Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az ember régi igénye, hogy bárhonnan, bármikor elérhessen valakit, illetve fordítva. Az első rádiótelefonok autókban tűntek fel, ami érthető, mert adva volt az energiaforrás is. Ezután jelentek meg a személyhívók, amelyek üzenetet továbbítottak arról, hogy kit hívjunk vissza telefonon. Ez fokozta a személyi szabadságot, de a helyhez kötöttséget még mindig nem szüntette meg. 1983-ban az egyik ma is működő mobilcég DynaTAC 8000X típusú készüléke volt az első hordozható készülék. A telefon néhány hónappal később a boltokba került, és azonnali vásárlási hullámot gerjesztve, sosem látott növekedésnek indította a drótnélküli kommunikációs eszközök piacát. A mobiltelefon a kilencvenes években, nem sokkal a PC után terjedt el, amikor az energiaforrást és a készüléket miniatürizálták. Japánhoz és Nyugat-Európához képest Magyarországon később indult útjára ez a folyamat.
A fejlesztők minden erejükkel azon vannak, hogy a készülékek kisebbek, szebbek, okosabbak, kezelhetőbbek legyenek, és minél több funkcióval rendelkezzenek. A mobiltelefon kettős hatással van a személyes szabadságra: erősíti, mert nem kell térbeli mozgásunkat korlátozni; de gyengíti is, mivel mindig elérhetők vagyunk. Jelentősen megnöveli az egyén fölötti társadalmi kontrollt, és új élethelyzeteket teremt. Egyre erősebb ellentmondás van a mobiltelefon mérete és funkciói között, hiszen csak a használhatóság rovására csökkenthető a mérete, a száj és a fül közötti távolság mindig adott marad. A képi, írásos és hangbéli üzenettovábbítással megalkotott hármas funkció megteremti a közvetlen emberi kommunikációt, igaz, virtuális térben. A mobiltelefon fejlődése beláthatatlan: egyre inkább mobil-kommunikátorrá válik, amely már a számítógép előnyeit is felhasználja a kommunikációhoz (azonnali adatkérés, információszolgáltatás, csatlakozás az internethez). Egyes kutatók szerint nemhogy csökkenti, leszűkíti az emberi kapcsolattartást, másrészt pedig az is bizonyított, hogy bővíti társadalmi kapcsolatainkat. A fiatalok befolyásolása óriási veszélyeket rejt magában. Nyelvi- kommunikációs szempontból is új tendenciák jelennek meg használatával. A költségek miatt felgyorsul a beszédtempó, lerövidülnek az információk. Az SMS kódrendszere szinte új jelrendszert alakít ki (ékezetek elhagyása, rövidítések, jelek kódolása). Az írásbeliség szerepe megnő, igényessége viszont csökken. A médiatörténeti szempontból másodlagos szóbeliségnek nevezett korszakunk jellegzetességei is ebben rejlenek: formai szempontból írásbeli kommunikáció szóbeli stílussal ötvözve.

 

Ma legalább 1 milliárd mobiltelefon van forgalomban. Fotó: Segesvári Csaba

 

Tavaly világszerte 491 millió mobiltelefont adtak el, ami 20 százalékkal haladja meg a tavalyelőtti értékesítést. Napjainkban tehát egy új technikai, kulturális, kommunikációs forradalomnak vagyunk a résztvevői. Senki sem vonhatja ki magát ennek pozitív és negatív hatásai alól. Hogy ez a folyamat hová vezet, azt a jövő dönti majd el. A mobiltelefon felhasználói hálózata a mai napig rohamosan bővül világszerte. Ami pedig a készülékeket, és a működésükkel együtt járó sugárzást jelenti, legalább 1 milliárd mobiltelefon van forgalomban, és gyakorlatilag az egész Föld le van fedve a mobilok sugárzásával. Használói gyakran észlelnek fejfájást, kimerülést, magas vérnyomást, szív- és vesepanaszokat ennek hatásaként. Mivel lényegében nem több, mint összesen egy évtized alatt történt ez a növekedés, ma még nem áll rendelkezésre elegendő idő az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú biológiai hatások objektív értékelhetőségére. Az agytumor az egyik legjellemzőbb daganatos megbetegedés, ami összefüggésbe hozható a mobiltelefon használatával. A 18 év alatti korosztály immunrendszere sokszor nem eléggé ellenálló, ezért van az ő esetükben a mobilsugárzásnak elsősorban idegrendszeri hatása, ami fejfájásban, álmatlanságban és emlékezetkiesésben, akár halláscsökkenésben nyilvánul meg. Legvalóságosabbnak a rövidtávú memória károsodására utaló adatok tűnnek. A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása jelenleg az egyedüli olyan ismert elektromágneses hatás, amely tömegméretekben, rendszeres ismétlődésekkel, az agy közvetlen közelében, fülhöz szorítva érvényesül, ezért faj-méretű nagyságrendben lehet riasztó az esetleges visszafordíthatatlan hatások léte.
Az emberekre gyakorolt hatása mellett eltörpül, ugyanakkor szintén fontos a számítógépekkel való viszonya. Egyre látványosabb az a tendencia, hogy felhasználói szempontból az informatika egésze szép lassan áthelyeződik a mobiltelefonokra. Leszámítva egy-két funkciót (például digitális fotófeldolgozás, digitális rajzolás) a legtöbb funkcióra alkalmas és elegendő lesz a mobiltelefon. Bár az előbb említett kivételre is lehet ellenpéldát hozni, mert könnyen elképzelhető, hogy egy digitális toll csatlakoztatásával, beépített projektorral falra vetítve egy rendkívül nagy felbontású képet is könnyedén lehet kezelni. Egy Japánban készült felmérés szerint a mobiltelefonokon való szörfözés már most meghaladja a vezetékes hálózatokon való bóklászást. Noha a mobiltulajdonosok nem feltétlenül tekinthetők mobilszörfözőknek, mégis számukban már többséget jelentenek a PC-szörfözőkkel szemben. Világtendencia, hogy a mobiltelefon funkcionalitását tovább bővítsék egyfajta „minden az egyben" eszközzé. A mobiltelefon a pénz, a vásárlás, a banki világ és az anyagi tranzakciók, tehát a gazdaság területén is hódít. A reklámok tekintetében szintén ugrásszerűen megnőtt a jelentősége, hiszen mindennapjaink része, olyan személyes tárgyunk, ami lehetővé teszi, hogy bárhol, bármikor utolérjenek minket. A mobil már ma sem, de a jövőben még kevésbe pusztán távbeszélő készülék, hanem SMS, MMS, WAP, személyes navigátor, telefax, fényképezőgép, videokamera, hírszolgáltató, banki és egyéb ügyeinket intéző, szórakoztató és munkaeszköz.