Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Mindig is lenyűgöztek az egyéni hangvételű kiállítások. A makói születésű Szekeres István grafikusművész a szegedi Kass Galériában látható tárlata kétségkívül ilyen. A művész válogatott tusrajzait bemutató Szín-Vonal-Rajz 1948–2008 címet viselő kiállítás június 10-ig látogatható.

A tárlaton két rendkívül eltérő világgal ismerkedhet meg az érdeklődő. A vitrinekben az alkalmazott grafikus, a falakon a grafikusművész Szekeres István munkái kaptak helyet. Az alkotó ugyanis az emblémák tervezése mellett önálló, egyedi tusrajzokat készít.

A vitrinekben kiállított szakkönyvek lapjain látható designmunkák (emblémák és szimbólumok) megrendelésre készültek, és bár Szekeres életműve a grafika alkalmazott műfajában is tekintélyes, ezek most csak kiegészítő jelleggel szerepelnek a tárlaton. A kiállítás ugyanis Szekeres művészi vénáját domborítja ki: a tusrajzok dominálnak. A grafikán sokan inkább a sokszorosított munkákat, nyomatokat szokták érteni, de az itt kiállított rajzok többsége eredeti, festmény értékű és akként (is) értelmezhető mű. A barna tusrajzok cakkos-szabálytalan szélű merített papírlapokon nyújtóznak, és ez az, ami miatt Szekeres alkotói világa egyrészt fölöttébb egyedinek, másrészt rendkívül egységesnek tűnik annak ellenére is, hogy a válogatás hat évtizedet ölel fel.

Egyedül a tárlat címével vagyok gondban. A Szín-Vonal-Rajz nagyszerű szójáték, amely feltehetően – nem kevés szerénytelenséggel – a színvonalas rajzokra utal. Kár, hogy ha elemeire bontjuk a címet, nem állja meg a helyét: vonalakat és rajzokat ugyan láthatunk a kiállításon, színeket azonban keveset, hiszen szinte minden kiállított munka egyszerű (?) barna tusrajz. Ám ha a címe az egyetlen negatívum egy tárlattal kapcsolatban, akkor bizony kár kihagyni.