Öt ember, öt történet
Kezdjük a már tapasztalt Sófi József-ösztöndíjasnak mondható Arany Mihály Györggyel, aki idén harmadszor vehette át a díjat. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar kommunikáció-német szakos végzős hallgatója német szakon az osztrák jelenkori irodalmat kutatja, a TDK-dolgozata és a szakdolgozata is ebben a témában született. Mellette újságíróként dolgozik a Szegedi Egyetem, a SZEGEDma.hu és a Déli Szó című lapok szerkesztőségében. Misi – mint mondta – a jövőben is újságírással keresné meg a kenyérre valót, és mellette el szeretné végezni az Irodalomtudományi Doktori Iskolát.
 |
Az idei győztesek: Arany Mihály, Balogh Virág, Janacsek Karolina, Nagy Dóra és Devosa Iván.
Fotó: Segesvári Csaba
|
Janacsek Karolina és
Balogh Virág jól ismerik egymást, évfolyamtársak a BTK-n pszichológia szakon, és közösen izgulták végig az idei OTDK-t, ahol mindkét lány nagyon jól szerepelt. Karolina már tanulmányai kezdete óta az emlékezet és tanulás élethosszon át tartó változásait, fejlődését kutatja. A fejlődéslélektan egyre népszerűbb területén, az öregedés témakörében készített munkájával nyerte meg az idei OTDK-t. Az idős embereknél is az emlékezeti és a tanulási funkciókat vizsgálja, és elárulta, PhD-hallgatóként is ezt a témakört szeretné továbbvinni, nagy hangsúlyt helyezve a gyakorlati oldalára, például a diagnosztikára.
Balogh Virág az autizmus és az implicit (készségszintű) tanulás területén végzett munkájával ért el harmadik helyezést az idei OTDK-n. A kutatások mellett két mentorprogramban vesz részt mentorként (egy szegediben és a Katapultban), valamint önkénteskedik a Bátor Tábor Alapítványnál, ahol eddig rákos gyerekekkel foglalkozott. Ezek mellett a Pszichológiai Intézet egyik független kutatócsoportjának munkájában is részt vesz, ahol a Rorschach-teszt új magyar standardján dolgoznak. Virág elmondta, nagy dilemmában van, hogy az elméleti-kutatási vagy a gyakorlati irányba mozduljon el az egyetem után, szíve szerint a jövőben is párhuzamosan végezné a kettőt.
Devosa Iván is pályázott már Sófi-ösztöndíjra, tavaly különdíjas lett. A TTIK informatikatanár szakos végzőse, az ÁOK Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója egy háromfős kutatói csoport tagjaként a tinédzserek egészségmagatartását vizsgálja. „Első körben fel kell mérni, mit tudnak a fiatalok az egészségükről az általános iskola után, milyen tévhiteik vannak, és milyen pedagógia módszerekkel lehet ezeket megváltoztatni” – mesélte. Iván ennek az informatikai vonalában érdekelt: „Ez a korosztály sokkal több időt tölt el az interneten, mint az oktatási intézményekben. Az egészségnevelési programoknak is el kell jutniuk a virtuális terekbe, mert így tudják megszólítani ezeket a fiatalokat. Jelenleg szoftverek fejlesztésében veszek részt.” A kutatásuktól azt várja, hogy egy korszerű szoftvert adjanak az egészségfejlesztők kezébe, amelyet más témakörökben is fel tudnak használni. Iván a kutatás-fejlesztés mellett tanítani is nagyon szeret, el tudná képzelni magát egyetemi oktatóként a jövőben.
Nagy Dóra ötödéves orvostanhallgató, aki másodéves kora óta dolgozik az MTA Szegedi Biológiai Központ Humángenetika Munkacsoportjában. A témája a tejcukor-érzékenység genetikai hátterének vizsgálata a magyar populációban, illetve újabban archeogenetikai vizsgálatok is foglalkoztatják. Mindemellett az ÁOK Gyermekgyógyászati Klinikán a gyermekpulmonológiai részlegnél TDK-zik, a témája a krónikus köhögés hátterében álló differenciáldiagnosztikai kórképek. Hazai és külföldi konferenciákon is tartott már előadást, valamint 2007-ben harmadik helyezést ért el az OTDK-n. Belgyógyászat, gyerekgyógyászat vagy humángenetika területen szeretne dolgozni a későbbiekben – tudtuk meg tőle.
A közösség
A Sófi-ösztöndíjról mindanynyian lelkesen és szeretettel beszéltek. „Ez a díj azért különleges, mert egy személyes ösztöndíj. A legtöbb elismerésnél szokásos kézfogáson túl Sófi József személyesen kíséri figyelemmel a pályánkat, a részletesen tudja, mivel foglalkozunk. Ez az érdeklődés és odafordulás semmivel sem pótolható” – így Misi.
Devosa Iván elmesélte, a Sófi Ösztöndíj Klubbot ő javasolta a díj alapítójának: „A Cambridge-ben látott tapasztalataim alapján vetődött fel bennem ez az ötlet, pont azért, mert ez a díj nemcsak egyszeri alkalom, hanem innentől egy olyan közösséghez tartozunk, ahol megoszthatjuk a gondolatainkat, kutatásainkat. Olyan kapcsolatok születnek, amelyek mind a személyes, mind a szakmai fejlődésünknél segéderők lehetnek, méghozzá olyanok, amelyekre máshol nem tehetnénk szert.”
A díjazottak egyetértenek abban, hogy a Sófi-ösztöndíj nem a vele járó nagyobb összeg miatt vonzó, hanem a presztízse miatt, valamint attól, hogy a díj névadója valódi érdeklődéssel figyeli a karrierjük alakulását. Karolina hozzátette, amellett, hogy elsősorban a belső motiváció hajtja őket a kutatásaikban, sokat jelent számukra, hogy mások igazolják, fontos, amit csinálnak és érdemes folytatni. A pénz persze sosem jön rosszul, de – számomra – meglepő módon nem pihenésre, szórakozásra, hanem többnyire továbbképzésre vagy a kutatásaikat (is) segítő eszközre, például laptopra fordítják majd az ösztöndíjat.
ÖSZTÖNDÍJ |
Az SZTE Sófi József Alapítvány célja 2001 óta a legjobb tanulmányi és tudományos összteljesítményt nyújtó, tehetséges egyetemisták anyagi támogatása és erkölcsi elismerése. A pályázat eredetileg csupán biológushallgatóknak szólt, két éve azonban az egyetem minden olyan diákja pályázhat, akinek az eddig elvégzett szemeszterekben egy félévre vetített tanulmányi átlaga négy egész felett van. Sófi József maga is kutatott szegedi egyetemi évei alatt, és megtapasztalta, milyen az, ha egy hallgató karrierjének a pénztárcája szab határt. Így szívén viseli a tehetséges hallgatók sorsát, sikeres vállalkozóként az alapítványán keresztül támogatja a kiemelkedő teljesítményű diákokat. Aki pályázni szeretne a következő évben, az 2010-ben tavasszal teheti meg. Érdemes figyelni az egyetem honlapján az Információk / Hallgatóinknak / Belföldi ösztöndíjak, pályázatok menüpontot és olvasni a Szegedi Egyetemet! |
Külföld vagy belföld? Belföld!
Mikor szóba került a külföldi karrier lehetősége, ismét nagyon egyetértettek az „ötök”. A külföldi tapasztalatokra úgy érzik, szükség van, és rövidebb idő erejéig biztosan mindannyian részt vesznek majd tanulmányutakon más országokban. Misi úgy látja, az osztrák irodalom mint kutatási terület igényli a külhoni tapasztalatot, az újságírás ugyanakkor Magyarországhoz köti. Dórának már vannak idegenbeli tapasztalatai: „A belgyógyászat gyakorlatot Grazban, a sebészetet pedig Göttingenben végeztem el. Nagy élmény volt mindkettő.” Abban azonban egyetértett az összes díjazott, hogy Magyarországon képzelik el a jövőjüket.
Iván biztatja azokat, addig eddig nem pályázták meg a Sófi-ösztöndíjat, hogy tegyék meg bátran, mert több szempontból is megéri. Akik pedig már megtették, de idén nem nyertek, ne keseredjenek el, hiszen jövőre pluszpontot ér majd az is, hogy egyszer már megpróbálták, így nő az esélyük: „Nemcsak negyed-ötödévben, hanem elsőtől kezdve érdemes olyan kutatási területet keresni, ami izgatja az embert, és érzi, hogy jó is lehet benne. Akkor érik be igazán egy téma, ha nagy eredményekre törnek a hallgatók. Nekünk szerencsére összejött. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen belső motivációtól fűtött kutatás segítheti az egyéb tanulmányaikat is.”
Ők már csak tudják.
Nagy Timea