2017. szeptember 21., csütörtök English version
Egyetem  --  Videógaléria  --  Innovízió
Innovízió - 2010. október 19.

Témák:

Dr. Viskolcz Béla: A világ modellező szemmel

Dr. Szatmáry Károly: A szegedi csillagászati kutatások, változó csillagok, csillaghalmazok

Dr. Csendes Tibor, Dr. Hatvani László, Dr. Bánhelyi Balázs: Kaotikus Inga


Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:
(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!

 

Dr. Viskolcz Béla: A világ modellező szemmel

Az elméleti kémiai kutatásaink során különböző méretű rendszerek különböző pontosságú számítását tudjuk elvégezni. Így a legkisebb méretű, nagy reaktivitású részecskék legfontosabb tulajdonságait manapság már a kísérleti pontossággal összemérhetően meg tudjuk határozni. Nemcsak a kísérletek reprodukciója a célunk, hanem olyan területek felderítése a számítógépes kémia eszköztárával, amelyekről nem vagy csak nagyon kevés kísérleti adat áll rendelkezésünkre.

A kutatásaink a kémia széles területét ölelik fel, a néhány atomból álló rendszerektől a több tízezer atomot számláló rendszerekig. Az elméleti kémiai a tudományok kiváltságos területe, mert minden évben az informatikai fejlődés eredményeként a számítási kapacitások megkétszereződnek. Így egy ma még elérhetetlen kapacitást igénylő rendszer vizsgálatához akár egy-két éven belül hozzákezdhetünk. Ezt az elképesztő fejlődési sebességet próbáljuk kihasználni mind nagyobb és összetettebb problémák megoldásánál.

Bemutatunk egy elemi kémiai reakciót kísérő atomi mozgásokat; felületen történő kémiai anyag megkötődésének dinamikai modellezését és egy fehérje molekulában pontmutációt követő szerkezet változást.

 

Dr. Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló

Szegeden az egyetem 1990-ben létrehozta a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítványt, amely felépített a Füvészkert sarkában egy obszervatóriumot. Ott került elhelyezésre a korábban beszerzett 40 cm főtükör átmérőjű távcső. A csillagvizsgáló megnyitója 1992 nyarán volt.

Az egyetemi hallgatók megfigyelési gyakorlatai mellett széleskörű oktatási tevékenység zajlik a csillagvizsgálóban. A péntek esténkénti nyitva tartások során sok iskolás csoportot fogadunk, de a mintegy évi 4000 látogató között minden korosztály előfordul. A tudománynépszerűsítés, ismeretterjesztés során vetítéssel gazdagon szemléltetett csillagászati és űrkutatási kiselőadásokat tartunk a legújabb eredményeket is bemutatva, valamint az időjárástól függően távcsövekkel figyeljük meg az égbolt szépségeit.

Kutatásaink során a távcsőre szerelt CCD kamerával készített képeken a csillagokhoz képest elmozduló kisbolygókat keresünk, illetve a csillagok időbeli fényességváltozását mérjük meg. A szegedi kutatók és hallgatóik már több mint 500 új kisbolygót fedeztek fel, számosat el is nevezhettek (pl. Szeged, József Attila). A csillagok fényváltozásának alakjából pedig fizikai tulajdonságaikra, fejlődési állapotukra következtethetünk.

A korábbi 5 éves csillagász szak után az új képzési rendszerben a fizika BSc csillagász szakirányán, majd a csillagász MSc szakon tanulhatnak hallgatóink. A legjobbak bekerülhetnek a Fizika Doktori Iskolába, ahol PhD fokozatot szerezhetnek.

 

Dr. Csendes Tibor, Dr. Hatvani László, Dr. Bánhelyi Balázs: Kaotikus Inga

A síkban mozgó inga az egyik legősibb mechanikai modellek egyike, hétköznapi életünkben is gyakran találkozunk vele, mint például az ingaóra, a gyermekhinta vagy a hajóhinta. Különböző alkalmazásokban különösen fontos az az eset, amikor a közegellenállást, súrlódást is figyelembe vesszük, továbbá amikor az ezekből eredő energiaveszteséget egy periodikus külső erő alkalmazásával pótoljuk. Ez a modell írja le a gyermekhinta mozgását is, amikor a hintázó gyermek még nem tud önállóan hintázni, valakinek folyamatosan löknie kell.

A múlt század kilencvenes éveiben a fenti modell numerikus, számítógépes tanulmányozása során J. Hubbard megfigyelte azon jelenséget, hogy a megoldások rendkívüli érzékenységet mutatnak a kiindulási állapotra vonatkozóan. Ezen tapasztalatokból kiindulva fogalmazódott meg az a sejtés, hogy a modell kaotikus abban az értelemben, hogy egyáltalán nem jósolható meg, hogyan mozog az inga.

Hubbard megfogalmazta a sejtést, amit számítógépes megfigyeléseiből következtetett ki. Egy ilyen sejtésből akkor lesz matematikai eredmény, tehát tétel, ha bebizonyítja valaki. Bemutatjuk, hogy a 4 fős matematikusokból és informatikusokból álló kutatócsoport hogyan jutott el a sejtés első egzakt és teljes bizonyításához.

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár