Ha megállítanának az utcán, s nekem szegeznék a kérdést, hogy véleményem szerint mi a jóga, meséljek a jógáról, na akkor feszengnék egy jót, és hirtelen nagyon melegem lenne. Majd pléharccal közölném a két szép lánnyal – mert két szép lány állítana meg –, hogy tájékozottságom legfelső szintje még a magazinműveltséget sem súrolja, de az általános iskola harmadik osztályában sokat jógáztam. Akkoriban haragudtam egy kicsit a jógára, mert testnevelés óra helyett tartották, és így nem tudtam focizni. Ám a régi sebek begyógyultak, és szeretném röviden bemutatni az előző félévtől kurzusként is felvehető egyik legősibb testtudományt (kigoogléztam, onnan van), valamint már is szolgálnék egy tuti tippel a vizsgaidőszakra.
Segítségül hívtam egy autentikus személyt, Bajzik Évát, aki nem mellesleg orvos és a négy óraadó egyike.
„A jóga nem az Európában divatos fitneszalapokon, hanem energetikai alapokon nyugszik. Bárki gyakorolhatja, nemtől, kortól és testalkattól függetlenül. A gyakorlatok végrehajtásának két egymásra épülő sajátossága van: a befelé irányuló figyelem és a különleges légzéstechnikák összehangoltsága. A jóga gyakorlatai megmozgatják, és kiegyensúlyozott működésre ösztönzik a test izmait, ízületeit, és nagymértékű stresszoldó hatással bírnak. A speciális gyakorlatok révén a bőr szépségére, a szexualitásra és az idegrendszer működésére is jótékony hatást gyakorol. Szervezetünk irányíthatóvá válik, szembeszáll a betegségekkel, könnyebben regenerálódik. Nagymértékű energetizáló hatása miatt a vizsgaidőszakban különösen tudom ajánlani az elcsigázott egyetemistáknak.”
Az órára harmincan jelentkezhetnek, de aki esetleg lemaradna, az a hallgatói önkormányzatokon keresztül célba érhet.
D. T. I.
Sport ,