
A kooperáció egyre inkább fontossá válik a hazai felsőoktatásban. Míg korábban a főiskolát, egyetemet elkezdő diák egyenes úton haladt a diploma felé, tanulmányainak kereteit kész órarendek szabták meg, ma a hallgatók lehetőségei szerteágazóak, s a versenyképes tudás megszerzéséhez több kar, akár intézmény képzési kínálatából kell választani, s egyre nagyobb szerep jut az önálló tanulásnak. Ehhez azonban megfelelő infrastruktúrára van szükség, ahol a hallgatók és az oktatók kontaktusba léphetnek egymással, s megtörténhet a tudásátadás. A Szegedi Tudományegyetemen a HEFOP támogatásával megvalósult 2,178 milliárd forintos, a napokban lezárult projekt a kooperációhoz szükséges fizikai és digitális terek megteremtését célozta. A projekt megvalósítása révén olyan regionális képzési és tudásközponttá válik az egyetem, ahol a hagyományos tantermi kontaktórákra és tudományos publikációkra épülő egyirányú tudásátadás mellett lehetőség lesz az interaktív többcsatornás tudástranszferre a tanárok, a kutatók, a hallgatók és az üzleti élet szereplői között. A tudásátadás, a tanárok, diákok és üzleti szereplők között létre jövő interakciók segítenek megőrizni az SZTE helyét a világ vezető egyetemei között s regionális szerepét a Szeged-Temesvár-Újvidék háromszögben.
A hontalan is otthonra lel
A szegedi biológusképzés közel negyvenéves megosztottság után végre egy helyen folytatódhat szeptembertől az újszegedi biológiai épületben – mondta Kovács Kornél professzor, a tanszékcsoport vezetője. A csaknem négy évtized alatt a biológusok öt tanszéke a szegedi oldalon az Ady téren, négy az újszegedi „Y” épület egyedüliként megépült szárnyában oktatta a hallgatókat, egy pedig hontalan volt, és albérletben működött. A megosztottság egyetlen előnye talán csak az volt, hogy az élettudományok mellett a hallgatók a logisztika területén is bizonyos jártasságra tettek szert, hiszen gyakran negyedóra alatt kellett átérniük az egyik előadásról a másikra, leküzdve a város két vége közötti távolságot.
Az új biológiai épület kialakítását az is szükségessé tette, hogy az évek során a hallgatói létszám tízszeresére, huszonötről mintegy kétszázötvenre nőtt. Igaz ezzel párhuzamosan – a folyamatos megszorítások következtében – az oktatók száma nyolcvanról ötvenre csökkent.
A biológiai épületet Szabó László (DOB 60 Kft., Bp.) és Varga László (Duna-Tisza Ingatlanfejlesztő Kft., Szeged) tervezte. Az 1,3 milliárdos – 2005 októberében kezdődött – beruházás kivitelezője a Baucont Zrt. volt. A március 16-án elkészült épület nettó szintterülete 4.540 m2 (a bruttó szintterület 6.778 m2). A földszinten és az első három szinten hallgatói laborok, előkészítők, számítógéptermek, szemináriumi szobák, laboratóriumok, oktatói szobák és a mindezeket kiszolgáló raktárak vannak. A negyedik szinten a gépészeti terek, az „E” szárnyban pedig többek között egy 62 fős szemináriumi terem, egy 256 fős nagy előadó és az átrium található.
Bár a biológusok vágyai között szerepelt a régi épület felújítása is, erre most nem került sor, ám az ötödik emeletén gyakorlati tereket alakítanak ki, mivel a jelentősen megnőtt hallgatói létszám miatt szükség van erre.
A fejlesztéstől Kovács Kornél azt várja, hogy lehetőséget teremt a Szeged hosszú távú fejlődése szempont fontos biotechnológiai ipar és az oktatás közötti szoros kapcsolat megteremtésére. Erre már csak azért is adott minden esély, mivel Szegeden elsoként ebbe az épületbe költözött be egy a kutatási eredmények gazdasági hasznosítását végző cég, a Solvo. A közép-európai régió meghatározó biotechnológiai cége az épület fölső szintjén mintegy ezer négyzetméteren főként laboratóriumokat alakított ki, s itt dolgozik a vállalkozás mintegy félszáz szegedi alkalmazottja.
A jövő elképzeléseiről a professzor elárulta, hogy az épület melletti telken egy inkubátorházat kívánnak létrehozni, ahol az ipari kapcsolatok további erősítésére nyílna lehetőség.
A mediterrán terasztól a „Kába kőig”
Szeged tizenhárom éve folyik közgazdászképzés, a Gazdaságtudományi Kar (GTK) pedig most ünnepelte nyolcadik születésnapját. Ez idő alatt a – egészen az új épület átadásáig – a kar a biotechnológiai tanszékhez hasonlóan hontalan volt – mondta el Hetesi Erzsébet dékán. Az oktatás kezdetben a jogi kar keretein belül és termeiben folyt. A kilencvenes évek második felében már kilencfajta közgazdasági képzést kínált a hallgatóknak az egyetem úgy, hogy az oktatásnak nem önálló infrastruktúrája. 1996-ban saját épületet ugyan nem kaptak a közgazdászok, de beköltöztek az önkormányzattól bérelt Honvéd téri, egykori laktanyának épült, ma bérházként üzemelő ingatlanba. A kar életét színesítette a mediterrán terasz, vagyis a bérház udvara, ahol az oktatók és a diákok beszélgetéséhez néha az épület lakóinak veszekedése szolgáltatta a hátteret.
2002-ben a GTK a Fekete Sas utcában egy új épületet kapott, ez az oktatás körülményeit javította, a kar dolgozói azonban maradtak a Honvéd téren, gyakran négyen dolgozva egy nyolc négyzetméteres szobában.
Az egyetem 2003-ban jezsuita rendtől megvásárolta a Kálvária sugárúton álló egykori iskolaépületet, ekkor kezdődött el a „pénzkeresés” a felújításhoz. A GTK új épületét a Biharvári Lajos vezette szegedi Lépték Kft. készítette. A 2.262 m2-es, 464 millió forintba kerülő felújítás, átépítés 2006 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2007. április 25-én volt. Az épület földszintjén a recepció, a hallgatói ügyintézés, az oktatásszervezés, a másoló és a büfé kap helyet. Az első emeleten oktatási helyiségek, szerverszoba, a másodikon pedig a dékáni hivatal lesz. Egy szinttel följebb tanszéki helyiségeket, tárgyalót, intézetvezetői irodákat, titkárságot és tréningteremet alakítottak ki. A tetőtérben pedig tanszéki és gépészeti helyiségek vannak. A „Kába kőnek” elnevezett udvari épületben egy multimédiás termet és egy nyitott olvasóhelyiséget hoztak létre.
Az új épület méltó körülményeket teremt a kar oktatóinak és más dolgozóinak, a diákokat pedig négy korszerűen felszerelt tanterem várja itt – mondta Hetesi Erzsébet. Az infrastrukturális fejlesztés lehetővé teszi, hogy a kar folytassa az elmúlt évek sikeres munkáját. A hallgatók között végzett 2006-os felmérések alapján a GTK diákjainak 97,7 százaléka újra a szegedi intézményt választaná. Ezzel az összes hazai kar közül a legjobb eredményt érték el.
Előrelépés a digitális térben
Az SZTE informatikai hálózata ugyan teljes lefedettséget biztosított, de több oktatási épületben gondot okozott a szűk sávszélesség és a kevés hozzáférési pont – mondta Makay Árpád egyetemi docens, az egyetemi számítóközpont osztályvezetője.
Az informatikai hálózat jelentős felújítására utoljára a kilencvenes években került sor, így hatalmas volt a működtetés humánerőforrás-igénye is. A 185 millió forintos összköltségvetésű fejlesztés során korszerűsítették több épület hálózati eszközeit, 950 új végpontot építettek ki, egységesítették az épületek csatlakozását az egyetemi hálózathoz, növelve ezzel a helyben elérhető sávszélességet. Megújult a hálózat a Rektori Hivatalban, az orvoskar Dóm téri, a BTK Egyetem utcai és a Mérnöki Kar „B” épületében, illetve korszerű infrastruktúrát kapott az újonnan elkészült biológiai épület és a GTK központja is.
Az üzembiztonság javítása érdekében párhuzamos rendszereket alakítottak ki, és egységes hálózati menedzsmentrendszert hoztak létre, csökkentve ezzel az üzemeltetés költségeit – számolt be a program részleteirol a szakember.
A beruházás megvalósításához az egyetem a HEFOP pályázatán nyert mintegy 150 millió forintos támogatást.
Franck János