2022. január 24., hétfő English version
Archívum  --  2010  --  10. szám - 2010. október 11.  --  Riport
A hely va­rá­zsa
Sé­tá­ló apá­cák a Dóm té­ren, fél­kész temp­lo­mok, adó­prés az osz­lo­pok­nál – té­nyek és cá­fo­la­tok a 80. év­for­du­ló­ra ké­szü­lő tér­ről: Mar­ton Ár­pád és Nyé­ki Ta­más tol­má­cso­lá­sá­ban.
Címkék: Riport

Ok­tó­ber 24-én ün­nep­li 80. év­for­du­ló­ját a Dóm tér a fo­ga­dal­mi temp­lom­mal, va­la­mint a kö­ré épí­tett U ala­kú épü­let­együt­tes­sel együt­t. A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem (SZTE) Kul­tu­rá­lis Iro­dá­ja még az Egye­te­mi Ta­vasz ke­re­te­in be­lül rend­ha­gyó tér­né­ző sé­tát ren­de­zett. Al­kal­mi ide­gen­ve­ze­tő­ként Nyé­ki Ta­más és Mar­ton Ár­pád ka­la­u­zol­ta a mint­egy 30 fő­nyi cso­por­tot.
A „tár­lat­ve­ze­tést” a Dóm té­ren, a ké­mi­ai tan­szé­kek­kel szem­ben kezd­ték, itt tud­tuk meg, hogy 1930. ok­tó­ber 24-én szen­tel­ték fel az 1913 óta épült fo­ga­dal­mi temp­lo­mot. Jó ma­gyar szo­kás sze­rint ugyan­is he­ves vi­ták előz­ték meg a temp­lom­épí­tés he­lyé­nek ki­vá­lasz­tá­sát. Ha szem­ben ál­lunk a dóm­mal, bal kéz fe­lől ta­lál­juk a püs­pö­ki pa­lo­tát és a pap­ne­vel­dét, há­tunk mö­gött a szer­ves és szer­vet­len ké­mi­ai tan­szé­ke­ket – ahol az 1937-ben No­bel-dí­jas­sá lett Szent-Györ­gyi Al­bert is dol­go­zott –, jobb kéz fe­lől pe­dig a fi­zi­kai és az or­vo­si in­té­zet la­bor­ja­it.

riport1
Szeged legismertebb nevezetessége a nyolcvanéves, impozáns Dóm tér. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba


A Dóm té­ri épü­let­együt­test 1928-ban kezd­ték épí­te­ni, a Ti­sza-par­ti kli­ni­kák­kal egy idő­ben. „Klebelsberg Kunót te­kint­het­jük a tér szü­lő­aty­já­nak” – me­sél­te Nyé­ki Ta­más, az SZTE Kul­tu­rá­lis Iro­dá­já­nak mun­ka­tár­sa. „Sze­ged ezer­éves lel­ki és kul­tu­rá­lis köz­pont­ja ez a hely” – foly­tat­ta Mar­ton Ár­pád fő­is­ko­lai ok­ta­tó, aki hoz­zá­tet­te: a te­rü­le­tet az 1879-es ár­víz is meg­kí­mél­te. Ta­tár, tö­rök is pusz­tí­tott ezen a he­lyen, még­is túl­él­ték a sze­ge­di­ek – en­nek bi­zo­nyí­té­ka a Dö­mö­tör-to­rony, amely az új­já­szü­le­tés jel­kép­évé vált. Mar­ton Árpád sze­rint két­sze­res em­lék­ként te­kint­he­tünk a Dóm tér­re: az egyik az ár­ví­zé, ami­kor 1879-ben 6000 ház­ból alig 300 ma­radt épen. A má­sik pe­dig Tri­a­non: 1920. jú­ni­us 4-e után 3 mil­lió ma­gyar ke­rült egyik pil­la­nat­ról a má­sik­ra ha­tá­ra­in­kon túl­ra. A tér épí­té­sé­nek két alap­gon­do­la­tát az ár­víz és Tri­a­non ha­tá­roz­ta meg: a szé­kes­egy­ház az ár­víz utá­ni új­já­épí­té­sért va­ló há­la az Úr­is­ten­nek, a kör­ben fel­épült épü­le­tek pe­dig a tri­a­no­ni tra­u­mát kö­ve­tő új­já­szü­le­tést jel­ké­pe­zik. Utób­bi­nál az ját­szott sze­re­pet, hogy 1921-ben Sze­ged­re ke­rült a Ko­lozs­vá­ri Egye­tem, va­la­mint 1923-ban a püs­pök­ség is. Klebels­berg gon­do­la­ta, mi­sze­rint az egye­te­mi ku­ta­tás mel­lett az al­föl­di egész­ség­ügyet is fej­lesz­te­ni kell, jól nyo­mon kö­vet­he­tő a tér kö­ré épült kli­ni­kai töm­bök­nél. Az 1928–1930 kö­zött épült te­ret Rerrich Bé­la ter­vez­te. Ko­rá­val el­len­té­te­sen, ar­cha­i­kus épí­té­si stí­lus­ban ál­mod­ta meg a szé­kes­egy­ház kör­nyé­két. „A kö­zép­ko­ri han­gu­la­tot jól pél­dáz­za, hogy so­kan azt hi­szik, a té­ren va­la­mi­kor apá­cák sé­tál­tak” – ma­gya­ráz­ta Mar­ton. Klebels­berg aka­ra­tá­nak meg­fe­le­lő­en épült a Dóm tér: sze­re­tett vol­na mél­tó kör­nye­ze­tet te­rem­te­ni a Bá­tho­ry ál­tal ala­pí­tott egye­tem­nek. En­nek ered­mé­nye­képp szü­le­tett meg 1930-ra a ma is is­mert Dóm té­ri épü­let­együt­tes.
riport2
Az épülő fogadalmi templom. Fo­tó: Móra Ferenc Múzeum
A Pan­te­ont tar­tó osz­lo­pok­ról meg­tud­tuk: nincs két egy­for­ma. Nyé­ki Ta­más el­mond­ta, hogy a szer­vet­len ké­mia tan­szék­nél ta­lál­ha­tó csa­vart osz­lo­pot a sze­ge­di­ek adó­prés­nek ne­vez­ték. A tér ren­ge­teg rész­le­tet rejt, ér­de­mes akár na­pon­ta is ki­lá­to­gat­ni ide. Klebels­berg ál­ma va­ló­ra vált: ár­ká­dos, össze­füg­gő épü­le­tek­kel öve­zett terület jött lét­re.
A ré­gi­e­sebb ha­tás ér­de­ké­ben az ár­ká­dok ma­gas­sá­gá­ig kéz­zel ve­tett tég­lá­ból épít­kez­tek. A nem­zet nagy­ja­i­nak épí­tett Pan­te­on­ban pe­dig elő­ször Kisfaludy-Strobl Ala­jos szob­ra­it he­lyez­ték el. Klebels­berg sze­rint azért kel­lett lét­re­hoz­ni a Pan­te­ont, hogy az egye­tem­re já­ró hall­ga­tók a nem­zet nagy­jai előtt el­ha­lad­va erőt és ih­le­tet me­rít­hes­se­nek.
Az 1879-es ár­vi­zet ne­vez­het­jük a tö­rök kort kö­ve­tő leg­drá­ma­ibb ha­tás­nak, ami a sze­ge­di vá­ros­ké­pet be­fo­lyá­sol­ta. 1879. már­ci­us 12-én, Ger­gely nap­ján haj­na­li 2 óra­kor be­tört a víz. Fel­be­csül­he­tet­len anya­gi ká­ro­kat oko­zott, és dön­tő csa­pást mért a vá­ros ősi élet­for­má­já­ra, sa­já­tos egyé­ni­sé­gé­re. Ugyan­ak­kor a mo­dern fej­lő­dés pá­rat­lan le­he­tő­sé­ge­it is meg­nyi­tot­ta vá­ro­sunk előt­t. Sze­ged ka­taszt­ró­fá­ja le­ír­ha­tat­lan: már­ci­us 12-én haj­nal­ban Ti­sza Kál­mán mi­nisz­ter­el­nök­nek a kö­vet­ke­ző táv­ira­tot küld­ték:
„A ka­taszt­ró­fa meg­tör­tént. Sze­ged víz alá ke­rült. A há­zak ros­ka­doz­nak. Ne­gyed há­rom­kor meg­kon­dult a vész­ha­rang. A ha­jó­hí­don em­be­rek ez­rei tör­tet­nek Új­sze­ged fe­lé. Se­gély­ki­ál­tás­ok hang­ja­it hord­ja szét a szél. So­kan csak a pusz­ta éle­tü­ket ment­het­ték meg...”
A két egye­te­mi dol­go­zó a tú­rát az egye­te­mi épü­let te­te­jén foly­tat­ta, ahon­nan ki­tű­nő a ki­lá­tás – tel­jes pom­pá­já­ban lát­hat­tuk a Dóm te­ret, kö­ze­pén a fo­ga­dal­mi temp­lom­mal. Nyé­ki Ta­más el­mond­ta, a dóm he­lyén ko­ráb­ban a Dö­mö­tör-temp­lom állt, ami­ből csak a to­rony ma­radt. A hír­mon­dó épü­let­rész so­ha­sem moz­dult, el­len­ben a temp­lo­mot nyolc al­ka­lom­mal át­épí­tet­ték. A hat­eme­le­tes tor­nyot 1924-ben tel­je­sen el akar­ták bon­ta­ni: Mó­ra Fe­renc és Cs. Se­bes­tyén Kár­oly köz­ben­já­rás­ára ma­radt meg a mai is lát­ha­tó há­rom eme­let. Be­já­ra­ta nem ere­de­ti, az „Élet ka­pu­ját” Rerrich vá­gat­ta. A ke­resz­te­lő­ká­pol­nát Aba-Novák-freskók dí­szí­tik – ta­lán az egyet­len sze­ge­di mű­em­lék, ame­lyet so­ha nem lá­to­gat­hat­tak tu­ris­ták, és so­ha nem is hasz­nál­ták. A múlt szá­zad 20-as, 30-as éve­i­ben a Dö­mö­tör-temp­lom el­bon­tá­sa ko­moly in­du­la­to­kat vál­tott ki: Mó­ra Fe­renc ar­ról cik­ke­zett, hogy nincs még egy olyan bar­bár nép, mint a ma­gyar, aki a tö­rök és ta­tár ál­tal meg­ha­gyott épü­le­te­ket is el­bon­ta­ná. Cs. Se­bes­tyén Károly pe­dig azt ál­lí­tot­ta, hogy a Dö­mö­tör-temp­lom stí­lu­sá­ban fel­hú­zott épü­le­tet leg­kö­ze­lebb Dél-Fran­cia­or­szág­ban ta­lál­ha­tunk: kár len­ne ezt a mű­re­me­ket vég­képp el­pusz­tí­ta­ni.
A főisko­lai ok­ta­tó el­mond­ta, Heltai Gás­pár írá­sá­ból ki­de­rül: Má­tyás ki­rály is járt a té­ren. A Szent Dö­mö­tör-temp­lom­ban olyan sze­gény­sé­get ta­lált, hogy ki­rá­lyi pa­lást­ját ado­má­nyoz­ta a sza­kadt pap­nak.
A fo­ga­dal­mi temp­lom épí­té­se 1913-ban in­dult, majd az el­ső vi­lág­há­bo­rú mi­att 1914-ben fél­be­sza­kadt. Ek­kor egy szo­mo­rú idő­szak kö­vet­ke­zett, a dóm tor­nyai csak az al­só há­rom ab­la­kig ké­szül­tek el, úgy tűnt, so­ha nem tel­je­sül be az ár­ví­zi fo­ga­da­lom. Az épít­ke­zés­sel pár­hu­za­mo­san fé­lig el­bon­tot­ták a ba­rokk temp­lo­mot, két fél, cson­ka szen­tély „dí­szel­gett” a té­ren. Csak 1923-ban tud­ták foly­tat­ni az épít­ke­zést. A há­bo­rú­ban el­hunyt épí­tők em­lé­ké­re mind­két to­rony­ba fe­hér már­vány­csí­kot he­lyez­tek el – ben­ne a Szó­zat­ból egy sort: „...az nem le­het, hogy an­­nyi szív hi­á­ba onta vért...”, 1914–1918. Az 1929-es nagy gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság is­mét vis­­sza­ve­tet­te a temp­lom épí­té­sét. A re­ces­­szió mi­att mun­ka nél­kül ma­radt sze­ge­di kéz­mű­ve­se­ket, ipa­ro­so­kat Klebels­berg a dóm épí­té­sé­nél al­kal­maz­ta – ez­zel pró­bál­ta eny­hí­te­ni a gaz­da­sá­gi vis­­sza­esés ha­tá­sa­it.
riport3
A téren egykor a Dömötör-templom állt. Fo­tó: Móra Ferenc Múzeum
Schulek Fri­gyes 1880-ban egy neo­ro­mán, fe­hér mész­kő­ből épü­lő temp­lo­mot vi­zi­o­nált a Dóm tér­re, ám a költ­sé­gek mi­att eb­ből a terv­ből nem lett sem­mi. Ta­lán jobb is, ugyan­is a meg­épült temp­lo­munk lom­bar­di­ai stí­lust ho­zott Sze­ged­re: a klin­ker­tég­la ola­szos, me­di­ter­rán színt köl­csö­nöz a szé­kes­egy­ház­nak. A dóm­ban egy 9040 sí­pos fran­cia rend­sze­rű ro­man­ti­kus or­go­na is ta­lál­ha­tó.
A Sze­ge­di Sza­bad­té­ri Já­té­kok Ma­gyar­or­szág leg­na­gyobb sza­bad­té­ri szín­há­za, a sze­ge­di Dóm té­ren nya­ran­ta be­mu­ta­tott ope­ra, pró­za, hang­ver­seny és dal­já­ték elő­adá­sok so­ro­za­ta. A já­té­kok öt­le­tét elő­ször Ju­hász Gyu­la a sze­ge­di köl­tő ve­tet­te fel. A fo­ga­dal­mi temp­lom fel­szen­te­lé­sé­re ren­de­zett ün­nep­ség­so­ro­zat egy­ben a sza­bad­té­ri fő­pró­bá­ja is lett. A '60-as évek­ben fel­ál­lí­tott, te­ret egész év­ben el­fog­la­ló le­lá­tót 1994-ben csak az elő­adá­sok ide­jé­re ös­­sze­sze­relt, 4000 fé­rő­he­lyes mo­bil né­ző­tér­re cse­rél­ték le. A szek­to­ro­kat az 1879-es sze­ge­di nagy ár­víz ide­jén se­gít­sé­get nyúj­tó eu­ró­pai fő­vá­ros­ok­ról (Lon­don, Ró­ma, Pá­rizs, Ber­lin, Brüs­­szel, Béc­s), il­let­ve Sze­ged test­vér­vá­ro­sa­i­ról (Darmstadt, Turku, Par­ma, Niz­za, Sza­bad­ka, Tole­do, Odes­­sza) ne­vez­ték el.
A Sze­ge­di Sza­bad­té­ri Já­té­kok nem vé­let­le­nül ke­rült a Dóm tér­re: a hely­szín va­rá­zsa, misz­ti­ku­ma tö­ké­le­tes min­den­fé­le sza­bad­té­ri elő­adás­hoz. Hont Fe­renc ar­ról ál­mo­dott, hogy Ma­dách Az em­ber tra­gé­di­á­já­val nyis­son az égi szín­ház, ám az ak­ko­ri Nem­ze­ti Szín­ház igaz­ga­tó­ja, He­ve­si Sán­dor ezt az el­kép­ze­lést meg­vé­tóz­ta. 1931-ben a Ma­gyar Pas­si­ó­val kez­dő­dött a Sze­ge­di Sza­bad­té­ri Já­té­kok. 1932-ben a má­so­dik évad el­ma­radt, 1933-ban pe­dig vég­re szín­re ke­rült Ma­dách da­rab­ja. A ko­ra­be­li kri­ti­ka ki­emel­te Tő­kés An­nát, aki fan­tasz­ti­kus hang­já­ban be­töl­töt­te a te­ret.

A DÓM SZÁMAI
A temp­lom 81 mé­te­res ma­gas, az óra­lap­ok 4,3 mé­te­re­sek, az óra mu­ta­tói 2,7 és 2,1 mé­te­re­sek. A szá­mok a szám­la­pon 70 cen­ti­mé­te­re­sek. A to­rony te­te­jén ta­lál­ha­tó egy 1,7 mé­ter át­mé­rő­jű gömb – ben­ne a ko­ra­be­li Dél­mag­yarország­gal és az ala­pí­tó ok­irat­tal.


1935-ben Sze­ged­re lá­to­ga­tott Pietro Mascagni kar­nagy a mi­lá­nói Scala csa­pa­tá­val. Ve­zény­le­té­vel mu­tat­ták be a Pa­raszt­be­csü­le­tet, 1937-ben pe­dig szín­re ke­rült a Há­ry Já­nos is. 1938-as Turan­dot­ban fel­lé­pett a 2001-ben el­hunyt Gina Cigna fran­cia-olasz ope­ra­éne­kes is. Ér­de­kes­sé­ge a tör­té­net­nek, hogy Cigna még 1938 őszén le­mez­re éne­kel­te Puc­ci­ni re­me­két, így fenn­ma­radt a Dóm té­ren el­hang­zott ope­ra min­den ári­á­ja. 1939-ben – szin­tén a Turan­dot­tal – vé­get ért a sza­bad­té­ri el­ső kor­sza­ka.
A kla­vi­a­tú­ra mö­gül az ol­va­só­ra néz­ve az ju­tott eszem­be, le­het, hogy va­la­mit ki­hagy­tam. Ha így len­ne, ve­lem együtt jöj­je­nek el ok­tó­ber 22-én vagy 25-én 15 óra­kor a Dóm tér­re. Új­ra meg­hall­gat­hat­juk a Nyéki–Marton-páros kü­lön­le­ges és ma­gas szín­vo­na­lú „tár­lat­ve­ze­té­sét”.

Se­ges­vá­ri Csa­ba

DVETT_20060504004_230x154.png

Címkék

Riport 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás
    december 04. - január 30.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak 2021/22 I. félév
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 28.

Gyorslinkek

Bezár