Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Nálunk nem szokás nézni a munkaidőt” – mondja Kiricsi Imre, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezetője. „A kémiánál a reakcióidő számít, ha kell, estig bent maradunk.” Nem is csoda hát, ha a tanszék dolgozói jelentős eredményeket érnek el. A professzort annak kapcsán kérdeztük, hogy ő sorozatunk első szabadalmának felelőse és képviselője.

 

 

 

A szabadalom a környezetkímélés és újrahasznosítás témájában született: a fémmegmunkálás közben keletkező veszélyes folyadék-hulladékot választják szét és hasznosítják újra. Kiricsi professzor lapunknak elmondta, hogy a hulladék a hűtő- és kenőfolyadékból – ami megakadályozza, hogy a gépek kopjanak, törjenek vagy rozsdásodjanak –, úgynevezett víz-olaj emulzióból (víz és olaj elegye) képződik. A munkafolyamat során rendkívül veszélyes olajszármazék keletkezik, amit a felhasználónak megsemmisítésre le kell adnia. A tanszékvezető, két docens és egy PhD-hallgató másfél éves munkájának eredményeképp az olaj és a víz szétválasztható, és a kenőfolyadékot forgalmazó cég vissza tudja venni az immár újrahasznosítható olajat. A megoldás pedig egy speciális teherautó, amelynek belső terében különböző teljesítményű szivattyúk és tartályok lesznek. A vegyszerek megfelelő adagolása után egy középső tartályból leüríthetővé válik a tisztított víz, és külön az olajos, újrahasznosítható maradék. Kiricsi Imre azzal magyarázta a szabadalmaztatás szükségességét, hogy akár tetszik, akár nem, a világ megváltozott: az eredményeket el kell tudni adni, hiszen a tanszék innen tud pénzt szerezni a további munkára, és arra is, hogy a hallgatóknak bért adjon. A tanszékről és vezetőjéről azt tudni, hogy a náluk dolgozó hallgatók munkáját fizetéssel is honorálja. A munka pedig tovább folyik: jelenleg a veszprémi, a miskolci és a debreceni egyetemmel is együtt dolgoznak.