Október 24-én ünnepli 80. évfordulóját a Dóm tér a fogadalmi templommal, valamint a köré épített U alakú épületegyüttessel együtt. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kulturális Irodája még az Egyetemi Tavasz keretein belül rendhagyó térnéző sétát rendezett. Alkalmi idegenvezetőként Nyéki Tamás és Marton Árpád kalauzolta a mintegy 30 főnyi csoportot.
A „tárlatvezetést” a Dóm téren, a kémiai tanszékekkel szemben kezdték, itt tudtuk meg, hogy 1930. október 24-én szentelték fel az 1913 óta épült fogadalmi templomot. Jó magyar szokás szerint ugyanis heves viták előzték meg a templomépítés helyének kiválasztását. Ha szemben állunk a dómmal, bal kéz felől találjuk a püspöki palotát és a papneveldét, hátunk mögött a szerves és szervetlen kémiai tanszékeket – ahol az 1937-ben Nobel-díjassá lett Szent-Györgyi Albert is dolgozott –, jobb kéz felől pedig a fizikai és az orvosi intézet laborjait.

|
Szeged legismertebb nevezetessége a nyolcvanéves, impozáns Dóm tér. Fotó: Segesvári Csaba
|
A Dóm téri épületegyüttest 1928-ban kezdték építeni, a Tisza-parti klinikákkal egy időben. „Klebelsberg Kunót tekinthetjük a tér szülőatyjának” – mesélte Nyéki Tamás, az SZTE Kulturális Irodájának munkatársa. „Szeged ezeréves lelki és kulturális központja ez a hely” – folytatta Marton Árpád főiskolai oktató, aki hozzátette: a területet az 1879-es árvíz is megkímélte. Tatár, török is pusztított ezen a helyen, mégis túlélték a szegediek – ennek bizonyítéka a Dömötör-torony, amely az újjászületés jelképévé vált. Marton Árpád szerint kétszeres emlékként tekinthetünk a Dóm térre: az egyik az árvízé, amikor 1879-ben 6000 házból alig 300 maradt épen. A másik pedig Trianon: 1920. június 4-e után 3 millió magyar került egyik pillanatról a másikra határainkon túlra. A tér építésének két alapgondolatát az árvíz és Trianon határozta meg: a székesegyház az árvíz utáni újjáépítésért való hála az Úristennek, a körben felépült épületek pedig a trianoni traumát követő újjászületést jelképezik. Utóbbinál az játszott szerepet, hogy 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Egyetem, valamint 1923-ban a püspökség is. Klebelsberg gondolata, miszerint az egyetemi kutatás mellett az alföldi egészségügyet is fejleszteni kell, jól nyomon követhető a tér köré épült klinikai tömböknél. Az 1928–1930 között épült teret Rerrich Béla tervezte. Korával ellentétesen, archaikus építési stílusban álmodta meg a székesegyház környékét. „A középkori hangulatot jól példázza, hogy sokan azt hiszik, a téren valamikor apácák sétáltak” – magyarázta Marton. Klebelsberg akaratának megfelelően épült a Dóm tér: szeretett volna méltó környezetet teremteni a Báthory által alapított egyetemnek. Ennek eredményeképp született meg 1930-ra a ma is ismert Dóm téri épületegyüttes.

|
Az épülő fogadalmi templom. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
|
A Panteont tartó oszlopokról megtudtuk: nincs két egyforma. Nyéki Tamás elmondta, hogy a szervetlen kémia tanszéknél található csavart oszlopot a szegediek adóprésnek nevezték. A tér rengeteg részletet rejt, érdemes akár naponta is kilátogatni ide. Klebelsberg álma valóra vált: árkádos, összefüggő épületekkel övezett terület jött létre.
A régiesebb hatás érdekében az árkádok magasságáig kézzel vetett téglából építkeztek. A nemzet nagyjainak épített Panteonban pedig először Kisfaludy-Strobl Alajos szobrait helyezték el. Klebelsberg szerint azért kellett létrehozni a Panteont, hogy az egyetemre járó hallgatók a nemzet nagyjai előtt elhaladva erőt és ihletet meríthessenek.
Az 1879-es árvizet nevezhetjük a török kort követő legdrámaibb hatásnak, ami a szegedi városképet befolyásolta. 1879. március 12-én, Gergely napján hajnali 2 órakor betört a víz. Felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére. Ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta városunk előtt. Szeged katasztrófája leírhatatlan: március 12-én hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnöknek a következő táviratot küldték:
„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg...”
A két egyetemi dolgozó a túrát az egyetemi épület tetején folytatta, ahonnan kitűnő a kilátás – teljes pompájában láthattuk a Dóm teret, közepén a fogadalmi templommal. Nyéki Tamás elmondta, a dóm helyén korábban a Dömötör-templom állt, amiből csak a torony maradt. A hírmondó épületrész sohasem mozdult, ellenben a templomot nyolc alkalommal átépítették. A hatemeletes tornyot 1924-ben teljesen el akarták bontani: Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly közbenjárására maradt meg a mai is látható három emelet. Bejárata nem eredeti, az „Élet kapuját” Rerrich vágatta. A keresztelőkápolnát Aba-Novák-freskók díszítik – talán az egyetlen szegedi műemlék, amelyet soha nem látogathattak turisták, és soha nem is használták. A múlt század 20-as, 30-as éveiben a Dömötör-templom elbontása komoly indulatokat váltott ki: Móra Ferenc arról cikkezett, hogy nincs még egy olyan barbár nép, mint a magyar, aki a török és tatár által meghagyott épületeket is elbontaná. Cs. Sebestyén Károly pedig azt állította, hogy a Dömötör-templom stílusában felhúzott épületet legközelebb Dél-Franciaországban találhatunk: kár lenne ezt a műremeket végképp elpusztítani.
A főiskolai oktató elmondta, Heltai Gáspár írásából kiderül: Mátyás király is járt a téren. A Szent Dömötör-templomban olyan szegénységet talált, hogy királyi palástját adományozta a szakadt papnak.
A fogadalmi templom építése 1913-ban indult, majd az első világháború miatt 1914-ben félbeszakadt. Ekkor egy szomorú időszak következett, a dóm tornyai csak az alsó három ablakig készültek el, úgy tűnt, soha nem teljesül be az árvízi fogadalom. Az építkezéssel párhuzamosan félig elbontották a barokk templomot, két fél, csonka szentély „díszelgett” a téren. Csak 1923-ban tudták folytatni az építkezést. A háborúban elhunyt építők emlékére mindkét toronyba fehér márványcsíkot helyeztek el – benne a Szózatból egy sort: „...az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...”, 1914–1918. Az 1929-es nagy gazdasági világválság ismét visszavetette a templom építését. A recesszió miatt munka nélkül maradt szegedi kézműveseket, iparosokat Klebelsberg a dóm építésénél alkalmazta – ezzel próbálta enyhíteni a gazdasági visszaesés hatásait.

|
A téren egykor a Dömötör-templom állt. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
|
Schulek Frigyes 1880-ban egy neoromán, fehér mészkőből épülő templomot vizionált a Dóm térre, ám a költségek miatt ebből a tervből nem lett semmi. Talán jobb is, ugyanis a megépült templomunk lombardiai stílust hozott Szegedre: a klinkertégla olaszos, mediterrán színt kölcsönöz a székesegyháznak. A dómban egy 9040 sípos francia rendszerű romantikus orgona is található.
A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb szabadtéri színháza, a szegedi Dóm téren nyaranta bemutatott opera, próza, hangverseny és daljáték előadások sorozata. A játékok ötletét először Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A fogadalmi templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat egyben a szabadtéri főpróbája is lett. A '60-as években felállított, teret egész évben elfoglaló lelátót 1994-ben csak az előadások idejére összeszerelt, 4000 férőhelyes mobil nézőtérre cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
A Szegedi Szabadtéri Játékok nem véletlenül került a Dóm térre: a helyszín varázsa, misztikuma tökéletes mindenféle szabadtéri előadáshoz. Hont Ferenc arról álmodott, hogy Madách Az ember tragédiájával nyisson az égi színház, ám az akkori Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor ezt az elképzelést megvétózta. 1931-ben a Magyar Passióval kezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok. 1932-ben a második évad elmaradt, 1933-ban pedig végre színre került Madách darabja. A korabeli kritika kiemelte Tőkés Annát, aki fantasztikus hangjában betöltötte a teret.
A DÓM SZÁMAI
|
A templom 81 méteres magas, az óralapok 4,3 méteresek, az óra mutatói 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 70 centiméteresek. A torony tetején található egy 1,7 méter átmérőjű gömb – benne a korabeli Délmagyarországgal és az alapító okirattal.
|
1935-ben Szegedre látogatott Pietro Mascagni karnagy a milánói Scala csapatával. Vezényletével mutatták be a Parasztbecsületet, 1937-ben pedig színre került a Háry János is. 1938-as Turandotban fellépett a 2001-ben elhunyt Gina Cigna francia-olasz operaénekes is. Érdekessége a történetnek, hogy Cigna még 1938 őszén lemezre énekelte Puccini remekét, így fennmaradt a Dóm téren elhangzott opera minden áriája. 1939-ben – szintén a Turandottal – véget ért a szabadtéri első korszaka.
A klaviatúra mögül az olvasóra nézve az jutott eszembe, lehet, hogy valamit kihagytam. Ha így lenne, velem együtt jöjjenek el október 22-én vagy 25-én 15 órakor a Dóm térre. Újra meghallgathatjuk a Nyéki–Marton-páros különleges és magas színvonalú „tárlatvezetését”.
Segesvári Csaba