Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolát 1885-ben alapította a város középfokú kereskedelmi iskolaként. Az iskola épületét 1900-ban adták át. „Létszámban és névben is sok-sok változást élt meg az intézmény. „Eddig összesen tizenhárom nevünk volt (1955-ben vettük fel a statisztikus Kőrösy József nevét), s azóta váltunk közepes nagyságú, 6-700 fős iskolává, mióta a rendszerváltás környékén megnövekedett a közgazdasági ismeretek iránti érdeklődés, amiből kifolyólag négy párhuzamos osztályt indíthatunk” – mutatja be az iskolát Kiricsi Imréné igazgató.
A Kőrösyben jelenleg mintegy hatszáz tanuló végzi tanulmányait tizenhat szakközépiskolai s az érettségi után egy évet „ráhúzó” két-három szakképző osztályban. A szakközépiskolát végző nebulók négy tantárgyból teljesen azonos érettségit tesznek gimnáziumi társaikkal, a szakmai alapozás az első két évben heti négy, a második két évben átlagosan heti nyolc órában történik. „A tanulók tulajdonképpen megízlelhetik azt a szakterületet, amelyet az iskola képvisel, viszont igazi tudásra még nem tesznek szert. De nem is járhatnánk el másként, hiszen most már az egyetem is tulajdonképpen három évig alapoz, aztán kényszeríti csak választásra a hallgatót" – magyarázza az iskola vezetője.

 

 

A Kőrösyben – mint már szó volt róla – négy párhuzamos osztályt indítanak évente, melyek mindegyike tanul közgazdasági ismereteket szakközépiskolai évei során, ezenkívül valamiféle specialitással rendelkezik (van nyelvi orientációs, informatikára szakosodott, magasabb óraszámban szakmát tanuló, illetve egy ötéves képzésben részt vevő nyelvi előkészítő osztályuk). A szakmai képzést hat kiválóan felszerelt, felújított számítógépes terem segíti, a gyakorlati oktatás helyszíne az úgynevezett taniroda. „Tanirodánkban virtuális cégek működnek. Egy pesti központon keresztül történik a szimuláció, a gyerekek úgy oldanak meg cégek közti műveleteket, hogy nincs mögötte áru- és pénzmozgás" – avat be a gyakorlati oktatás rejtelmeibe Kiricsi Imréné.     
S hogy miben nyújt mást, többet a „rivális" iskoláknál a Kőrösy? Nos, az igazgatónő szerint a jelen és a közelmúlt tanulmányi és versenyeredményei, illetve a jó felsőoktatási bejutási mutatók mellett az iskolát elsősorban komoly hagyományai teszik páratlanná. 2000-ben ünnepelték az iskolaépület átadásának századik, 2004-ben a névadó, Kőrösy József statisztikus születésének százhatvanadik évfordulóját. 2005-ben volt százhúsz éves az iskola. Idén júniusban lesz Kőrösy halálának századik évfordulója, a Központi Statisztikai Hivatalban a Kőrösy-leszármazottak részvétele mellett rendezendő megemlékezésen a szegedi szakközépiskola képviselői is részt vesznek majd. A következő jeles ünnep pedig az iskola alapításának százhuszonötödik évfordulója lesz 2010-ben, melyre már meg is kezdte az előkészületeket az iskolavezetés.

 

Személyes kapcsolatok Az SZTE és a Kőrösy-szakközépiskola kapcsolattartásában sokat segítenek a közvetlen, személyes kapcsolatok. A tantestület névsorát böngészve több „ismerős” névre is bukkanhatnak az egyetem berkeiben járatosak. Kiricsi Imréné igazgatónő férje például a TTK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető professzora, Galbácsné Szabó Gabriella férje és apósa a TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék docensei, Csikászné Wolf Viktória hitvese a TTK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, J. Nagy Lászlóné ura pedig BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék tanszékvezető professzora.

 

Természetesen nem csupán a tanulásból áll a Kőrösy diákjainak élete: a külföldi iskolákkal (például a svájci Winterthurral) való kapcsolat más kultúrákhoz viszi közelebb a tanulókat, s persze nyelvgyakorlásnak sem utolsó. A tanári kar igyekszik a szegedi kulturális élet rejtelmeibe is bevezetni a fiatalokat. A Kőrösyben minden évben megünneplik a magyar kultúra napját: ehhez kapcsolódva kiállítást rendeznek kortárs művészek munkáiból. „A jeles kortárs művészek segítségével kívánjuk megmutatni a tanulóknak a magyar kultúrát. Arra törekszünk, hogy olyan élményekkel találkozzon a gyerek, amelyek igazán formálják őt" – mondja az igazgatónő.
Kiricsi Imréné elmondása szerint a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéskor igényelnék a tanulók a „szolid erőszakot", ám ők arra tanítják a gyerekeket, hogy ezt a döntést maguknak kell meghozniuk, a felelősséget senki sem vállalhatja át helyettük. A Kőrösyben érettségizettek előszeretettel jelentkeznek a Szegedi Tudományegyetemre. S nem csupán a Gazdaságtudományi Karra: az elmúlt években népszerű volt a Juhász Gyula Tanárképzős Főiskolai Kar, valamint a bölcsészkar, a jog, a SZÉF menedzserképző, illetve a TTK informatika szakja is. Az igazgatónő szerint egyébként még mindig többen jelentkeznek a Corvinus Egyetemre, mint a szegedi GTK-ra, nyilván a budapesti intézmény presztízse és múltja miatt. Ugyanakkor egyre többen adják be Szegedre a jelentkezési lapot, már van olyan egykori tanítványuk, aki a GTK-n oktat (Deák István), illetve két ott végzett fiatal közgazdász is tanít a Kőrösyben. Az iskola három éve működik együtt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar szakképzési, továbbképzési és távoktatási intézetével a felsőfokú szakképzésben: a banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző és számviteli szakügyintéző képzésekben a két intézmény tanárai közösen oktatnak. Emellett rendszeresen meghívnak SZTE-s oktatókat a Kőrösy Héten előadónak, illetve kölcsönösen együttműködnek az egyetem karaival a nyílt napok és a bemutatkozások terén is.