Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A fog­or­vos­lás so­kak­ban ne­ga­tív kép­ze­te­ket éb­reszt: a püf­fedt ar­cot, a fog­fá­jást, a fú­ró za­ját a vá­ró­ban. Az elő­adás egyik cél­ja az volt, hogy ez a ked­ve­zőt­len meg­íté­lés meg­vál­toz­zon a részt­ve­vők szá­má­ra. Az el­ső rész a fog­or­vos­tu­do­mány előz­mé­nye­it mu­tat­ta be szí­ne­sebb­nél szí­ne­sebb il­luszt­rá­ci­ók­kal.

Nagy Katalin a fogorvoslás történetéről is beszélt. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Egy pa­kisz­tá­ni te­me­tő­ben ta­lált kilencezer éves le­let (11 fog) bi­zo­nyít­ja, hogy tu­laj­do­no­sa­ik már át­él­ték a fog­fú­rás­sal já­ró kel­le­met­len­sé­get, ez­zel eny­hí­tet­ték a gyul­la­dás okoz­ta fáj­dal­ma­kat. Az el­ső mű­fog­sor el­ké­szí­té­se 4500 év­re nyú­lik vis­­sza a mai Me­xi­kó te­rü­le­té­re. A meg­ma­radt és le­csi­szolt fo­gak­ra pár­duc­fo­ga­kat rak­tak, és ezek he­lyet­te­sí­tet­ték a már el­ko­pott fo­ga­kat. Meg­tud­tuk, hogy a fá­ra­ó­kat Egyip­tom­ban azért áb­rá­zol­ták zárt száj­jal, mert igen hi­á­nyos és rossz fo­ga­ik vol­tak, mint az az ása­tá­so­kon ki­de­rült. A fo­gá­szat­tör­té­net el­ső ko­moly or­vo­si te­vé­keny­sé­gét az et­rusz­kok vé­gez­ték: arany­pánt­tal fog­ták ös­­sze a meg­ma­radt és a pót­fo­ga­kat. A gö­rö­gök már a nyál és táp­lá­lék ha­tá­sát is vizs­gál­ták, va­la­mint na­gyon ügyes fog­hú­zó esz­kö­zök­kel dol­goz­tak.

A 3. szá­zad­ban élt Szent Apol­ló­nia, akit az is­ten­ká­rom­lás meg­ta­ga­dá­sa mi­att úgy ar­cul ütöt­tek, hogy min­den fo­gát el­ve­szí­tet­te. Más le­gen­da sze­rint a fo­ga­it egyen­ként húz­ták ki, majd mág­lyá­ra ve­tet­ték. Így lett ő a fog­or­vos­ok, a fog­be­te­gek és a fog­fá­jó­sok vé­dő­szent­je.

So­ká­ig a fog­or­vos­lás tu­do­má­nya a fog­hú­zás­ban me­rült ki. Ál­ta­lá­ban a pi­a­cok és vá­sá­rok ide­jén egy pó­di­u­mon sza­ba­dul­ha­tott meg a pá­ci­ens fá­jó fo­gá­tól a kö­zön­ség han­gos üdv­ri­val­gá­sa kö­ze­pet­te. Ezt a te­vé­keny­sé­get a fog­hú­zó bor­bé­lyok/sar­la­tá­nok vé­gez­ték, ám a ste­ri­li­tás tel­jes hi­á­nya mi­att sok be­teg be­le­halt a ké­sőb­bi­ek­ben.

Az új­kor­ban Le­o­nar­do da Vin­ci mun­kás­sá­gát kell ki­emel­ni, aki fan­tasz­ti­kus raj­zo­kat ké­szí­tett az em­be­ri test­ről, be­le­ért­ve a ko­po­nyát, az ar­cot és a kü­lön­bö­ző fog­cso­por­to­kat. A mo­dern se­bé­szet aty­ja­ként vo­nult be az or­vos­tu­do­mány tör­té­ne­té­be Paré, aki a fo­gá­szat­ban is jól hasz­nál­ha­tó fog­hú­zó fo­gó­kat ter­ve­zett és gyár­tott. Pierre Fauchard-t (1678-1761) ne­ve­zik a mo­dern fo­gá­szat aty­já­nak, ő már fog­tö­més­sel, és bi­zo­nyos ér­te­lem­ben gyö­kér­ke­ze­lés­sel is fog­lal­ko­zott. Az el­ső női fog­or­vos Lucy Hobbs Tay­lor volt, aki 19. szá­zad kö­ze­pén sze­rez­te meg dip­lo­má­ját, ak­ko­ri­ban még kü­lön en­ge­dély­re volt szük­sé­ge eh­hez.

Ma­gyar­or­szá­gon 1952-ben kez­dő­dött meg a fog­or­vos­kép­zés Bu­da­pes­ten, Sze­ge­den pe­dig 1960-ban. Ma hazánkban kö­rül­be­lül fe­le­an­­nyi fog­or­vos van, mint ameny­­nyi­re szük­ség len­ne, így ha­tal­mas az igény a fog­or­vos­tan-hall­ga­tók­ra. A mai fog­or­vos­lás te­rü­le­te­in be­lül az el­ső na­gyon fon­tos te­rü­let a gyer­mek­fo­gá­szat, ami a meg­elő­zés­sel ér­he­ti el a leg­na­gyobb ered­mé­nye­ket. A gyer­mek­fo­gá­szat­hoz kap­cso­ló­dik a kö­vet­ke­ző te­rü­let, a fog­sza­bá­lyo­zás, amely nem­csak gyer­mek­kor­ban, ha­nem bár­mely élet­kor­ban al­kal­maz­ha­tó. A kon­zer­vá­ló fo­gá­szat a fo­gak meg­tar­tá­sát tű­zi ki cé­lul, pél­dá­ul fog­tö­mé­sek ké­szí­té­sén ke­resz­tül. A fogá­gy­betegségekkel fog­lal­ko­zik a fog­or­vos­tu­do­mány kö­vet­ke­ző nagy te­rü­le­te; az implan­toló­gia pe­dig a mo­dern fog­pót­lás­sal, ahol mű­fog­gyö­kér-be­ül­te­tés­sel old­ják meg a fo­gak hi­á­nyát.

KÖVETKEZŐ

A Sza­bad­egye­tem – Sze­ged kö­vet­ke­ző ren­dez­vé­nyé­re áp­ri­lis 8-án ke­rül sor. Kosz­ta Lász­ló tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cens (SZTE BTK Kö­zép­ko­ri és Ko­ra Új­ko­ri Ma­gyar Tör­té­ne­ti Tan­szék) elő­adá­sá­nak cí­me: A pan­non­hal­mi apát­ság ala­pí­tá­sa és az Ár­pá­dok ki­rá­lyi cí­me. Áp­ri­lis 22-én Il­lés Má­ria ad­junk­tus (SZTE ZMK Ze­ne­el­mé­let Tan­szék) A hely szel­le­me – Hän­del, Chris­tian Bach és Haydn a XVIII. szá­za­di Lon­don­ban cí­mmel ad elő.

A jö­vő kér­dé­sé­vel zá­rult az elő­adás. Mint meg­an­­nyi be­teg­ség­re, a fo­gak pót­lá­sá­ra is az ősse­jtku­tatás ad­ja meg a vá­laszt. Ad­dig azon­ban, míg ezt el­ér­jük, sok idő tel­het el, ép­pen ezért a meg­elő­zés­re kell fek­tet­ni a hang­súlyt: oda­fi­gye­lés és he­lyes fog­ápo­lás már gyer­mek­kor­ban, fel­nőtt­kor­ban pe­dig do­hány­zás­tól és túl­zott al­ko­hol­fo­gyasz­tás­tól men­tes élet­mód!

Tóth Bog­lár­ka