2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2010  --  11. szám - 2010. november 2.  --  Egyetemi élet
Válságban és átalakítás alatt a felnőttképzés

A Művelődés hete – tanulás ünnepe 2010 jegyében Felnőttképzési Kerekasztal Road Show-t szervezett a Magyar Pedagógiai Társaság és az SZTE JGYPK Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézete a felnőttképzés aktuális kérdéseiről a szakma budapesti és helyi szakértőivel.

Címkék: Egyetemi Élet

A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a felnőttkori tanulás fontosságára, illetve, hogy a felnőttképzés területén tevékenykedő intézményeket, szervezeteket sokszínű együttműködésre ösztönözze – mondta el lapunknak Farkas Éva, a Felnőttképzési Intézet egyetemi docense.

„A felnőttképzés pozicionálásban az egyik legjelentősebb probléma, hogy a rendszer részeseinek érdekei sokszor nem esnek egybe, időnként egymással ellentétesen hatnak. Amikor ezt a rendezvény szerveztük arra törekedtünk, hogy valamennyi érdekelt fél (felnőtt tanuló, képzőintézmény, munkaügyi központ, önkormányzat, munkáltató) képviseltesse magát” – beszélt a kerekasztalról Farkas Éva.

A docenstől azt is megtudtuk, a társadalmi környezet változása, a gazdasági növekedés és a versenyképesség tudásfüggővé válása következtében a felnőttképzés szerepe az utóbbi két évtizedben jelentősen megnövekedett. Az elmúlt évek felnőttképzésre vonatkozó adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a felnőttek formális keretek között történő képzése válságban van, nem eredményez hosszú távú hatásokat. A formális megoldások, a felnőttek bizonyítványalapú, szervezett „kényszerképzése”, a „megélhetési tanulás” nem vezetnek eredményre a társadalmi és területi különbségek csökkentésében; a felnőttképzés jelenlegi formájában a munkanélküliség növelését, az egyenlőtlenségek konzerválását, újratermelését szolgálja – sorolta a problémákat Farkas Éva. Hozzátette: a felnőttképzés közügy, napjaink gazdasági-társadalmi problémáinak megoldási lehetősége, az emberi méltóság eszköze, a szociális minimum része, az emberhez méltó létminimumhoz való jog.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a felnőtt lakosság még mindig nem veszi tudomásul, hogy az élettel és annak minden területével folyamatosan lépést kell tartani. Ehhez pedig tanulni kell, nem feltétlenül iskolai keretek között, hanem tanfolyamokon, autodidakta módon, nem formális keretek között. A piacgazdaságban a magasabb képzettség jelentős jövedelmi előnyöket hordoz, a tanulás jövedelmező befektetés. A tanulás és az egyéni boldogulás közötti összefüggés azonban mindmáig nem vált nyilvánvalóvá az emberek számára, pedig a statisztikai adatok egyértelműen igazolják, hogy az iskolai végzettség a munkavállalás szempontjából az egyik legfontosabb tényező.

A docens lapunknak azt is elmondta, küszöbön áll a felnőttképzési törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok. „A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott felvetéseket, javaslatokat, november 3-án Budapesten a szakmapolitikai döntéshozók és a még szélesebb nagyközönség elé tárjuk, majd egy szerkesztett szakanyag formájában megküldjük Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárárnak” – összegzett Farkas Éva.

A. M.

Bezár