Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

 

Biogázfermentor a Biotechnológiai Tanszéken. Fotó: Segesvári Csaba

 

A tan­szék csa­pa­ta rég­óta fog­lal­ko­zik a biogázter­melés mik­ro­bi­o­ló­gi­ai ese­mé­nye­i­vel. A ke­let­ke­ző bio­gáz me­tánt és szén-di­o­xi­dot tar­tal­maz, ami ak­kor ke­let­ke­zik, ha szer­ves anya­got ana­e­rob (lég­men­tes) kö­rül­mé­nyek kö­zött tar­ta­nak. A szer­ves anyag­ból egész mik­ro­ba­kö­zös­sé­gek táp­lál­koz­nak, ame­lyek rend­kí­vül ös­­sze­han­golt mó­don vég­zik te­vé­keny­sé­gü­ket; az egyik faj­ta bak­té­ri­um a má­sik ál­tal ott­ ha­gyott ma­ra­dé­kot hasz­nál­ja fel táp­lá­lé­kul – tud­tuk meg Ko­vács Kor­nél­tól. Ezt a fo­lya­ma­tot fi­gyel­ték meg a tan­szék dol­go­zói, és ar­ra jöt­tek rá, hogy egy a rend­szer­ben részt ve­vő, hid­ro­gén­nel táp­lál­ko­zó bak­té­ri­um­faj­ta gyor­sít­ja a bio­gáz ter­me­lé­sét. Fel­fe­de­zé­sük te­hát, hogy ha meg­nö­ve­lik a rend­szer­ben ezek­nek a spe­ci­á­lis mik­ro­bák­nak a szá­mát, il­let­ve hid­ro­gént ad­nak a fo­lya­mat­hoz, ak­kor a biogázter­melés se­bes­sé­ge 70-80 szá­za­lék­kal nö­vek­szik. Ez azért rend­kí­vül je­len­tős, mert a biogázter­melést sok­kal gaz­da­sá­go­sab­bá te­szi. A sza­ba­da­lom iránt nagy a kül­föl­di ér­dek­lő­dés, oszt­rák és né­met cé­gek­kel is foly­nak tár­gya­lá­sok – igaz, a sze­ge­di szenny­víz­tisz­tí­tó épí­té­se­kor nem ta­lál­koz­tak ha­son­ló ér­dek­lő­dés­sel. Így a sza­ba­dal­mat er­re a cél­ra egy ja­pán szenny­víz­ke­ze­lő cég fog­ja elo­ször ki­pró­bál­ni, ők fi­nan­szí­roz­zák az eh­hez kap­cso­ló­dó kí­sér­le­te­ket. Ez ak­tu­á­lis prob­lé­ma, hi­szen bár az or­szág na­gyon jó adott­sá­gok­kal ren­del­ke­zik a bio­ener­gia-gyár­tá­sá­hoz és -fel­használáshoz, még­is utol­só az uni­ós or­szá­gok kö­zül e té­ren. A Biolop­isz re­gi­o­ná­lis fej­lesz­té­si prog­ram ke­re­té­ben a sze­ge­di­ek több cég­gel mű­köd­nek együtt az ipa­ri hasz­no­sí­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­ban.