Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A film Kothencz Já­nos­ról és az ÁGO­TA (Ál­la­mi Gon­dos­ko­dás­ban Élő és Ve­szé­lyez­te­tett Fi­a­ta­lok Tá­mo­ga­tá­sá­ért Or­szá­gos Köz­hasz­nú Ala­pít­vány) lét­re­jöt­té­ről szól. Kothencz Já­nos ma­ga is ál­la­mi gon­do­zás­ban ne­vel­ke­dett, s töb­bek kö­zött az oly­kor igen­csak dur­va kö­rül­mé­nyek és gyer­mek­ko­ri em­lé­kek ha­tá­sá­ra érez­te úgy, hogy cse­le­ked­ni kell. Lét­re­hoz­ta te­hát az ÁGO­TA-t, ez­zel se­gít­ve a hoz­zá ha­son­ló sor­sú gye­re­ke­ket él­mény­prog­ra­mok, nyá­ri tá­bo­rok szer­ve­zé­sé­vel. Az ala­pít­vány cél­jai kö­zött sze­re­pel töb­bek kö­zött a gye­re­kek ön­bi­zal­má­nak fej­lesz­té­sét szol­gá­ló, il­let­ve kre­a­ti­vi­tá­su­kat és kü­lön­bö­ző kész­sé­ge­i­ket elő­se­gí­tő prog­ra­mok szer­ve­zé­se, és eze­ken túl is ren­ge­teg öt­let­tel, más és más mó­don pró­bál­ják ja­ví­ta­ni az ál­la­mi gon­do­zot­tak le­he­tő­sé­ge­it, élet­kö­rül­mé­nye­it. A film el­ső­sor­ban az ala­pí­tó­t, Kothencz Já­nost ­mu­tat­ja be, hogy hol és mi­lyen kö­rül­mé­nyek kö­zött la­kott gyer­mek­ként. Ren­ge­te­get me­sél azok­ról az évek­ről, és hogy ezen em­lé­kei kö­zül me­lyek azok, amik ké­sőbb az ala­pít­vány lét­re­ho­zá­sá­hoz ve­zet­tek.
A film má­so­dik fe­lé­ben az­tán az ÁGO­TA-tá­bor elő­ké­szü­le­te­it, majd meg­va­ló­su­lá­sát lát­hat­juk, azt, hogy mi­lyen jól is ér­zik ma­gu­kat itt a gye­re­kek. Ami ne­kem kevésbé tet­szett a film­ben, az az, hogy csak az ala­pí­tó be­szél ezek­ről a dol­gok­ról, és nem mu­tat be más vé­le­mé­nye­ket is. Ne­kem ar­ra is lett vol­na igé­nyem, hogy lás­sam a gye­re­kek ol­da­lát, hogy tud­jam, ne­kik men­­nyi­re fon­tos és meg­ha­tá­ro­zó él­mény az, hogy együtt tá­bo­roz­hat­nak az or­szág má­sik fe­lén élő tár­sa­ik­kal, il­let­ve szin­tén ér­de­kelt vol­na az ön­kén­tes se­gí­tők né­ző­pont­ja is, hogy ők mi­ért vál­lal­ták ezt a mun­kát, és ne­kik mit je­lent ez az egész. Saj­nos mind­ez a film­ből nem de­rült ki.

Ösz­tön: szí­nes ma­gyar do­ku­men­tum­film, 41 perc, 2009. Ren­de­ző: Fe­ke­te Zsu­zsa.

Petró Ju­li­an­na