2019. szeptember 23., hétfő English version
Archívum  --  2010  --  9. szám - 2010. szeptember 27.  --  Fókusz
Mély­re­ha­tó vál­to­zá­sok ké­szül­nek
A Pro­fes­­szo­rok Bat­thyá­ny Kö­re sze­ge­di cso­port­el­nö­ke­ként, majd ta­valy de­cem­ber­től or­szá­gos el­nö­ke­ként Dux Lász­ló, az SZTE Bio­ké­mi­ai In­té­zet tan­szék­ve­ze­tő pro­fes­­szo­ra az utób­bi évek­ben ak­tí­van részt vett prog­ram­al­ko­tó kon­fe­ren­ci­á­kon, tu­do­má­nyos, ku­ta­tás-fej­lesz­té­si kon­cep­ci­ók ki­ala­kí­tá­sá­ban. Ti­zen­hét éves tan­szék­ve­ze­tői, több mint har­minc­éves ha­zai és nem­zet­kö­zi ku­ta­tói ta­pasz­ta­lat­tal a há­ta mö­gött a pol­gá­ri kor­mány­ban a Nem­ze­ti Erő­for­rás Mi­nisz­té­ri­um fel­ső­ok­ta­tás­ért fe­le­lős he­lyet­tes ál­lam­tit­ká­rá­vá ne­vez­ték ki a nyá­ron.
Címkék: Egyetemi ÉletFókusz

– Meg­ta­lál­ta már he­lyét az ok­ta­tás­irá­nyí­tás, az ok­ta­tás­po­li­ti­ka az új kor­mány­za­ti rend­szer­ben?
– A nyá­ri idő­szak az új kor­mány­za­ti struk­tú­ra fel­épí­té­sé­vel és az ah­hoz va­ló al­kal­maz­ko­dás­sal telt. Öt ko­ráb­bi önál­ló vagy rész­ben önál­ló tár­cát szer­vez­tünk a Nem­ze­ti Erő­for­rás Mi­nisz­té­ri­um­ba, ami min­den­kép­pen ko­moly fel­adat, rá­adá­sul köz­ben a fo­lya­ma­tos kor­mány­za­ti mun­ká­nak is men­nie kel­lett to­vább. Az érett­sé­gi és a fel­vé­te­li idő­szak kö­zé esett ma­ga a kor­mány­vál­tás, ám a pon­thatárhúzás zök­ke­nők nél­kül tör­tént meg. Az ered­mé­nyek szá­mos el­gon­dol­kod­ta­tó meg­ál­la­pí­tás­hoz ve­zet­tek, me­lyek egy ré­sze a mé­dia ér­dek­lő­dé­sét is fel­kel­tet­te: gon­do­lok itt a ta­nár­kép­zés el­le­he­tet­le­nü­lé­sé­re. Az ok­ta­tá­si ál­lam­tit­kár­sá­gon köz­ben mély­re­ha­tó vál­toz­ta­tá­sok elő­ké­szí­té­se in­dult el: meg­kezd­tük a köz- és fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény, il­let­ve a nem­ze­ti alap­tan­terv kon­cep­ci­ó­já­nak át­gon­do­lá­sát, meg­újí­tá­sát. Gyors vál­to­zá­sok is tör­tén­tek már: kép­vi­se­lői in­dít­vány­ra az Or­szág­gyű­lés dön­tött az emelt szin­tű érett­sé­gi kö­te­le­ző­vé té­te­lé­ről a fel­vé­te­li­nél, il­let­ve ar­ról, hogy kor­mány­ren­de­let ha­tá­roz­za meg, mely alap- és osz­tat­lan kép­zés­nél mi­lyen tár­gyak­ból kell fel­vé­te­liz­ni. Mind­ez elő­ször a 2013-ban fel­vé­te­li­ző­ket érin­ti majd.
– Ami­kor nyá­ron be­szél­get­tünk, em­lí­tet­te, hogy a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­te­men vég­zett ok­ta­tói és in­té­zet­ve­ze­tői te­vé­keny­sé­gét he­lyet­tes ál­lam­tit­kár­ként is min­den­kép­pen sze­ret­né to­vább foly­tat­ni. Most, hogy meg­kez­dő­dött az új tan­év, s ki­ala­kult a bu­da­pes­ti mun­ka­rend is, ho­gyan kör­vo­na­la­zód­nak en­nek fel­tét­elei?

dux1
Dux László: megkezdődött az új felsőoktatási törvény előkészítése. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba
– Mi­nisz­té­ri­u­mi sza­bad­sá­gom egy ré­szét az utó­vizs­gáz­ta­tás­sal töl­töt­tem, il­let­ve a sze­mesz­ter el­ső elő­adá­sa­it a bio­ké­mia té­ma­kör­ében ma­gam tar­tot­tam meg a hall­ga­tók­nak. Ezt fon­tos­nak tar­tot­tam, hi­szen a Bio­ké­mi­ai In­té­zet kö­ve­tel­mény­rend­sze­rét, hang­vé­tel­ét, stí­lu­sát már a tan­év­kez­dés­nél vi­lá­gos­sá tes­­szük a di­á­kok szá­má­ra mind a ma­gyar, mind a né­met, mind az an­gol nyel­vű kép­zés­ben. Fő­vá­ro­si kö­te­le­zett­sé­ge­im mel­lett is igyek­szem majd mi­nél in­kább részt ven­ni az in­té­zet éle­té­ben, ám az biz­tos, hogy az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény elő­ké­szí­té­sé­vel kap­cso­la­tos vi­ták, fó­ru­mok mi­att ren­ge­te­get kell majd utaz­gat­nom, s ko­moly fel­ada­tot je­len­te­nek a ha­zánk kö­zel­gő eu­ró­pai uni­ós el­nök­sé­gé­vel kap­cso­la­tos fel­ada­tok is. Sze­ren­csé­re ki­vá­ló és ta­pasz­talt kol­lé­gák­kal va­gyok kö­rül­vé­ve az in­té­zet­ben, akik re­me­kül tud­nak he­lyet­te­sí­te­ni.
– Ma­gyar­or­szág az Eu­ró­pai Uni­ós so­ros el­nö­ke a kö­vet­ke­ző fél­év­ben, em­lí­tet­te, mi­lyen az ok­ta­tást, a fel­ső­ok­ta­tást érin­tő ki­hí­vá­so­kat je­lent ez?
– Mar­káns, szak­ma­i­lag elő­ké­szí­tett stra­té­gi­á­val ké­szü­lünk er­re az idő­szak­ra, ter­mé­sze­te­sen a min­den or­szá­got érin­tő prob­lé­mák, fel­ada­tok mel­lett a ha­zai sa­já­tos­sá­gok­kal is igyek­szünk fog­lal­koz­ni.
Ami az ok­ta­tást il­let, szü­le­tő­ben van az EU 2020-ig meg­va­ló­sí­tan­dó stra­té­gi­á­ja, mely olyan cél­fel­ada­to­kat fo­gal­maz meg, mint az ál­ta­lá­nos is­ko­lai kép­zés­ből ki­ma­ra­dók szá­má­nak csök­ken­té­se, il­let­ve hogy ad­dig az idő­pon­tig a 34 éve­sek 40 szá­za­lé­ká­nak le­gyen va­la­mi­lyen fel­ső­fo­kú dip­lo­má­ja. Ez a ki­hí­vás spe­ci­á­lis hely­zet­ben éri Ma­gyar­or­szá­got, hi­szen ez a kor­osz­tály most 24 éves, te­hát be­ha­tá­rol­ha­tó, mek­ko­ra há­nya­da vett vagy vesz részt fel­ső­fo­kú kép­zés­ben. A be­is­ko­lá­zá­si ará­nyunk egyéb­ként 60-70 szá­za­lék, ami in­kább ag­gasz­tó, hogy fel­tű­nő­en so­kan hul­la­nak ki vagy nem sze­rez­nek ok­le­ve­let – ez el­éri a 35-40 szá­za­lé­kot, amit lej­jebb kell szo­rí­ta­ni. Je­len­tős ré­szük azért „vér­zik el”, mert nincs nyelv­vizs­gá­ja, nem vé­let­le­nül ke­rült ez a kér­dés az ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba.
Sze­ret­ném hang­sú­lyoz­ni: ne­künk egy­ál­ta­lán nem mind­egy, hogy ez a bi­zo­nyos 40 szá­za­lék mi­lyen tí­pu­sú, tar­tal­mú és szín­vo­na­lú dip­lo­mát kap. Az uni­ós alap­elv­ben úgy je­le­nít­jük meg nem­ze­ti szem­pont­ja­in­kat, hogy a mű­sza­ki, ter­mé­szet­tu­do­má­nyos, pe­da­gó­gu­si és egész­ség­ügyi kép­zé­sek, il­let­ve a tech­no­ló­gu­si vég­zett­sé­get adó fel­ső­fo­kú szak­kép­zé­sek meg­erő­sí­té­sét tűz­tük ki cé­lul. Olyan szak­em­be­re­ket sze­ret­nénk ké­pez­ni, akik a gaz­da­ság fel­len­dí­té­sé­ben sze­re­pet tud­nak ját­sza­ni.
– A pe­da­gó­gus- és a ter­mé­szet­tu­do­má­nyos kép­zé­sek­kel kap­cso­la­tos gon­dok­ra az utób­bi esz­ten­dők so­rán mind szak­mai, mind ci­vil szer­ve­ze­tek (így a Pro­fes­­szo­rok Bat­thyá­ny Kö­re) fel­hív­ták a fi­gyel­met, a hi­ány­zó nyelv­vizs­gák, il­let­ve ál­ta­lá­ban a ma­gyar fi­a­ta­lok cse­kély ide­gen­nyelv-tu­dá­sá­nak prob­lé­ma­kö­re vi­szont rob­bant be iga­zán a köz­tu­dat­ba. Mi­lyen meg­ol­dást lát és ter­vez az új kor­mány­zat?
– Úgy gon­do­lom, az egye­te­mek és fő­is­ko­lák fel­ada­ta hos­­szú tá­von in­kább a szak­mai nyelv ok­ta­tá­sa, il­let­ve a fel­té­te­lek meg­te­rem­té­se ah­hoz, hogy a hall­ga­tók má­so­dik vagy har­ma­dik ide­gen nyel­vet is ta­nul­has­sa­nak. A prob­lé­ma gyö­ke­rét te­hát a köz­ok­ta­tás szint­jén kell ke­res­ni, s ott kell meg­ta­lál­ni a meg­ol­dást is!
dux2
Dux Lász­ló
1954-ben szü­le­tett Sze­ge­den. Nős, há­rom gyer­mek édes­ap­ja. 1978-ban sum­ma cum laude vég­zett szü­lő­vá­ro­sa or­vos­egye­te­mén, 1981-ben la­bo­ra­tó­ri­u­mi szak­or­vo­si, 1987-ben pe­dig bio­ké­mi­ku­si dip­lo­mát szer­zett. 1985-ben véd­te meg az or­vos­tu­do­mány kan­di­dá­tu­sa, 1989-ben az or­vos­tu­do­mány dok­to­ra cí­met. 1973 óta dol­go­zik Sze­ge­den, az or­vosi kar Bio­ké­mi­ai In­té­ze­té­ben, ahol 1993 óta tan­szék­ve­ze­tő, s ve­ze­ti a Bio­ké­mia, Bio­fi­zi­ka, Mo­le­ku­lá­ris és Sejt­bi­o­ló­gia dok­to­ri prog­ra­mot. 1992 és 1997 kö­zött ok­ta­tá­si rek­torhe­lyette­s (SZOTE). Hét évet ku­ta­tott és ok­ta­tott ame­ri­kai, ang­li­ai és né­met­or­szá­gi egye­te­me­ken. 1992 és 1998 kö­zött ve­zet­te a Köz­pon­ti Kli­ni­kai Ké­mi­ai La­bo­ra­tó­ri­u­mot, 1994-ben Szent-Györ­gyi Al­bert-díj­jal tün­tet­tek ki, ed­dig 22 ma­gyar, an­gol, il­let­ve né­met év­fo­lyam vá­lasz­tot­ta meg leg­jobb elő­adó­já­nak. Több szak­mai szer­ve­zet irá­nyí­tá­sá­ban is részt vesz, s az MTA Köz­gyű­lés­ének vá­lasz­tott kép­vi­se­lő­je (2001-2007). A Pro­fesszo­rok Bat­thyá­ny Kö­re tag­ja, sze­ge­di cso­port-, 2009-2010 kö­zött or­szá­gos el­nö­ke. 2010-től a Nem­ze­ti Erő­for­rás Mi­nisz­té­ri­um fel­ső­ok­ta­tá­si he­lyet­tes ál­lam­tit­ká­ra.
Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Saj­nos úgy tű­nik, ezen a té­ren ket­té­sza­kadt az or­szág. A fel­vé­te­li­zők egyik fe­le hoz­za ma­gá­val leg­alább kö­zép­fo­kú nyelv­vizs­gá­ját, a má­sik fe­le nem ren­del­ke­zik iga­zi nyelv­tu­dás­sal. Rend­kí­vül ag­gasz­tó, hogy azok kö­zül, akik így ér­kez­nek a fel­ső­ok­ta­tás­ba, fel­tű­nő­en ke­ve­sen sze­reznek nyelv­vizs­gát ta­nul­má­nya­ik ide­jén, hi­szen sem az alap­ja­ik, sem a nyelv­ta­nu­lás­hoz va­ló hoz­zá­fé­ré­sük nem meg­fe­le­lő. Fon­tos szem­pont vi­szont az is, hogy a nyelv­vizs­gáz­ta­tás­nak nem sza­bad idő­ben a mos­ta­ni trend­nél lej­jebb to­lód­nia. 17-18 éves kor­ban az ide­á­lis. Egy ál­ta­lá­nos is­ko­lás gyer­mek meg­fe­le­lő mód­sze­rek­kel köny­­nyen ta­nít­ha­tó, de ha nem hasz­nál­ja, ta­nul­ja to­vább, ide­gen­nyelv-tu­dá­sa meg­re­ked egy bi­zo­nyos mű­velt­sé­gi és érett­sé­gi szin­ten, ami ké­sőbb a bo­nyo­lul­tabb, na­gyobb szó­kin­cset és gaz­da­gabb fo­gal­mi gon­dol­ko­dást meg­kí­vá­nó nyelv­is­me­ret­hez alig­ha ele­gen­dő.
– Bár ab­szurd­nak tű­nik az öt­let, nyá­ron akadt olyan ci­vil szer­ve­zet is, mely a nyelv­vizs­ga-kö­te­le­zett­ség el­tör­lé­sét ja­va­sol­ta...
– Lát­ja, az lett vol­na a leg­na­gyobb bűn, ha ezt fon­to­ló­ra ves­­szük! Rend­kí­vül rossz üze­net len­ne a kö­ve­tel­mé­nyek la­zí­tá­sa, hi­szen azt mu­tat­ná a hall­ga­tók­nak, hogy nem fon­tos ide­gen nyel­vet ta­nul­ni. A ma­gyar fi­a­ta­lok és fel­nőt­tek nyelv­tu­dá­sa ma min­den fel­mé­rés sze­rint mes­­sze el­ma­rad még a kör­nye­ző or­szá­gok­ban élő­ké­től is. A bal­ti ál­la­mok, de más, ha­son­ló izo­lált­ság­ban élő nyel­vek ese­tén is már evi­dens­nek szá­mít, hogy szin­te min­den­ki be­szél an­go­lul vagy né­me­tül, az ut­cán in­for­má­ci­ót tud ad­ni a kül­föl­di ér­dek­lő­dő­nek. Ná­lunk ez még saj­nos a dip­lo­má­sok ese­té­ben sem egy­ér­tel­mű. Sú­lyo­san csök­ken­te­né a ma­gyar if­jak ver­seny­ké­pes­sé­gét, ha még ke­vés­bé szo­rí­ta­nánk őket az ide­gen nyel­vek el­sa­já­tí­tá­sá­ra! Cé­lunk ez­zel szem­ben ép­pen az, hogy ko­mo­lyab­ban ve­gyék ezt a kö­te­le­zett­sé­gü­ket, s hoz­zá­fé­ré­sü­ket a fel­ső­ok­ta­tás­ban is meg­kön­­nyít­sük fi­zi­ka­i­lag, idő­ben és anya­gi­lag egy­aránt.
– Or­szá­gos szin­ten is az egyik leg­sú­lyo­sabb prob­lé­mát a pe­da­gó­gus­kép­zés hely­ze­te je­len­ti, a ta­ná­ri sza­kok­ra gya­kor­la­ti­lag alig van je­lent­ke­ző. Sza­bó Gá­bor, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem új­ rek­to­ra és ön is több al­ka­lom­mal nyi­lat­koz­ták, hogy min­den­kép­pen mély­re­ha­tó re­form szük­sé­ges, mert a két­cik­lu­sú­vá tett pe­da­gó­gus­kép­zés a bo­lo­gnai rend­szer egyik fő ál­do­za­ta...
– Az ok­ta­tá­si ál­lam­tit­kár­sá­gon be­lü­li egyez­te­té­sek zaj­la­nak az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény kon­cep­ci­ó­já­ról, mely ezt a kér­dést is ren­dez­ni kí­ván­ja. A kon­cep­ció né­hány hé­ten be­lül egy­sé­ges mi­nisz­té­ri­u­mi ja­vas­lat­ként a szak­mai tes­tü­le­tek vé­le­mé­nye­zé­se elé ke­rült. Ter­ve­ink sze­rint ok­tó­ber­ben tör­tén­nek meg az egyez­te­té­sek, majd no­vem­ber­ben in­dul el a jog­al­ko­tás, feb­ru­ár­ban ke­rül a kor­mány elé, majd az el­fo­ga­dott kon­cep­ció vég­ső szö­ve­ge­zé­sét a Par­la­ment­nek kell jó­vá­hagy­nia. Ha ez meg­tör­tént, bi­zo­nyos – ala­cso­nyabb szin­tű jog­sza­bály­ok­kal, mi­nisz­te­ri ren­de­le­tek­kel – sza­bá­lyoz­ha­tó ele­mei már a kö­vet­ke­ző tan­év­ben is ér­vé­nye­sül­het­nek. Iga­zán mély­re­ha­tó, rend­szer­szin­tű vál­to­zá­sok­ra a 2012/2013-as tan­év­től kell szá­mí­ta­ni, hi­szen a fi­nan­szí­ro­zás ko­mo­lyabb kor­rek­ci­ói is ak­kor­tól tör­tén­het­nek meg.
Nem aka­rok elé­be men­ni a dön­tés­nek, de az tel­je­sen vi­lá­gos, hogy a pe­da­gó­gus­kép­zés­nek ár­tott a bo­lo­gnai ket­té­osz­tás, ezért vis­­sza kell he­lyez­ni az osz­tat­lan elit­kép­zés for­má­já­ra. Mind­ez azon­ban nem vál­hat kü­lön at­tól, hogy a pe­da­gó­gu­sok szak­mai, er­köl­csi, tár­sa­dal­mi, anya­gi meg­be­csült­sé­gét hely­re kell ál­lí­ta­ni!
– Az új ok­ta­tá­si kor­mány­zat nyá­ron be­je­len­tet­te, hogy egyes vi­dé­ki fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek és szak­ma­cso­port meg­erő­sí­té­se ér­de­ké­ben a jö­vő­ben ma­ga dönt majd a fel­ve­he­tő di­á­kok ke­ret­szá­má­ról. Mi­ért tart­ják szük­sé­ges­nek, hogy ne ki­zá­ró­lag a je­lent­ke­zé­sek­hez, a pon­tok­hoz iga­zít­sák az ál­la­mi­lag fi­nan­szí­ro­zott he­lyek szá­mát az egyes in­téz­mé­nyek­ben?
– Az új kor­mány a tel­jes Ma­gyar­or­szág prob­lé­má­i­ra sze­ret­ne meg­ol­dást ta­lál­ni. Az egyes te­rü­le­tek la­kos­ság- és ér­tel­mi­ség­meg­tar­tó sze­re­pel nagy­ban függ az is­ko­la­rend­sze­ré­től. Egy fe­le­lő­sen gon­dol­ko­dó kor­mány­zat­nak kö­te­les­sé­ge a meg­fe­le­lő szin­tű, mé­re­tű kép­zé­si le­he­tő­sé­ge­ket kö­ze­lebb vin­ni a hely­ben élők­höz. Min­den­kép­pen át­te­kint­jük a vi­dé­ki fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hely­ze­tét a he­lyi tár­sa­dal­mi, po­li­ti­kai élet kép­vi­se­lő­i­vel, gaz­da­sá­gi sze­rep­lők­kel kö­zö­sen. Nem tit­kol­juk, sze­ret­nénk meg­erő­sí­te­ni eze­ket. Elő­for­dul pél­dá­ul, hogy va­la­mely in­téz­mény jó fő­is­ko­la he­lyett ver­seny­kép­te­len egye­tem­mé akar vál­ni. Ezt a he­lyi érin­tet­tek be­vo­ná­sá­val kor­ri­gál­ni kell, a kor­mány­zat­nak a hall­ga­tói he­lyek el­osz­tá­sa és bi­zo­nyos fej­lesz­té­sek pri­o­ri­tás­ként va­ló ke­ze­lé­se szem­pont­já­ból le­het sze­re­pe. Hos­­szú tá­von olyan meg­ol­dást kell ta­lál­ni, hogy ezek az in­téz­mé­nyek a he­lyi gaz­da­ság, szak­em­ber­igény ki­elé­gí­té­sé­re tud­ja­nak be­áll­ni, de eh­hez se­gít­sé­get kell ne­kik ad­ni. Már ké­szül­tek tér­ké­pek és stra­té­gi­ák, vizs­gál­juk az in­téz­mény­há­ló­zat re­gi­o­ná­lis meg­osz­lá­sát és a meg­kö­ze­lít­he­tő­sé­get, s olyan in­téz­ke­dé­se­ket kí­vá­nunk hoz­ni, ame­lyek a hely­ben la­kók szán­dé­ka­i­val és stra­té­gi­á­já­val egyez­nek.

Pintér M. Lajos

Bezár