Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A kormányzati ciklus elején 43 ezer kollégiumi férőhely volt az országban, ezek jelentős része lerongyolódott állapotban, és csak a hallgatók igen kis hányadát tudta befogadni. „A 2002-től kezdődő ciklus alatt a kormányzati programban tízezer kollégiumi férőhely létrehozására tettünk ígéretet, 2002 és 2007 között körülbelül 13 ezer új kollégiumi férőhelyet hozunk létre. 2002 és 2006 között 8100 épül meg ezek közül, és folyamatban van további több mint ötezer kollégiumi férőhely létrehozatala, amelyeknek az építése-átadása 2007 folyamán történik meg” – jelentette be Magyar Bálint.
A Magyar Universitas Program keretében fölújították a Nyíregyházi Főiskolát, a Budapesti Műszaki Főiskolát és a Szent István Egyetemet. Mindhárom helyen rendbe hoztak oktatási épületeket, könyvtárakat, és diákotthonokat, valamint új kollégiumokat is építettek.

 

A Budapesti Kommunikációs Főiskolán is zajlanak a fejlesztések. Fotó: Kenéz Attila

Új kollégiumok   Hagyományos építési konstrukcióban: 14 város 15 intézményében 19 épület. PPP konstrukcióban: 16 város 20 felsőoktatási intézményénél 20 épület, mintegy 129 ezer négyzetméternyi hasznos területtel.   Kollégiumrekonstrukció   A meglévő kollégiumi férőhelyek közül 18 felsőoktatási intézmény kollégiumaiban került sor felújításra, vagy várható rekonstrukció, 19 városban. Összesen mintegy 20994 férőhely teljes felújítása, korszerűsítése történik meg. A beruházások értéke több mint 66 milliárd forint.

 

A Nyíregyházi Főiskola új, kilencszintes kollégiuma az ország egyik legmodernebb diákszállója, melyben egy-, két- és háromágyas szobák vannak. A szobákhoz WC, zuhanyozó és konyha tartozik, illetve telefon, kábeltévé és internetcsatlakozási lehetőség áll rendelkezésre. Szolgáltatásként különféle üzleteket, sportolási lehetőséget biztosító termeket, bankfiókot, konferenciateremet és vendéglátó-ipari egységeket is elhelyeztek. Az emelt szintű szolgáltatásért a hallgatóknak 16.000 forintot kell fizetniük.
A Budapesti Kommunikációs Főiskolán is zajlanak a fejlesztések. A Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program első nyerteseként a BKF 759.058.000 forint támogatáshoz jutott, melyet az államilag akkreditált magánfőiskola új oktatási központjának építésére fordít. Az új, 2200 négyzetméteres létesítményben multimédiás könyvtárat, távoktatási olvasótermet, 20 darab teljes körűen felszerelt, többfunkciós oktatási helyiséget, illetve szerkesztőségi és rádiós újságíró labort alakítanak ki.
A fejlesztések az ország minden egyetemi, főiskolai városát érintik, ahol az intézmények új és felújított kollégiumi férőhelyekkel, új oktatási épületekkel, előadótermekkel, könyvtárakkal, konferenciaközpontokkal, modern kutatási műhelyekkel gazdagodnak.
A források három helyről érkezhetnek: költségvetési támogatásból, a nemzeti fejlesztési terv keretéből és magántőke bevonásából. Ez utóbbiból a diákotthonok és a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése valósul meg. Az intézmények és a beruházók azt is vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések egy százalékát új kortárs képző- és iparművészeti alkotások vásárlására fordítják. Ezek a főiskolák és egyetemek tulajdonába kerülnek.
Magyar Bálint kifejtette, hagyományos fejlesztési konstrukcióban 2002-2007 között oktatási létesítményekre, kollégiumokra 64 milliárd forintot fordítanak, míg a nemzeti fejlesztési tervből 2005-2008 között a felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására 23 milliárd forint jut. A magántőke bevonásával 2005-2007 között diákotthonok építésére, felújítására 59 milliárd forintot, oktatási infrastruktúra fejlesztésére 2005-2008 között 82 milliárd forintot költenek.