Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szegednek, a diákoknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy az egységesülő tanárképzés során az egy universitason belüli értékek öszszeadódjanak és együtt tudjanak hatni – mondta Magyar Bálint szegedi sajtótájékoztatóján. A miniszter megoldási mintaként az ELTE példáját említette, ahol az egyetembe integrálódott egykori főiskola helyett megjelent az önálló pedagógiai kar, amely a tanárképzéshez kapcsolódó diszciplínákat fogja össze, miközben a korábban elkülönült szaktárgyi oktatás pedig a bölcsészet- és természettudományi kar keretein belül folyik.
Az elkülönült általános és középiskolai tanárképzés azt jelentette, hogy az egyetemi karokon egyfajta "minitudós" képzés folyt, ahol a hangsúly leginkább a szaktárgyak oktatásán volt, és a hallgatók csupán másodlagos feladatként sajátították el a  gyermekekkel való foglalkozás képességét.

 

A diákokat a kapott oktatás színvonala érdekli, és nem az, hogy ez milyen struktúrában történik. Fotó: S. Cs.

 

A pedagógusképzés alapvető tárgya nem a biológia, a fizika, vagy a kémia, hanem a gyermek. Tanárok vannak, akik gyermekekkel foglalkoznak, közülük néhányan magyarra oktatják őket, mások történelemre. Ez az átalakulás szemléletváltást követel az egész tanárképzés során: egyre inkább nő a pedagógikum szerepe, ezen belül azonban nem a neveléselméletre és -történetre, hanem a gyermeknevelésre kerül a hangsúly – mondta az oktatási tárca vezetője.
A pedagógusképzéshez kapcsolódó értékeket lehet egy egységes szervezetben képviselni és megvalósítani. Az elkövetkező évtizedekben jelentősen csökken az egyetemi korú népesség aránya, kiélezett harc indul meg a diákokért, ezen a piacon nem lehet párhuzamos kapacitásokat kiépíteni. A diákokat a kapott oktatás színvonala érdekli, és nem az, hogy ez milyen struktúrában történik. A probléma gyökere, hogy a hazai felsőoktatásban sok helyütt csupán formálisan valósult meg az integráció, a tartalmi kooperáció helyett – hangsúlyozta a miniszter.
A felsőoktatási törvény elfogadására minden valószínűség szerint május második felében, vége felé kerül sor – jelentette ki az oktatási miniszter. A törvény előkészítésében résztvevő szakmai szervezetek megtárgyalták a tervezethez érkezett módosító indítványokat. A kormány azokat az indítványokat fogja támogatni, melyek elnyerték a szakmai szervezetek egyetértését. Magyar Bálint hangsúlyozta: a törvény új helyzetet teremt a magyar felsőoktatásban, lehetővé teszi 2006-tól felmenő rendszerben az átállást a többciklusú lineáris képzési modellre, olyan új vezetési rendszer alakulhat ki az egyetemeken, főiskolákon, amely a menedzseri kompetenciákat be tudja kapcsolni az intézmények irányításába. Az új szabályozásnak köszönhetően növekszik az intézmények gazdasági autonómiája, a finanszírozás stabilabbá és normatívvá válik, a hallgatói jogok pedig bővülnek.
A jogszabályi keretek átalakulásával párhuzamosan zajlik a magyar felsőoktatás legnagyobb beruházási programja, melyben magántőkéből 160-170 milliárd forint értékű, egyéb forrásokból 40-50 milliárd forintnyi fejlesztést hajtanak végre.
Ezzel az a célunk, hogy a minőség, hatékonyság, versenyképesség mentén újra alkossuk és helyzetbe hozzuk a felsőoktatást hazánkban és európai regionális tudásközpontként próbáljuk Magyarországot pozícionálni – mondta a miniszter.