Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

– En­ged­jen meg egy el­ső hal­lás­ra ta­lán fur­csa kér­dést: a hét­köz­na­pi em­ber is lát­ja, mek­ko­ra ter­he­lés­nek van­nak ki­té­ve az or­vo­sok. Mi­ért dönt úgy egy pro­fes­­szor, hogy még emel­lé sze­ret­ne egy dé­ká­ni hi­va­tást is?
– 17 éve ne­vez­tek ki a sze­ge­di Ne­u­ro­ló­gi­ai Kli­ni­ka ve­ze­tő­jé­nek. Az el­múlt évek so­rán szá­mos meg­bí­za­tást vál­lal­tam, így egye­bek mel­lett el­nö­ke vol­tam a Ma­gyar Ne­u­ro­ló­gus, Fej­fá­jás és Fáj­da­lom Tár­sa­sá­gok­nak, az Or­vos­szö­vet­ség­nek (MOTESZ), nem­zet­kö­zi tár­sa­sá­gok­ban – pél­dá­ul az Eu­ró­pai Kli­ni­kai Neu­ro­far­makoló­giai Tár­sa­ság (ESCNP) fő­tit­ká­ra­ként vagy a Du­na Nem­zet­kö­zi Ne­u­ro­ló­gi­ai Tár­sa­ság vezető­jeként – és az Aka­dé­mi­án – a Kli­ni­kai Ideg­tu­do­má­nyi Bi­zott­sá­gát el­nö­ke­ként – dol­goz­tam és dol­go­zom ma is. Ami mo­ti­vál e fel­ada­tok­ban, az az, hogy si­ke­rül­jön meg­va­ló­sí­ta­ni el­kép­ze­lé­se­in­ket, elő-relép­nünk. Hogy így lesz-e a dé­ká­ni fel­ada­tok­kal, ez a jö­vő kér­dé­se.

Véc­sei Lász­ló (1954) 1979-ben szer­zett ál­ta­lá­nos or­vo­si dip­lo­mát Sze­ge­den. Elő­ször a sze­ge­di Kór­élet­ta­ni In­té­zet­ben, majd 1984-től 1993-ig a pé­csi or­vos­egye­tem Ne­u­ro­ló­gi­ai Kli­ni­ká­ján dol­go­zott. Dok­to­ri fo­ko­za­tot szer­zett Svéd­or­szág­ban a Lundi Egye­te­men, s Bos­ton­ban a Har­vard Egye­tem (M.G.H.) Ne­u­ro­ló­gi­ai Kli­ni­ká­ján foly­tat­ta mun­ká­ját. 1993-tól a SZOTE (majd SZTE) Ne­u­ro­ló­gi­ai Kli­ni­ka tan­székvezető egye­te­mi ta­ná­ra. Az or­vos­tu­do­mány­ok kan­di­dá­tu­sa (1986), az MTA dok­to­ra (1992), 2001-től az MTA lev­elező, majd 2007 óta ren­des tag­ja. Tu­do­má­nyos érdek­lődési te­rü­le­te az ideg­sejt-ká­ro­so­dás, il­let­ve an­nak ki­vé­dé­se (neu­ro­pro­tek­ció: kü­lö­nö­sen a kin­ureninek sze­re­pe). Ed­dig meg­je­lent köz­le­mé­nye­i­nek össze­sí­tett impakt fak­to­ra 472. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

– Az or­vos­kar dé­ká­ni tiszt­sé­gét 2003 óta Be­ne­dek Györ­gy pro­fes­­szor, az Élet­ta­ni In­té­zet vezető­je töl­töt­te be. Men­­nyi­ben ma­rad az ál­ta­la ki­je­lölt irány, és mi­ben sze­ret­ne vál­toz­tat­ni?
– Az elődöm­nek szá­mos po­zi­tív kez­de­mé­nye­zé­se volt, ame­lye­ket sze­ret­nék én is foly­tat­ni, új ele­mek­kel ki­egé­szí­te­ni. Nem hagy­ha­tunk fi­gyel­men kí­vül, hogy ver­seny­ben va­gyunk. A ré­gi­ó­ban, az or­szág­ban a töb­bi or­vos­kar­ral, nem­zet­kö­zi­leg - a hall­ga­tó­kért, a pub­li­ká­ci­ók el­fo­ga­dá­sá­ért és a be­te­ge­kért is.
– Mind­ez­zel együtt ugyan­ak­kor nem áll rossz he­lyen or­szá­go­san a sze­ge­di or­vos­kép­zés.
– A HVG Dip­lo­ma 2010 ada­tai sze­rint az SZTE ÁOK az or­vo­si és egész­ség­ügyi kép­zé­si rang­sor­okon be­lül az ös­­sze­sí­tett kép­zé­si rang­sor­ban a Sem­mel­we­is Egye­tem és Deb­re­ce­ni Egye­tem or­vo­si ka­ra után a har­ma­dik he­lyen, az ok­ta­tók ki­vá­ló­sá­ga rang­sor­ban a ne­gye­dik he­lyen áll.
Ha a hall­ga­tók ki­vá­ló­sá­gát vizsgáljuk, az SZTE ÁOK az ál­la­mi­lag tá­mo­ga­tott nap­pa­li kép­zés­ben a má­so­dik he­lyen, a szak­mai szín­vo­nal és az in­téz­mé­nyi szol­gál­ta­tá­sok te­rü­le­tén a má­so­dik he­lyen, míg a kép­zés szín­vo­na­lá­ban az el­ső he­lyen áll.
– Mely te­rü­le­te­ken ér­zi leg­in­kább, hogy fejlőd­ni kel­le­ne?
– A kar­nak első­sor­ban az ok­ta­tás­ra és a ku­ta­tás­ra kell kon­cent­rál­nia, s emel­lett a kli­ni­kai köz­pont­tal a leg­szo­ro­sabb együtt­mű­kö­dés­re van szük­sé­günk. Pá­lyá­za­tom­ban hi­vat­koz­tam az MTA Or­vo­si Tu­do­má­nyok Osz­tá­lyá­nak egy ko­ráb­bi ál­lás­fog­la­lás­ára, amely­nek ki­mun­ká­lá­sá­ban ma­gam is részt vet­tem: „A ma­gas szín­vo­na­lon vég­zett kli­ni­kai ku­ta­tá­si te­vé­keny­ség alap­ve­tő fel­té­te­le an­nak, hogy a kli­ni­kák az el­vár­ha­tó be­teg­el­lá­tá­si és ok­ta­tá­si fel­ada­ta­ik­nak meg­fe­lel­je­nek.” A kép­zés te­rü­le­tén na­gyon fon­tos a kred­i­tok­tatás át­te­kin­té­se és az ered­mé­nyes di­ák­kö­ri mun­ka elő­se­gí­té­se. To­váb­bi fel­adat­ként fo­gal­ma­zó­dik meg az el­mé­le­ti és kli­ni­kai ok­ta­tás to­vább­fej­lesz­té­se, a kis­cso­por­tos ok­ta­tás fel­tét­ele­i­nek ja­ví­tá­sa, a prob­lé­ma­ori­en­tált gya­kor­la­ti ok­ta­tás hang­sú­lyo­zá­sa. Fon­tos az úgy­ne­ve­zett skil­l-képzés, amely azt je­len­ti, hogy a hall­ga­tók bá­bu­kon tud­nak pél­dá­ul vé­nás in­jek­ci­ós ad­ni vagy lum­bál­punk­ci­ót vé­gez­ni. A Se­bé­sze­ti Mű­tét­ta­ni In­té­zet­ben az or­szág­ban egye­dül­ál­ló mó­don lé­te­zik is egy Skill La­bo­ra­tó­ri­um.
– Ho­gyan áll most a sze­ge­di or­vos­kép­zés a fi­nan­szí­ro­zás te­rén, mi­lyen for­rá­sok­ból re­mél­het­nek se­gít­sé­get?
– Az egész­ség­ügy fi­nan­szí­ro­zá­sá­nak kér­dé­se megle­hetősen össze­tett, or­szá­gos prob­lé­ma. Tény az, hogy ha­zánk­ban lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb ös­­sze­get tud­nak for­dí­ta­ni egy ál­lam­pol­gár egész­ség­ügyi el­lá­tá­sá­ra, mint pél­dá­ul az EU or­szá­ga­i­ban, ugyan­ak­kor vi­szont a gyó­gyí­tás­hoz szük­sé­ges esz­kö­zök, gyógy­sze­rek be­szer­zé­se vi­lág­pi­a­ci áron tör­tén­het. A fen­tiek­ből ere­dő­en a fi­ze­té­sek igen ala­cso­nyak, a gyó­gyí­tás fel­tét­ele­i­nek biz­to­sí­tá­sa ko­moly erő­fe­szí­tést igé­nyel, és ezek együt­te­sen ered­mé­nye­zik a na­pi gon­do­kat, töb­bek kö­zött az or­vo­sok, nő­vé­rek el­ván­dor­lá­sát. Nyil­ván pá­lyá­za­ti for­rá­sok­ból pró­bál­juk biz­to­sí­ta­ni a fej­lesz­té­se­ket. Fon­tos len­ne egy gaz­da­sá­gi és jo­gi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zó bi­zott­ság fel­ál­lí­tá­sa is, amely fi­gye­lem­mel kí­sé­ri a fi­nan­szí­ro­zá­sok for­rá­sa­it és el­köl­té­sét, s a dön­tés előkészítés­ben jo­gi ta­ná­cso­kat ad­na. Ha­son­ló­kép­pen egy pá­lyá­za­ti bi­zott­sá­got is kez­de­mé­nye­zek.
– Ha már a kép­zett mun­ka­erő ki­ván­dor­lá­sá­ról be­szé­lünk, az or­vos­je­löl­tek ügye az új re­zi­dens­tör­vény kap­csán is ak­tu­á­lis­sá vált.
– A re­zi­den­sek hely­ze­té­nek mielőb­bi meg­ol­dá­sa sür­gető fel­adat. Nem le­het kér­dés, hogy meg kell be­csül­ni az egész­ség­ügyi dol­go­zók, így a re­zi­den­sek ál­do­za­tos mun­ká­ját is.
– Na­pi­ren­den van a kap­cso­lat­épí­tés más in­téz­mé­nyek­kel is.
– A cél: a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont­tal és az egye­te­mi ka­rok­kal va­ló fo­ko­zot­tabb együtt­mű­kö­dés. Az Or­vos­szö­vet­ség (MOTESZ) ko­ráb­bi el­nö­ke­ként azt ta­pasz­tal­tam, hogy az or­szág orvosképző ka­ra­i­val egyez­tet­ve kell át­te­kin­te­nünk a kö­zös cé­lo­kat, mert ha­té­ko­nyan úgy tu­dunk a dön­tés­ho­zó­nál meg­je­len­ni, ha az or­vos­kar­ok kö­zött kon­szen­zus van egy-­e­gy kér­dés­ben. A dé­ká­ni po­zí­ció nem egy­sze­mé­lyes vál­lal­ko­zás, ha­nem csa­pat­mun­ka. Vé­ge­ze­tül ne fe­led­jük Eöt­vös Lo­ránd 1891. évi rek­to­ri szék­fog­la­ló­já­nak gon­do­la­tát: „Tu­do­má­nyos az is­ko­la, tu­do­má­nyos a ta­ní­tás ott, de csak­is ott, ahol tu­dó­sok taní­tanak…”

Arany Mi­hály