Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Ké­rem a „Csat­lós-hí­vő­ket”, ne la­poz­za­nak el, bár ez az írás most nem az el­ső­ről fog szól­ni, ha­nem az ezüs­tös, a Mér­nö­ki Ka­ron ne­gyed­éves vál­lal­ko­zó-me­ne­dzser sza­kos Szán­tó La­jos­ról, aki nem min­den­na­pi sport­ágat, sport­ága­kat űz – a hó függ­vé­nyé­ben –, sífut vagy sírollerezik és bi­at­lo­no­zik.

A 2006-os téli olimpia idején kapta el a vágy a sífutás és a biatlon megismerésére. Fo­tó: szegy

Jel­zem, szerkesztőségüknek sem­mi ba­ja nincs Csat­lós Má­té­val, sport­si­ke­re­i­ről rend­sze­re­sen be szok­tunk szá­mol­ni, sőt már most azo­kat a mon­da­to­kat gyúr­juk össze, me­lyek hírt ad­nak egy jö­vő­be­ni di­a­da­lá­ról, az au­gusz­tu­si sze­ge­di ren­de­zé­sű eve­zős egye­te­mi vb-n el­ért do­bo­gós he­lye­zés­ről (mi­ni­mum!).
„Kez­det­ben, gye­rek­ko­rom­ban fo­ciz­tam, majd hét si­ke­res ver­seny­idé­nyig ka­ja­koz­tam. Min­dig is sze­ret­tem a ha­vat, a he­gye­ket, a sí­e­lést és a le­sik­lást, de az iga­zi át­tö­rést a 2006-os to­ri­nói té­li olim­pia je­len­tet­te, ek­kor ka­pott el a vágy a sí­fu­tás és a bi­at­lon kö­ze­leb­bi meg­is­me­ré­sé­re és a ver­seny­zés­re. Mind­ezek után fel­ke­res­tem a ha­zai szö­vet­sé­get egye­sü­let után ku­tat­va, ahol ve­gyes fo­gad­ta­tást kap­tam. So­kan le­gyin­tet­tek, hogy túl ké­sőn aka­rom meg­ta­nul­ni a tech­ni­kát, és kü­lön­ben is Sze­ged­hez nem sok domb van kö­zel, nem­hogy hegy” – me­sé­li Szán­tó La­jos a kis­sé kö­rül­mé­nyes be­ve­ze­tés, esz­me­fut­ta­tás után.
Sar­ka­la­tos prob­lé­ma to­váb­bá még a sí­fu­tó­pá­lyák hi­á­nya és az tény, hogy Ma­gyar­or­szág nem ne­vez­he­tő „hó­nagy­hat­alom­nak”, ám lé­te­zik a sí­fu­tás nyá­ri vál­to­za­ta, ami­kor a sí­lé­cet egy ke­re­kes szer­ke­zet he­lyet­te­sí­ti.
A leg­kö­ze­leb­bi ver­seny­zés­re al­kal­mas hóbiz­tos sí­fu­tó­pá­lya Auszt­ri­á­ban, Steier­mark tar­to­mány­ban fek­vő St. Jakob im Walde fa­lu­ban van, 350 ki­lo­mé­ter­re Bu­da­pest­től. Ami­kor csak te­he­ti, itt szo­kott La­jos hét­vé­gen­ként csa­pat­tár­sa­i­val egy rö­vid ebéd­szü­net­nyi meg­ál­lás ki­vé­te­lé­vel 60-70 ki­lo­mé­te­res sí­fu­tó edzé­se­ket tar­ta­ni.
„Ha az Auszt­ri­á­ba tar­tó au­tót nem tud­juk meg­töl­te­ni, és itt­hon van hó, ak­kor min­den itt­ho­ni ha­vas na­pot ki kell hasz­nál­ni! Er­re egy jel­lem­ző je­le­net, ami­kor ta­valy Bu­da­pes­ten a vá­ros­ban az em­be­rek szin­te már ka­bát nél­kül jár­tak, én a sí­fel­sze­re­lés­sel a ke­zem­ben bu­szoz­tam fel a Nor­ma­fá­hoz, ahol in­kább ví­zi­sí­hez ha­son­ló él­mény­ben volt ré­szem, de leg­alább 15-20 ki­lo­mé­tert még az utol­só hó­folt­okon is si­ke­rült meg­ten­nem” – mond­ja el­mo­so­lyod­va az Uni­ver­si­tas SC és a Pa­no­rá­ma SC ver­seny­ző­je.
A bi­at­lon alap­pil­lé­re a sí­fu­tás mel­lett a ki­sö­bű sport­puskalövészet, me­lyet fek­vő vagy ál­ló test­hely­zet­ből vé­gez­nek. A lö­vé­szet­ben ej­tett hi­bá­kat bün­te­tő­kö­rök­kel vagy idő­be­szá­mí­tás­sal bün­te­tik. La­jos a lö­vé­szet­tel az egye­tem ál­tal meg­hir­de­tett test­ne­ve­lő kur­zu­son is­mer­ke­dett meg Pár­tos Ist­ván és Andrássy Ár­pád lö­vész­ve­ze­tő se­gít­sé­gé­vel.
„2009-ben a leg­jobb ered­mé­nyem egy egyé­ni ne­gye­dik hely a nyá­ri bi­at­lon ob-n, me­lyet a Ga­lya­te­tőn ren­dez­tek szep­tem­ber vé­gén. A ver­seny táv­ja 7 ki­lo­mé­ter volt, két fek­vő és két ál­ló lö­vé­szet­tel tar­kít­va, egy lövőhi­ba 60 má­sod­per­ces bün­te­tést je­len­tett. A má­sik ko­moly meg­mé­ret­te­té­sem a síroller or­szág­úti ob volt Szent Ist­ván nap­ján, Tö­rök­bá­lin­ton. Itt táv 28 ki­lo­mé­ter volt, ami 56 per­cet je­len­tett az ol­va­dó asz­fal­ton. Az ötö­dik he­lye­zés­nek na­gyon örül­tem, lát­va, hogy csak a leg­jobb ver­seny­zők tud­tak csak meg­előz­ni, köz­tük Tagscher­er Im­re és test­vé­re Zol­tán, akik az idei té­li olim­pi­ai já­té­ko­kon, Van­cou­ver­ben kép­vi­se­lik ha­zán­kat” – em­lék­szik vis­­sza a fi­a­tal sport­em­ber.
Vé­gül es­sék né­hány szó a ta­nul­má­nyi elő­me­ne­tel­ről: La­jos je­len­leg a kö­te­le­ző szak­mai gya­kor­la­tát vég­zi Eras­musszal Olasz­or­szág­ban, Gorizia vá­ro­sá­ban, ahol egy ká­vé­for­gal­ma­zó vál­lalt­nál in­for­ma­ti­kai és kom­mu­ni­ká­ci­ós fej­lesz­tés­ben vesz részt, va­la­mint a ter­mé­kek el­adá­sán és a szál­lít­má­nyo­zás szer­ve­zé­sén mun­kál­ko­dik. 4.22-es át­la­gán ja­ví­ta­ni az idei vizs­ga­idő­szak­ban és meg­cé­loz­ná a mes­ter­kép­zést.

D. T. I.