Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Beköltözött a 21. század a Belvárosi Kamara Galériába, ahol Gondolatok Moholy-Nagy Lászlóról címmel nyílt nemrég tárlat német és magyar elektrográfusok munkáiból. A kiállítást ihlető Moholy-Nagy fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára és a kísérleti filmek egyik magyar úttörője volt. Külön érdekesség, hogy a 20. század első felében élt alkotó fiatal korában a szegedi iskolapadokat is koptatta.

A kiállítás kissé zavarba ejtő, egyrészt azért, mert a képek segítségével olyan sokszínű vizuális világban merülhetünk el, aminek esztétikája kicsit idegenül hathat sokak számára. Másrészt azért, mert az egyszeri látogató, aki nem ismerős az elektrográfiában, nem innen fog bármit is megtudni róla, mivel a képeken és az alkotók nevein kívül a tárlat nem nyújt mást. Az elektrográfia (vagy elektrografika) olyan képzőművészeti alkotás, amely elektronikus eszköz – például fénymásológép, fax, ma már főként komputer – alkalmazásával készül oly módon, hogy a képalkotás az eszköz egyedi sajátosságain alapul. Az elektrográfusok a gépet alkotóeszközként használják munkájukhoz. Kiinduló képüket folyamatosan változtatják: elvesznek belőle, hozzáadnak, átszínezik, rétegeket hordanak egymásra. A tárlat igen jól bemutatja, hogy mi minden rejlik ebben a képzőművészeti ágban. Nem is csoda, hiszen rengeteg alkotó egymástól karakteresen eltérő képeit láthatjuk, köztük igazi kuriózumokat is. Például Herbert W. Franke egy képsorozata is megtekinthető. Ő a kortárs német science-fiction kiemelkedő alakja, és több munkája olvasható már magyarul is.

Aki érdeklődik az iránt, hogy a képzőművészet milyen válaszokat adhat a kor kihívásaira, és kíváncsi, hogy milyen kreatív lehetőségeket nyújt a modern technika a művészek számára, az tekintse meg ezt a különleges kiállítást. Március 20-ig megteheti.