Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Ha megemlítem valakinek, hogy jógázom, általában előre borítékolhatom magamnak a reakciót: „És akkor ti egész nap lótuszülésben ültök, és mormogtok?” A humorosabb fültanú még az elképzelt pozíciót is imitálja rögtön: ájtatosan félig lehunyja a szemét, és száját csücsörítve beazonosíthatatlan dörmögésbe kezd. Nekem ilyenkor eszembe villan, hogy láttam én már izmaira rendkívül büszke viccelődőt, aki gyöngyöző homlokkal sem tudta a kezdők között letenni nyújtott lábbal előrehajolva a tenyerét a földre.

Egyszóval biztosíthatok mindenkit: a jóga nem csak „lazulás”. Illetve az is, de annál jóval több. Ha meg akar győződni róla az olvasó maga is, lapozza csak át azt a könyvet, amit most ajánlok. Komplex rendszert fog benne találni, gyakorlatokat nyolc fokozatra osztva. Kezdőtől az (elsőre) egészen hajmeresztő mutatványokig. Egymásra épülő, jól megtervezett gyakorlatsorokat, kifejező fényképekkel és egyértelmű, pontos leírásokkal. A test így fokozatosan készülhet fel a nagyobb terhelésre. De találhat a könyvben még mást is az olvasó, ha arra is nyitott: légzőgyakorlatokat és meditációs technikákat, amelyek voltaképpen a testgyakorlatokon kívül a jóga két másik fő pillérét jelentik. Az utóbbi megtanít tudatosan kikapcsolni, míg az előbbi célja egyebek mellett a frissítés és méregtelenítés. Mókuskerék-életünknek ma már szerves része a stressz és a mozgáshiány, ennek következménye pedig a felületes légzés, a nyugtalanság, a merevség és a rossz tartás. Mindez végeredményben szervi bajokhoz vezethet, míg a mentális feszültség átgyűrűzik a környezetünkre is: ez az, ami ellen receptet kínálnak a leírt gyakorlatok. És ezeken kívül még táplálkozási tanácsok s sok egyéb információ is helyet kapott a könyvben. Jó nagy kosár ez, amiből mindenki annyit vesz ki, amennyit akar.

A forrás pedig garantáltan autentikus: a kifejezetten a mai, nyugati embernek szánt rendszer egyenesen Indiából származik. Kidolgozója körülbelül negyven évvel ezelőtt indult útnak onnan, hogy az ősi tudást megismertesse a mi elpuhult, pénzhajhászatban elmerült társadalmunkkal is. Mivel hosszú ideje él a „modern” világban, volt alkalma megismerni a nyugati civilizáció életstílusát, testi és lelki nyűgeit. Ahogy a cím is sugallja, ennek megfelelően alakította ki a rendszert – anélkül, hogy annak eredetisége csorbát szenvedett volna.

A szerző külön hangsúlyozza, hogy a bemutatott gyakorlatokat korra, nemre, vallásra, való tekintet nélkül mindenki gyakorolhatja, beleértve a sporthoz nem szokott vagy akár beteg, fogyatékos érdeklődőket is.

Nem olvasmány ez a könyv tehát, hanem inkább iránytű. A testi, lelki, szellemi és végső soron a társadalmi harmónia felé. Nem ígéri, hogy kevesebb problémánk lesz, de eszközt ad arra, hogy ezekkel könnyebben felvegyük a kesztyűt.

Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga a mindennapi életben rendszer (A test, a lélek és a tudat harmóniája), Ibera Verlag, European University Kiadó, 2005.