Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

[2005.] „1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. (…) 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, ami újabb fordulathoz vezetett a költő életében. Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s föltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvészprofesszor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben fölháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Horger fenyegetését József Attila nemcsak életre szóló sérelemként élte meg (…), hanem olyan, a hivatal súlyát maga mögött tudó tiltásként is, ami örökre elzárja előle a pedagógusi pályát Magyarországon. Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet.” (magyar-irodalom.elte.hu)
[2025.] Kérem, kérem, maradjunk együtt, figyeljük az esernyőt, csak utánam! Városnéző túránk első állomása az egyetem bölcsészettudományi kara. Nos, a kar egykor József Attila nevét viselte, és ma is büszke annak szegedi múltjára. A portán vehet mindenki „attilás” lufit és kitűzőt. Az alábbi emléktábla szerint a költő hosszabb ideig volt hallgatója az egyetemnek, amely időszak meghatározó volt költőnk életében. Az itteni, elnézést, pontosan idézek, sikeres innovatív együttműködés tapasztalatai nélkül soha nem lehetett volna a „Szépség Koldusa”.
Az egyetem azóta is hasonló módon őrzi hagyományait. Az épülettől jobbra láthatjuk az új Gojko Mitic Eredetiségvizsgáló Intézetet, mögötte a széles mélygarázzsal rendelkező Staller Ilona Erkölcsrendészet épületét. A bölcsészkaron kapott még helyet a TTK Kiszel Tünde Mesterséges Intelligencia Centrum is. A kar épületével szemben a Horger Antal Humánerőforrás Menedzser Központot láthatjuk. Most pedig, kedves városnézők, köszöntsük a szegedi Radnóti Miklós Tudományegyetem portását, Döbrentei Kornélt.
[2005.11.26.] Ha az ember olívaolajjal öblíti le a velős pacalt, mielőtt elbólint a monitor előtt munka közben, akkor ilyen rémálmai lesznek. Szóval a névválasztás. Hát, Szent-Györgyi Albert jó ajánlólevél mindenhol. Kivéve Magyarországot. Pesten egy időben nem akarták elismerni a tudós Nobel-díját. S lettél magzatod miatt magzatod jóédesanyja. Hogy a „Szegedi” név nem fejezné ki a múltunkat? Amit nem kifejezni, hanem felvállalni és tudatosítani kell? Ha a József Attila-kultuszt is félrekezeljük sokszor, ha szinte elfeledkezünk az itt végzett Radnóti Miklósról, akkor mi lenne a többivel. Jegyzem meg, volt itt Horthy Miklós egyetem is. (Kár, hogy nem ugróiskola.) Hogy mi lenne a jó? Nem tudom. Az a lényeg, hogy csak óvatosan és pontosan azzal a hagyományőrzéssel.