Szeged kulturális város. Ennek az állításnak az elismeréséhez még csak nem is kell ott élnünk vagy vonatra szállnunk. Elég, ha fellapozzuk, miket ír Temesi Ferenc Porlódról, Zalán Tibor a Papírvárosról, s eme hasonlatokon keresztül talán már jobban megismertük a várost, mint egy tősgyökeres idevalósi. Ám vannak dolgok, melyek csak helyben ismerhetők meg: a Szív Ernő által megírt szegedi útvonalat, mely állítólag minden nőt megszépít, néha még külön turistacsoport is leellenőrzi, miközben a város művészeti és művelődési lehetőségeit valóban csak helyben lehet és érdemes megismerni.
A SZTEage Szegedi Egyetemi Színpad és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciója volt tavaly az Utazás című rockopera.
Párizstól keletre
Illatos kapucsínó, halk zene, jó társaság, ha csöngetnek, képek peregnek a mozivásznon. Egy századfordulós kávéházban járunk? Igen, csak éppen nem a huszadik, hanem immár a huszonegyedik század elején. A szegedi Grand Café családias szűkösségével is képes felidézni a világ első mozivetítésének helyszínét, itt, Párizstól keletre. A mozi és kávézó efféle együttese éppen olyan, amilyet az ember szívesen álmodna magának: otthona az embernek, otthona a kultúrának. Választhatunk: a legújabb vagy a legrégibb alkotást, művészi ritkaságot vagy igényes kikapcsolódást szeretnénk kávénk mellé szürcsölni, ha csak nem egy izgalmas irodalmi est vár ránk. Ne feledjük: ide Jiri Menzel is beugrott egy feketére!
Bár a Grand Café egész évben tárt kapukkal vár, a film szerelmesei nem csak itt vagy a Belvárosi mozi színházigényű környezetében lelhetnek otthonra. A mozgókép ínyencei ugyanis tudják: nincs még egy város, ahol akkora lenne a házi felvételek hordozóiból lassan művészi kuriózummá váló super 8 milliméteres filmek megbecsültsége, sőt mi több, kultusza, mint Szeged városában. Az eddig már öt évet megélt, őszi super 8 mm-es fesztiválok bebizonyítják: attól még, hogy a múlt felvételei önmagában önértéket képviselhetnek, a retro megunhatatlan filmtechnikája könynyen válhat az újat alkotás eszközévé is.
2010
|
Nem is olyan soká, 2010-ben Magyarországból Európa egyik kulturális központja válik. Az Európa Kulturális Fővárosa címet végül Pécs nyerte meg, annak mégis, ahogy a pályázatban, úgy majd a megvalósításban is kiemelt partnere lesz Szeged. A győztes partnervárosaként új és új lehetőségek nyílhatnak meg Szeged előtt, hogy a Balkánra nyíló kapuként megmutathassa a csak rá jellemző, de önmagán túl is mutató helyi értékeket.
|
Világot jelentő
Kevés olyan színház van a városban, ahol az előadások kezdési időpontját egyenesen az egyetemi hallgatók vélt órarendjéhez igazítják. A Szegedi Nemzeti Színház kisszínháza azonban ilyen, izgalmas kamara-előadásaikkal a fiatal generációk igényeit is szem előtt tartva, miközben a valóban kivételes szépségű, régi kőszínház nagyszínpadának repertoárján a prózai és operabemutatók között nem egyszer bújik meg egy-egy, a szegedi hallgatókkal együtt létrehozott, s így mindig nagy népszerűségnek örvendeni tudó musical. A SZTEage Szegedi Egyetemi Színpad és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciójaként e módon született meg 2004-ben az István, a király, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára pedig az Utazás című rockopera, a hallgatók kezdeményezésére és részvételével. Ám a nyári szezonban Szegedre látogató vagy itt maradó fiatal sem panaszkodhat: kevés olyan nagy múlttal rendelkező, hagyományaival azonban mégis a megújulást kereső intézmény van, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, mely a tekintélyes méretű és megjelenésű Dóm teret nagyszabású színpadi produkciókkal népesíti be.
A szegedi színjátszás palettáján üdítő színfoltot képviselnek az egyetemhez több szálon is kötődő színpadok is, melyek közül a Focus Műhely előadásai is már többször bizonyították, ötletekkel és elhivatottsággal milyen igényes előadásokat lehet létrehozni.
Ám mit tehet az, aki inkább az alternatív színházak műsoraira kíváncsi, de nincs ideje vagy energiája az év folyamán a városok, sőt az országok kínálatából válogatni? Nekik is segíthet a Thealter International 1991 óta működő nyári fesztiválja, mely 2003-tól joggal adhat keretet az országos szinten egyedülállóan nívós Szegedi Alternatív Színházi Szemle versenyprogramjainak is. Egy napfényes, de hajnalba nyúló estékkel teli hét, amikor a szokottnál is jobban megélénkül a város. Délutánonként még a gyanútlan járókelő is izgalmas színházi előadásokba csöppen a Dugonics tér szökőkútja vagy a Széchényi tér árnyas platánfái alatt, de ez még csak bemelegítés, hiszen az edzettebbek és a gyakorlottabbak három, négy művészeti ankétra is ellátogathatnak egy-egy este. Ha bírják. A szegedi nyár egyszeri és visszatérő vendégeinek se szeri, se száma, de Ágens megdöbbentő, Pintér Béla Társulatának frenetikus, a Hólyagcirkusz groteszken egyedi, vagy Oleg Zsukovzskij felvillanyozóan elgondolkodtató előadására nem árt már jó előre jegyet rendelni. Akárhogy is, este kipihenhetjük magunkat, ha máshol nem, hát a JATE Klubban, amiben nehéz csalódni.
FESZTIVÁLVÁRÓ
|
Nem panaszkodhat a szegedi egyetemista: az SZTE Kulturális Irodája az Őszi Kulturális Fesztivál és az Egyetemi Tavasz programsorozatával évente kétszer is felpezsdíti a város életét. Az őszi és a tavaszi művészeti-kulturális seregszemlék során nemcsak a helyi alkotók kapnak teret a bemutatkozásra, de országosan elismert művészek is ellátogatnak a városba. A már tizenegyszer megrendezett Őszi Kulturális Fesztivál igazi hagyományt teremtett a városban kiállítások, hangversenyek, színházi előadások szinte követhetetlenül gazdag kínálatával, de három éve már tavasszal is a bőség zavarával küszködhet a vaskos programfüzeteket lapozgató érdeklődő.
|
Képek, könyvek
Szeged kulturális élete azt is bizonyítja: nem csak a fővárosban láthatunk igényes, fontos kiállítást. A szegedi Móra Ferenc Múzeum ugyanis nem egyszer hoz nemzetközi szinten is nívós tárlatot a városba. Marc Chagall grafikáinak, Mednyánszky László festményeinek vagy éppen Salvador Dalí világirodalmi illusztrációinak gyűjteménye méltán csalogatták be a múzeum vagy a Fekete Ház falai közé a messzebbről is érkező közönséget. Miközben a Szegedtől elválaszthatatlan munkássággal bíró, elismert kortárs grafikusról, Kass Jánosról elnevezett galériában is mindig találni figyelemre érdemes tárlatot.
A város közművelődésétől elválaszthatatlan ugyanakkor az immár 125 éves, idővel a városképi jelentőségre szert tett üvegpalotába költöző Somogyi-könyvtár is, mely nem csupán gazdag gyűjteményével, de rendezvényeivel és tárlataival is fontos szereplője Szeged kulturális mindennapjainak. Ahogy az SZTE – mely ne feledjük, amúgy is város a városban – egyetemi könyvtára az impozáns Tanulmányi és Információs Központba költözve tesz eleget a közművelődés korszerű kívánalmainak.
Turi Tímea