2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2007  --  5. szám - 2007. március 5.  --  Mindentudás egyeteme
A mikrobák haszna
A biológia tudománya napjainkra fordulóponthoz ért. Már nemcsak az a cél, hogy „szétszedjük”, megvizsgáljuk az élő szervezeteket, megértsük működésüket, hanem az is, hogy az összerakással is megpróbálkozzunk. Biológiai elemekből, alkatrészekből új kombinációkat alkothatunk, s ezeket élő rendszerekben működtethetjük.
A szintetikus biológia alanyai – viszonylagos egyszerűségük, alakíthatóságuk folytán – elsősorban az úgynevezett mikrobák. A szegedi Mindentudás Egyetemének legutóbbi előadását Pósfai György, az MTA SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója tartotta „Szintetikus biológia: élőlények rendelésre” címmel.
 
 
Pósfai György és munkatársai a kólibaktérium tervszerű genetikai átalakításával foglalkoznak.
Fotó: S. Cs.
 
A tudományág
 
„A molekuláris biológia a legizgalmasabb tudományág. Egyrészt azért gondolom így, mert rendkívül gyorsan fejlődő tudományágról van szó, és talán csak az informatika, a számítástechnika vetekszik dinamikus fejlődésével, másrészt pedig a körülöttünk lévő életről szól” – kezdte előadását Pósfai György, aki a tudományág gyors előrelépéseit azzal igazolta, hogy amikor ő kezdte pályáját, akkor az első munkája egy baktérium genetikai térképének megrajzolása volt. Az akkor modernnek számító technikával ez két évbe telt, ami jó teljesítménynek számított, míg ma ugyanez a munka pillanatok alatt elvégezhető.
Már ősidők óta érdekelte az embereket, hogy az utódok miért hasonlítanak a szülőkre, hogyan működik a szervezetünk, honnan jönnek a betegségek, de a biológiai tudásunk sokáig nagyon primitív volt. Ennek egyetlen oka, hogy az élő szervezet rendkívül bonyolult. Körülbelül Darwin óta számíthatjuk a modern biológia korszakát. A kutatók egyre inkább apró részletekbe menően, egyre kisebb egységekben tanulmányozták az élő szervezeteket. Darwin még populációkból vonta le a következtetéseit, Mendel az egyedek öröklődését vizsgálta, mígnem körülbelül száz évvel ezelőtt eljutottunk a sejtszintig, utána a sejten belül a kromoszómákig, és mintegy ötven éve a DNS kettős spiráljáig, és megszületett a molekuláris biológia. Mélyebbre már nem lehet menni, ellenben a mai technika azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre sok összetevőt, akár a sejt összes fehérjéjét vagy génjét vizsgáljuk.
 
MOST KÖVETKEZIK
A Mindentudás Egyeteme „Délvidék: szerbek és magyarok a 20. században” című idei negyedik előadását A. Sajti Enikő egyetemi tanár (SZTE BTK Történeti Intézet Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék) tartja március 7-én 18 órakor.
 
Miért is hasznos?
 
A baktériumnak rengeteg olyan hasznos tulajdonsága van, melyet a kutatók kihasználhatnak. Olcsó, környezetbarát, újratermeli, szaporítja, sőt egyes esetekben fejleszti önmagát. Ahhoz, hogy a kutatók élhessenek a pozitívumokkal, és úgynevezett biológiai alkatrészeket készítsenek, szabványosítani kell az élő anyagokat. Fel lehet tenni a kérdést, hogy mire jó ez. Például bonyolult molekulákat lehet összeállítani, amit más környezetben nagyon nehéz lenne megvalósítani. Emberi hormonokat, gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket lehetne készíteni, vagy akár műanyag-alapanyagok termelésére is foghatók. Káros anyagokat lehet a segítségükkel kimutatni, és ami a legjelentősebb: energiát lehetne termelni. A baktériumok képesek arra, hogy környezetbarát, könnyen felhasználható energiahordozókat állítsanak elő.
A szintetikus biológia elsődleges tere tehát a mikrobák világa. A Föld minden terén fellelhetők, rendkívül sokfélék, és még ma is csak a töredéküket ismerjük. Egy pillanatig sem tudnánk létezni nélkülük, rájuk vagyunk utalva, ami fordítva nem igaz, mert a mikrobák kiválóan megélnek a bonyolult élőlények nélkül is. Az MTA SZBK Biokémiai Intézetében az egyik legbehatóbban ismert élőlény, a kólibaktérium nagy léptékű, tervszerű genetikai átalakításával foglalkoznak. A „háziasított” baktérium természetes társainál hatékonyabban programozható hasznos anyagok termelésére.
 
SZOBOR
A múlt heti előadás összefoglalójából nem derült ki egyértelműen, hogy Csáky József 1959-es Táncosnő című szobra a párizsi kitérő után visszakerült az Anna kútra, és bármikor megcsodálhatják az arra járó szegediek és turisták. A nyomda ördöge pedig kifogott rajtunk; Szerb Antal említett műve természetesen A Pendragon legenda.
 
Veszélyek
 
A szintetikus biológiai kutatások biztonsági és etikai kérdéseket is felvetnek. Az aggályok túlzottnak tűnnek, de a kockázatok és kifogások figyelembe vétele indokolt, ugyanakkor Pósfai György előadása végén igazolta, hogy nincs ok az aggodalomra. Az első felmerülő gond az volt, hogyha a biológiai alkatrészek könnyen beszerezhetők és összerakhatók, akkor ezt a terroristák is kihasználhatják. Ami az ilyen biológiai fegyvereket illeti, nagy szerencsénkre az a legnagyobb hátrányuk, hogy nehezen irányíthatóak. Bonyolult műszereket és hatalmas szaktudást igényelnek, így a terroristáknak is sokkal inkább „megéri”, ha hagyományos módszerekkel próbálkoznak. Olyan jellegű veszély sincs, hogy a gyorsan szaporodó baktériumok elszabaduljanak, mert a kísérletek során éppen e tulajdonságuktól fosztják meg őket, így minél inkább csökkennek e képességeik, annál inkább a kémcső rabjai leszek. Az etikai kérdés pedig az, hogy bele szabad-e ily módon nyúlni a természet rendjébe? Nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is ez a feladat, hiszen az élő anyag hasznosságaival tudni kell élni. Most már tudunk annyit, hogy valóban belenyúlhassunk az élő szervezetekbe, és kellően mérlegelve a kockázatokat, kellő alapossággal véghez tudjuk ezt vinni.
Németh Attila Gergő

DSC_3288_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár