Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az idei tanévben 140 iskola és 20 óvoda teszteli azokat az oktatási programcsomagokat, amelyek 2006. szeptembertől a Sulinet Digitális Tudásbázisán keresztül valamennyi iskola számára elérhetők lesznek – közölte Sipos János közoktatási helyettes államtitkár kedden Budapesten. A programtól fejlesztői azt remélik, hogy segít felszámolni a magyar oktatásban uralkodó esélyegyenlőtlenséget.
Az általános iskolába belépő gyerekek már hatévesen a magyar oktatás kasztrendszerében találják magunkat. Egy az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából készült, 2005 szeptemberében lezárult vizsgálat szerint hazánkban legalább 3000 roma többségű osztály, ezen belül 1253 homogén roma osztály létezik az alsó fokú oktatásban. Az iskolák közötti szegregációra utal az az adat is, mely szerint minimum 178 olyan iskola van az országban, ahol többségében roma diákokat oktatnak. Ezeknek az intézményeknek sajátos pedagógiai programra lenne szükségük. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az OM tulajdonában lévő suliNova Kht., mely (önmeghatározása szerint) a magyar közoktatás megújításának egyik legfontosabb szereplőjeként segítséget és támogatást kínál a modernizáció híveinek.
A kht. épp tesztelés alatt álló 2.1-A jelű programja azt a célt tűzte maga elé, hogy legalább 270 iskolát tesz alkalmassá hátrányos helyzetű gyerekek együttnevelésére. A program főbb elemei: pedagógustovábbképző-programok, szakértői képzések, módszertani adatbank létrehozása, és az iskolaelhagyás megelőzése.

 

 

Tankönyveink tényleg alapos tudással vértezik fel a fiatalságot kérdés, erre van-e szükség. Fotó: Segesvári Csaba

 

Problémák merültek fel a sajátos nevelési igényű tanulók jogainak érvényesülése terén is. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által indított vizsgálat szerint az érintett tanulók különleges gondozáshoz való joga sok esetben sérül. Többnyire a családjuktól távol, bentlakásos, elkülönített intézményekben tanulhatnak. Az iskolák többségének személyi és tárgyi feltételei nem kielégítőek. A suliNova Kht. 2.1-B jelű programja ezeket a bajokat próbálja orvosolni. A program keretében várhatóan 180 intézmény válik majd alkalmassá a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadására és együttnevelésére. A két programra 10 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta Sipos János a suliNova Kht. sajtótájékoztatóján.
A kht. harmadik, 3.1-es programja PISA-felmérések lesújtó eredményein próbál javítani.
A sokat emlegetett PISA ugyanis nem azért született meg, hogy kielégítse a pedagógiai szakemberek kíváncsiságát. A felmérést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hívta életre, abból a célból, hogy az eredményeiből a gazdaság résztvevői képet kapjanak az országok munkaerőpiacainak felkészültségéről. Magyarán a 2000-es lebőgésünk a 2010-2020-ban munkába álló fiataljaink esélyeit vetíti előre.
A Nemzeti fejlesztési terv keretében többek között a szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelvi, informatikai területen támogatják programcsomagok létrehozását. E célra összesen 18 milliárd forintot fordítanak.
Az abszurditás határát súrolja, hogy miközben az Egyesült Királyságból évente 3000 matematikatanár érkezik Magyarországra, hogy itt lesse el a tanítás módszertanát, addig a mi diákjaink rosszabbul teljesítenek a felméréseken, mint az angolok – mondta Pála Károly, a Sulinova Kht. szakmai igazgatója, aki a programcsomagok újdonságát többek között a módszertani kínálatban jelölte meg. Nem tankönyvfejlesztésről van szó – emelte ki, hozzátéve: olyan eljárásokat, segédleteket kínálnak, amelyek szabadon bővíthetők, kiegészíthetők. Kitért arra, hogy öt év a különbség az iskolába kerülő gyerekek szellemi teljesítménye között, amely 15 éves korukra 10 évre nő. Riasztó adatként említette még, utalva a PISA-felmérésekre, hogy a 15 éves korosztály 48 százalékának komoly gondjai vannak a szövegértéssel.