Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az allergiás betegségek gyakorisága világszerte gyorsan emelkedő tendenciát mutat – kezdte előadását Kemény Lajos, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. Noha az allergiás reakciók bármely szervet érinthetik, leggyakrabban az allergén (allergiát kiváltó antigén) és a szervezet közti közvetlen érintkezés területein, a bőrön és a nyálkahártyákon okoznak tüneteket. A betegek bőrtüneteik miatt elsősorban a háziorvost vagy a bőrgyógyász szakorvost keresik fel, majd a primer ellátást követően az ok felderítésése többnyire a bőrgyógyászok feladata. Az allergiás betegek számának emelkedésével a bőrgyógyászaton belül az allergológia súlyának további növekedése várható a következő évtizedekben.
Az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre. A védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál. Általában gyengébb panaszokkal kezdődik (például orrfolyás, csalánkiütés, nyelvzsibbadás), de szakszerű kezelés hiányában a beteg állapota rosszabbodhat, akár súlyos asztma vagy anafilaxiás sokk (azonnali típusú túlérzékenységi reakció) is kialakulhat belőle. Az allergia szisztémás gyulladásos betegség, ami a különböző szerveken változó erősséggel nyilvánulhat meg. Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet, és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is. Noha pontos epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésre, az atópiás betegségek a népesség mintegy 20 százalékát érintik. (Atópia-hajlam). Az atópiás betegségek hátterében többnyire az úgynevezett I-es típusú vagy azonnali típusú túlérzékenységi reakció áll, melyre az jellemző, hogy a tünetek az allergén expozíciót követően már néhány perccel kialakulnak.

 

Az allergiás betegségek gyakorisága Magyarországon is növekvő tendenciát mutat. Fotó: Segesvári Csaba

 

A XXI. századot az allergia évszázadának is szokás nevezni. Az elmúlt 2-3 évtized során megfigyelhető, hogy az allergiás megbetegedések gyakorisága, főleg a fejlett, ipari országokban gyorsan emelkedik. Az allergiás betegségekben (szénanáthában, asztmában, ekcémában, allergiás kötőhártya gyulladásban, illetve táplálkozási allergiában) szenvedő lakosság aránya földrajzi környezettől függően a 20-40 százalékot is elérheti. A betegség gyakorisága a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is növekvő tendenciát mutat. Bár az allergiás betegségek az életet többnyire nem veszélyeztetik, igen kellemetlenek a betegek számára és végső soron jelentős életminőség romláshoz vezetnek. A betegség kezelésével kapcsolatos direkt és indirekt költségek igen tetemesek, jelentős terhet róva ezzel a társadalomra.
Az allergiák kialakulásáért örökletes faktorok és környezeti tényezők tehetők felelőssé. Az egyik tetszetős magyarázat szerint az immunrendszer nem megfelelő érése okozza a túlérzékenységi reakciókat. A higiénia-hipotézis szerint az allergiás betegségek kialakulását az okozza, hogy a civilizáltabb, nyugati típusú életforma a nagyobb tisztaság révén magával vonja a bakteriális és vírusos betegségek gyakoriságának csökkenését, ami az immunrendszer nem megfelelő irányú fejlődését eredményezi. Ezzel összhangban a korai gyermekkorban lezajló fertőzések ugyanakkor védő hatásúak az allergiás betegségek kialakulásával szemben. Ez magyarázza a gyermekközösségekben felnőtt, fertőzéseken gyakran átesett gyermekek allergiákkal szembeni relatív védettségét. A kisgyermekkorban gyakran alkalmazott antibiotikus kezelés ugyanakkor az allergiás betegségek gyakoriságát fokozhatja.
Az allergiás betegségek közös jellemzője, hogy a tünetek kialakulásának előfeltétele az allergiát kiváltó szerrel való előzetes találkozás, majd az allergénnel való ismételt érintkezés váltja ki a jellegzetes tüneteket. Az allergiás betegségek további közös jellemzője, hogy a túlérzékenységi tünetek az allergiát kiváltó szerrel való többszöri találkozás egyre súlyosbodnak, ezért fontos a kiváltó tényező mielőbbi felderítése. Az előadásban szó volt a gyakoribb allergiás betegségek tüneteiről, azok kiváltó okairól. Ha allergiás betegség fennállására van gyanú, akkor a diagnózis felállítására szakorvoshoz kell fordulni. A tünetek kiváltásért felelős allergén felkutatása mellett ma már hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a betegség tüneteinek enyhítésére és bizonyos esetekben gyógyítására is. Az epidemiológiai adatok szerint az atópiás betegségek (asztma, atópiás dermatitis, allergiás rhinoconjunctivitis) gyakorisága a földrajzi környezettől függően a 10-30 százalékot éri el. Az emelkedés oka pontosan nem ismert, de környezeti tényezők szerepe is valószínűsíthető: a fokozódó levegőszennyeződés, a dohányfüst hatása, valamint a fokozódó allergén-expozíció. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az a nézet, mely szerint a fertőző betegségek előfordulásának csökkenése és a gyermekkorban több alkalommal adott antibiotikus kezelés is fontos tényezője lehet e jelenségnek.
Az allergén felkutatása szempontjából mind a mai napig legfontosabb a jó anamnézis, majd a gyanúba vett allergén verifikálására specifikus IgE- (allergiát okozó antitest) vizsgálat vagy limfocita transzformációs teszt segítségével. Nehezíti az allergén felkutatását, hogy a betegek egy jelentős részében  pszeudoallergiás (álallergiás) reakció áll a tünetek hátterében, melynek során nincs IgE-szaporulat, a panaszok mértéke pedig függ a bejutó anyagoktól és mennyiségüktől. Az álallergia a hisztamin-tartalmú ételekhez köthető, a probléma az étkezés után 30-60 perccel vagy az étel elfogyasztását követően azonnal jelentkezik.