Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Művelődés-és sajtótörténet
                                             
      Pályáját  történészként,  a  II. világháború  utáni  magyar történelemmel  foglalkozó  kutatásokkal  kezdte.  Első, művelődés- és sajtótörténeti tárgyú közleményei közül a magyar tudományos ismeretterjesztés történetének egyik meghatározó szakaszát bemutató doktori disszertációja (A TIT története 1953-1968), intézménytörténeti áttekintése („Az MTI története 1945-1948) és „A magyar tájékoztatáspolitika intézményrendszere és munkásmozgalmi elitje 1945-1948) című kismonográfiája (Trifer Kiadó, 1989) a leginkább figyelemre méltó. Számos tanulmányban mutatta be az ún. „koalíciós korszak” (1945-1948) médiatörténeti kérdéseit, s noha érdeklődése később más irányba fordult, a mai napig visszatér egy-egy téma kidolgozásához, megformálásához (Legújabban ld. 2001-ből:: A malacvilágosság ideje: félszázéves sajtótanulságok nyomában. A sajtószabadság korlátai 1944-1948 In: A hír értékei. Sükösd-Csermely (szerk.) Média Hungária Könyvek 2. 105-118.o.)
     
Könyv - és cenzúratörténet

 

      A médiatörténet mellé elég korán beléptek a könyv-könyvtár-és cenzúratörténeti kutatások. Kandidátusi disszertációját eredeti, általa feltárt  forrásanyagra  építve a tiltott könyvek politikatörténetének úttörő áttekintését adta (Index Magyarországon 1945-1948). Később nagyívű tanulmányai készültek a könyvtárak nyilvánosságtörténetéről, a könyvégetések információmérlegéről vagy éppen a könyvtári keresőrendszerek alakváltozásáról. Ebből a kutatói praxisból nőtt ki a tudományos tevékenységének mai napig az egyik meghatározó vonulatát jelentő információtörténeti munkálkodása.
     
Információtörténelem

 

      Az információs mozzanatban a különböző korok és hagyományos  történeti  iskolák  által  elhanyagolt,  de jelentőségében  a  legfrissebb új  irányzatokhoz, a történeti  ökológiához  vagy a „mikrotörténelemhez” mérhető „paradigmát” látva a kilencvenes évek eleje óta magyar és angol nyelvű publikációk sorával igyekezett meghonosítani és népszerűsíteni az információtörténeti gondolkodást. Hosszú ideig vezette és szervezte az ELTE BTK Információtörténeti Műhelykurzusát. A kilencvenes évek elején több tanulmányban indította el a témakör hazai recepcióját, gondozta a Világtörténelem c. folyóirat 1996/3-as tematikus számát. Műhelykonferenciák sorát szervezte, ezek anyaga sorra napvilágot lát a Gondolat Kiadói Műhellyel közösen elindított „Információtörténelem” c. sorozatban, amelynek első három kötete 2004-ben jelenik meg. Közülük az egyik a tíz éve formálódó tankönyve, a „Bevezetés az információtörténelembe”, amely a témakör első szintetikus megközelítése.

Az információ társadalomelmélete

      Az információtörténeti vizsgálódások fogalmi és módszertani sarokpontja az információ-jelenség sokoldalú,  erős  társadalomelméleti  relevanciájú megragadása. Számos közleményben igyekezett körüljárni az információ-fogalommal kapcsolatos szemléleti és szerkezeti kulcs-kérdéseket, s megkezdte kiépíteni a hagyományos shannon-weaveri, mennyiségi természetű információelmélet ismeretelméleti fogantatású, kognitív alapokon nyugvó „minőségi” párját. S noha az ezirányú szintézissel egyelőre még adós, 1995-ös első ezirányú írásától (Információ versus(?) kommunikáció Jel-Kép, 1995/2 83-96.o.) az „informácóközösségekről” írott friss tanulmányáig (Információközösségek. Kísérlet egy fogalom megragadására. In: Mobilközösség – mobilmegismerés Szerk: Nyíri Kristóf  Budapest, 2002 MTA Filozófiai Kutatóintézete – Westel) már ezt a diskurzust építi.
     
Információs társadalom

 

      Mindeközben szinte észrevétlenül, de nagyon is logikus módon az egyik hazai pionírja lett annak a multidiszciplináris   társadalomtudományi   kalandnak, amely az elmúlt tíz évben egy új tudományterület, az információs társadalom (information society studies) rendszerező felépítéséhez vezetett. 1998-ban megalapította és azóta is vezeti a BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központját, amely a kérdéskör kutatásának hazai fellegvárává és nemzetközileg is (el)ismert kutatóműhelyévé vált. 2001-ben elindította és főszerkesztőként jegyzi az Információs Társadalom c. negyedéves elméleti folyóiratot, és az Aula, a Typotex, majd a Gondolat kiadókkal szövetkezve segítette különböző könyvsorozatok révén az információs társadalom klasszikusainak magyarországi megjelenését. Ezirányú munkásságának sarokpontjai az 1995-ben megjelent egyetemi jegyzete (Információs Társadalom: a technikától az emberig) és 2002-es „Az információs társadalom keresése” c. könyve (Aula, Bp.).

Információs pedagógia

      Az információs társadalom téma önálló kutatási iránnyá duzzadt részeként kötetnyi tanulmányt és esszét írt az információs  korszak  pedagógiai kérdéseiről.  Az  iskola  világa pályája kezdete óta foglalkoztatta (szerzőtársával, Gelniczky Györggyel már 1989-ben könyvnyi terjedelemben jelentette meg tantárgykísérleti modelljét - Egy integrált társadalomtudományi tantárgyi koncepció alapvonalai Bp,1989 127 p.), ám az új kutatási irányok sorát már olyan kérdések inspirálták, mint a digitális kultúra behatolása az ismeretszerzés hagyományos terébe, az információs írástudás kialakulása, vagy a gyermek megváltozó helye és lehetőség-együttese a digitális korszakban. „Lyuk a falon” címmel megjelenés előtt áll pedagógiai írásainak gyűjteménye.
     
Felsőoktatás, egyetemi kurzusok, oktatás-szervezés
     
      Egyetemi oktatói pályafutását  az  ELTE  BTK-n  kezdte, ahol tudományos ösztöndíjasként két féléven át oktatta az   általa   összeállított   eredeti   tematika   alapján   a „Tömegkommunikáció és politika 1944-1948” című tárgyat. Az MTA-ELTE aspiránsaként a BTK-n eltöltött három év (1986-1989) után a 1989-től 2007-ig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, 1995 óta egyetemi docensként, 2005-től az Informciós-és Tudásmenedzsment tanszék vezetőjeként. Az ELTE BTK-n 1991 és 1998 között tartott Történeti informatika (később: Információtörténelem) címmel vezetett tárgyat külső előadóként, s evvel párhuzamosan állandó programmal, 20-25 kutató részvételével szervezte az Információtörténeti Műhelykurzust. Készen áll a történészképzés fellegváraiban létrehozandó „információtörténeti kabinetek” terve és közös szakmai programja. Az ELTE BTK-ra a 2004 szeptemberi „Az információáram mintázat-változásai az európai expanzió hatására” c. kutatószeminárium vezetésével tért vissza. Az ELTE-n és a Műegyetemen kívül a Közgazdaságtudományi Egyetemen (1990 – Politikaelmélet) és a Gábor Dénes Főiskolán (1994 – Információközösségek) tartott órákat. 2007 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Könyvtártudományi Tanszék vezetője és korábbi tárgyainak nagy részét „továbbvitte”.
     
Jelenlegi egyetemi kurzusok 

    Információs társadalom
    Információelmélet
    Információtörténelem
    Az információtechnológia kultúrtörténete
Korábbi egyetemi kurzusok 

    Bevezetés a társadalmi informatikába
    Információs társadalom, információstratégiák
    Internet-gazdaság, Internet-politika 
    Az információs rendszerek kultúrtörténetéhez
    Médiaelmélet, médiatörténet, médiainformatika
    Világvallások és civilizációk
    Magyarország története a 20. században
    Fejezetek a politikai propaganda 20.sz.-i történetéből

 

 Kezdeményezésére és szervezésében 2003 folyamán alakult meg az az immár 13, 2004 végére több mint 20, köztük határon túli felsőoktatási intézményt is magába foglaló innovatív hálózat, amely az információs társadalom oktatásának és kutatásának „horizontális” felsőoktatási rendszerét jelenti. Az ITOK (Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoportok) egyfajta intézményi garancia arra, hogy egészséges diverzitás fogja jellemezni az információs társadalom kutatását. A BME-OMIKK keretében sikerült megalapítania az Információs Társadalom Szakkönyvtárt (2003 november), amely az alakuló tudományterület fontos infrastrukturális pontja.

 

 

      A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke, az info-kommunikációs albizottság vezetője, az IFIP (International Federation of Information Processing) TC- 9 (Computers and Society) magyar képviselője (2001-2004). Az MTA Pedagógiai Bizottság „Számítógép és pedagógia” Albizottság alelnöke (2000-2005). A „Research on Information Society” (1999-2003) és az E-government c. konferenciasorozat (2005-2007) bizottsági tagja. 2004 ősze óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja.
      Szakmai elismerései: Kar Kiváló Oktatója (1998) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2003) „A magyar informatikáért” szakmai érem (2002). Köztársasági Érdemérem Polgári Tagozat Lovagkeresztje ”az információs társadalom nemzetközileg elismert kutatásáért” (2004). Fulbright kutatási ösztöndíj az Egyesült Államokban (2006-2007).

 

 

Association of Internet Researchers
Magyar Kommunikációtudományi Társaság (alapító tag)
Magyar Szociológiai Társaság
Tőkei Ferenc Társaság (alapító tag)
Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság
Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület (elnökségi tag) 
Magyar Történelmi Társulat

 

 

Üzleti megoldások az információs társadalomban (Bagolyvár Kiadó)
Médiatörténeti füzetek  
INFONIA Szakkönyvek (Aula)
Internet.hu (Aula) 
Információtörténelem (Gondolat)
Az információtörténelem klasszikusai (Gondolat)
Információ és társadalom (Gondolat)
Az információs társadalom klasszikusai (Gondolat)

 

 

Hóbagoly (ELTE BTK hallgatói lap)  1984-1985
Eszmélet (szerkesztőség: 1994-1998 tanácsadó testület 1999-)
Információs Társadalom (alapító főszerkesztő, 2001-2006)
BYTE (szerkesztő bizottsági tag, 1997- 2000)
Communio (szerk. biz. tag) (2007-)
International Journal of Knowledge and Learning (szerk.biz. tag) (2005-)