Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A kétszintű érettségi támogatói az egyszerűsége miatt tették le a voksukat az új rendszer mellett, míg ellenzői szerint a frissen maturáló diákok hátrányba kerülnek a korábban érettségizettekkel szemben. Az érvek és ellenérvek között a napokban zajló „éles főpróba" vág majd rendet. A korábbi elképzelések szerint az emelt szintű érettségi lett volna a belépő a felsőoktatásba, de a tárca végül az egyetemek és a főiskolák döntésére bízta, kérnek-e emelt szintű vizsgát. Öt nyelvszak kivételével nem kértek.
A nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákba járó diákok számára a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve célnyelvi írásbeli vizsgákkal május 6-án kezdődött az érettségi. A normál középiskolába járó csaknem 90 ezer érettségiző hétfő reggel nyolc órakor kezdte az emelt vagy középszintű magyar nyelv és irodalom írásbelit. A tanév elején a tájékozatlanság tűnt a legfőbb problémának az új érettségi kapcsán: a diákoknak például fogalmuk sem volt róla, pontosan mit is fognak számon kérni tőlük az új képességeket követelő vizsgán, és a bonyolult pontszámítási rendszerben is nehezen igazodtak ki.
A tavalyi évhez képpest több szembetűnő változtatás is történt. A diákok eldönthették, hogy a hét pluszpontot érő emelt szintű érettségit választják-e, vagy megelégszenek a középszintű vizsgával. A vizsgák szinttől függetlenül egy időben kezdődnek, de külön helyszínen: a középszintűt a saját iskoláikban, tanáraik előtt teszik le a diákok, az emelt szintűt az erre kijelölt vizsgaközpontokban, független vizsgabizottságok előtt. Vége a reggel nyolcas érettségi show-knak is, amikor egy nemzet reszketett a jó tételekért a tévék és rádiók előtt. Ezentúl az iskolákba már az érettségi napja előtt megérkeznek a matematika és magyar feladatlapok. Az érettségi tartalma is megváltozik: magyarból már nem három tétel közül kell majd egyet kiválasztani és kidolgozni. A diákok olyan feladatlapokat kapnak, melyeken minden szükséges információt megtalálnak, beleértve a szükséges szövegeket is. Este a Magyar Televízióban ismertetik a helyes megoldásokat, a javítási útmutató pedig másnap az oktatási tárca www.om.hu címen elérhető honlapjára is felkerül.

 

Kezdődik az éles „főpróba”. Fotó: Segesvári Csaba

 

Az interneten egyébként nagyon hasznos információkat találnak a diákok, beleértve a komplett kidolgozott tételeket is. A fórumokban sokan minősítik a rendszert, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vélemények hangneme nem igazán engedi meg, hogy nyomtatásban is megjelenjenek. Ritka az optimista hozzászólás.
A tanárok szerint nem kell rögtön farkast kiáltani, ha egy kis nehézség merül fel. Mint azt a vizsgák előtt többen elmondták: pánikra nincs ok, a feladatok könnyűek lesznek, más kérdés, hogy ha a diákok jelentős része teljesít majdnem maximálisan a könnyebb feladatok miatt, akkor ember legyen a talpán, aki többé-kevésbé reális rangsort tud felállítani közöttük a felvételinél. Az aggodalmak igazán a felvételi jelentkezési lapok beadása után erősödtek fel. Igaz, nem a könnyű feladatok, hanem az érettségi-felvételi pontszámítási rendszere miatt tartanak sokan a rangsorolástól.
Az emelt szintű érettségiért, amennyiben az nem jelentkezési feltétel, közepes vagy annál jobb eredmény esetén 7 többletpont szerezhető legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatantárgyból. Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatantárgy van meghatározva (és nem több vizsgatárgy közül kell egyet választani), második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. A felvételi pontokat az érettségin elért százalékos eredményekből számítják ki, de a korábban érettségizettek bizonyítványában csak osztályzatok szerepelnek, így nekik az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos érték alapján ítélik meg a pontokat. A régebben érettségizettek így jó néhány pontnyi előnyre tehetnek szert most érettségiző társaikkal szemben - vélte az a két szülő, aki februárban az Alkotmánybírósághoz fordult.
Később a Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége kezdett aláírásgyűjtési akcióba - szintén a pontszámítás igazságtalansága miatt. Egy jogalkotási hiba miatt ugyanis a régebben érettségizettek a régi és új vizsgaeredményeik közül amellett tehetik le a voksukat, amelyik kedvezőbb a számukra. A kormányrendelet egyik pontja szerint a régebben érettségizettek választhatnak: régi matúrájuk vagy újra megírt vizsgájuk eredményét számíttatják-e be. A másik pontja pedig úgy szól: aki emelt szintű érettségit tesz, és legalább 33 százalékot elér, hét többletpontot kap. Így az a régebben ötösre érettségizett fiatal, aki most legalább 33 százalékos emelt szintű érettségit tesz, megkapja a hét pluszpontot is, de nem a 33 százalékért járó 18, hanem a régi ötöséért járó 30 pont jár neki.
A minisztérium végül úgy döntött, a felvételi keretszámok átcsoportosításával megpróbálja orvosolni az esélyegyenlőtlenséget. A kormányrendelet módosításával a miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy egy-egy szakon emelje az államilag finanszírozott keretlétszámot, ha jelentősen változik az oda felvett, korábban és idén érettségizők aránya. Kérdés azonban, meddig emelheti Magyar Bálint egy-egy szak keretszámát, hiszen az összkeretlétszám változatlanul 62 ezer. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy az egyik legolvasottabb napilap fotót jelentetett meg arról az épületről, ahol a már elkészült érettségi tételeket őrzik. A helyszín könnyen kideríthető volt, így az épületet fegyveres őrök védik.