Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Victor Vasarely egyike volt a 20. század stílusteremtő művészeinek. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban március 30-ig látható Vasarely-tárlat igyekszik az alkotó pályájáról minél átfogóbb képet adni: a kiállítás anyagát három hazai gyűjteményből, a pécsi Janus Pannonius és a Szépművészeti Múzeum Vasarely-kollekciójából, valamint a nagyközönség előtt kevéssé ismert Csepei-gyűjteményből válogatták össze.

A grafikus-festő 1906-ban Vásárhelyi Győzőként született Pécsett. 1930-ban Párizsban telepedett le, s 1997-es haláláig Franciaországban élt. Vasarely a mértani alapformákat használó op-art irányzattal ért el nemzetközi sikert. A lehető legtöbb emberhez kívánta eljuttatni művészetét, így nyugodtan nevezhetjük „az egyedi ellenségének”. A „művészetet mindenkinek” mottó jegyében törekedett arra, hogy minél tökéletesebbé fejlessze a sokszorosítás általa leginkább alkalmazott technikáját, a szitanyomatot. A divattervezők segítségével pedig kiszabadította a művészetet a múzeumok falai közül, és meghódította a köznapi életet.

A tárlaton bepillantást nyerhetünk Vasarely különböző alkotói korszakaiba. A jellegzetes, geometrikus alakzatokból felépülő festményein kívül szőnyegei, térplasztikái, színes nyomatai, rajzai és metszetei is megtekinthetők. Az 1938-ban készült Zebra című gyapjúszőnyeg a tárlaton látható legkorábbi műve. Kezdeti munkásságát a grafikák jellemezték, festeni a negyvenes évek közepén kezdett. A hatvanas évekig munkáit főként a fekete és a fehér kontrasztjára építette. E korszakának egyik fő műve a kiállításon is látható Biadan. A hatvanas évektől fokozatosan színesebbé váltak a munkái: egyik legjelentősebb alkotása, a Cheyt-Pyr szintén megtekinthető. Érdekes darab az 1981-es Világűr is, ugyanis nevéhez hűen valóban járt az űrben. A grafikát 1982-ben az első francia űrhajós vitte fel a Szojuz T-6 űrhajón a Szaljut 7 űrállomásra – a kozmonauták ráadásul szignózták is.