az intézmény értelmezésében a 21. századi tudományegyetem feladata az új know-how termelése és társadalmi, gazdasági transzferálása, mely elképzelhetetlen helyi, lokális keretek között. A versenyképes tudástermelés és tudáshasznosítás előfeltétele a nemzetközi versenypiacon történő működés, az akadémikusokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás, más egyetemekkel, az iparral, magánkutatási és -fejlesztési szervezetekkel, szakértői szolgáltatásnyújtókkal együttműködésben megvalósított hálózati működés biztosítása.
A kutatási versenyképesség fokozását közvetlenül négy fő logikai elem szolgálja. Egyrészt az egyetem alapvető kompetenciái mentén inter- és multidiszciplináris kutatócsoportok nemzetközileg versenyképes tevékenységének biztosítása. Másrészt a vállalatorientált k+f fokozása érdekében a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés támogatása, beleértve a vállalatorientált k+f projektmenedzsment hatékonyságának emelését, a szellemi tulajdon védelmét, a technológiatranszfer támogatását. Harmadrészt az innovatív vállalkozás-fejlesztési szerepvállalás fokozása az intézményi know-how spin-off hasznosulásának emelése érdekében. Negyedrészt a tudományok eredmények a szélesebb társadalmi kör számára történő átadásának fokozása, támogatandó a kutatóegyetemi arculat megteremtését, az intézményi eredmények fokozottabb társadalmi megosztását.
E négy fő logikai elem érvényesüléséhez további négy feltétel teljesülése szükséges a pályázat készítői szerint. Egyrészt a kutatás-fejlesztési alapinfrastruktúra javítása, amortizációarányos pótlása, mely a nemzetközivé vált k+f versenyben való helytállás előfeltételeként tekinthető mind a nemzetközileg versenyképes kutatócsoportok tevékenységének biztosítása, mind a vállalatorientált k+f fokozása, mind az innovatív vállalkozási tevékenység megvalósítása érdekében. Emellett a tehetségmenedzselés integrált megvalósítása, mely szükséges a nemzetközileg versenyképes kutatócsoportok fenntartása, fejlesztése, továbbá a vállalatorientált k+f tevékenység becsatornázásának fokozása érdekében. Harmadrészt a szellemi termékek transzferét középpontba állító kutatói tevékenység elismerésének fokozása, mely elengedhetetlen humán erőforrás gazdálkodási aktivitás a nemzetközileg versenyképes k+f eredmények megvalósításához, a magas színvonalú emberi erőforrás megőrzéséhez éppúgy, mint a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálása, a gyakorlatorientált k+f megvalósítása érdekében. Végezetül az innovatív vállalati tevékenység környezetének javítása, mely magában foglalja az innovatív (k+f orientált ágazatokba tartozó) vállalatok, illetve k+f részlegeik számára vonzó működési környezet kialakítását, mely támogatja mind a fenntarthatóan magas intenzitású egyetemi-vállalati kapcsolatrendszer kiépítését, másrészt vonzó spin-off környezet kialakulását, harmadrészt az egyetemi k+f kompetenciák magas szintű kiaknázását.
P. M. L.