Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az egyetemi „suttogón” át kapott értesülések nyomán nyíltan három kérdést kell föltennem. Az egyik írásos vélekedés szerint a cicerói stílusban kimondott NEM szerint addig nem lehet Báthory-egyetemről beszélni, amíg… A másik szerint: senki sem mondhatja komolyan, hogy a kolozsvári jezsuita iskola bármilyen formában az SZTE elődje lenne, vagy valami köze lenne a Ferenc József Tudományegyetemhez.
Mindössze a bizonyítékokra lennék kíváncsi. Az igaz, hogy egyik felfogás képviselője sem jött el (meghívás ellenére) a kerekasztal-beszélgetésre. Magamban azon meditáltok, hogy a távolmaradók a bizonyítékok vagy a bátorság hiánya miatt nem vették föl nyíltan a kesztyűt.
Magam természetesen – köntörfalazás nélkül – nyíltan fölteszek három kérdést, amire mellékelem a saját válaszomat. Akinek van kedve, szíveskedjék velem vitatkozni.
Kérdéseim:
1. Volt-e Báthory-egyetem, és ha volt, hol?
2. Egyetem volt-e Báthory egyeteme?
3. A történeti kontinuitás fönnáll-e a Báthory-egyetem és Szeged egyeteme között?

*

Az ELSŐ kérdésre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Tertius non datur.
A tagadó válasz képtelenség, mert pontosan tudjuk, hogy volt. Ennek első épülete a valamikori Kolozsvár Belső-Farkas utcájában, az egykori ferences templom, zárda, valamint Clarissa-kolostor helyén állt. Ezt az épületegyüttest 1603-ban a vallási villongásokban lerombolták.
Az alapító nevét is pontosan ismerjük. Szobra a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban látható. A szobor felirata az alábbi: Báthory István (1533–1586) egyetemalapító.
A kolozsvári egyetem és kolozsvári jezsuita kollégium végleges alapítólevelét Berzeviczy Márton kancellár készítette, továbbá Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya, valamint Litvánia nagyhercege Vilnában írta alá 1581. május 12-i keltezéssel. Az alapítólevél teljes szövege számos, hiteles forrásban olvasható. A Báthory-egyetem – mint általában a jezsuita egyetemek – két karral (bölcselet és teológia) létesült. Ugyanúgy, mint az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem.
Ezzel az erdélyi egyetem eszméje valósággá vált, s a fejlődése megindult, de életének első szakasza az egyetem elpusztulásával lezárult.
A történeti események, azaz a török Magyarországról való kiűzése után az egyetemet fenntartó jezsuita rend 1691-ben, tehát 84 év után visszatérhetett Kolozsvárra. Újra megnyitották iskolájukat, és 1698-ban már egyetemként ajánlhatták intézményüket, mivel akkor már tanítani kezdték a bölcseletet, majd a teológiát.
1704-ben a rend építkezésbe fogott ugyanazon a telken, ahol az 1603-ban lerombolt első egyetem állt. A templom 1724-re elkészült (és ma is áll!), a teljes épületegyüttes a csillagvizsgálóval együtt 1765-re készült el.
A nyugodt munka mindöszsze nyolc évig tartott, mert 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta az egyetemet fenntartó jezsuita rendet.
A rend feloszlatásáig Báthory iskoláján 744 tanár 20.487 ifjút vezetett be a felsőbb tanulmányokba. Az egyetemnek addigra papírmalma, nyomdája, gyógyszertára, fizikai szertára, csillagvizsgálója és hatalmas könyvtára volt.
A rend vagyonát Mária Terézia a nagyszombati egyetemmel együtt állami kezelésbe vette, majd átszervezte. Megerősítette a bölcseleti és teológiai karokat, lerakta a jogi és az orvosi kar alapjait.
Ezzel az 1774/75. tanévvel mai egyetemünk jogi és orvosi karainak története, az ún. piarista korszak elkezdődött. Ekkor az egyetemnek 19 tanára és mintegy 400 hallgatója volt.
Mária Terézia elképzelése szerint az újjászervezett és kiegészített, valamint a piaristák gondjaira bízott kolozsvári egyetem hivatva volt betölteni Erdélyben azt a szerepet, amit az ország nyugati felében a Nagyszombati Egyetem betöltött.
Mária Terézia halála után fia, II. József a szerencsétlen rendelkezései során (bevezette a német nyelvet, a tandíjat, megszüntette a kollégiumokat) elnéptelenedett egyetemet líceumi rangra fokozta le. Ez az iskola, illetve maradványai fönnmaradtak és elvezettek 1872-ig, amikor az ország második egyeteme megnyílt.

*

A MÁSODIK kérdésre, mely szerint egyetem volt-e Báthory egyeteme, válaszom a következő. A jezsuiták kolozsvári iskolája értelemszerűen csak gimnáziumi fokon indulhatott, mert a tanulói csak az iskolázatlan vagy csak alig iskolázott fiatalok köréből verbuválódhattak. Ezeket kellett felhozni az egyetemi szintre. Ehhez viszont idő és nyugalom kellett. A történelem ebből az utóbbiból adott a legkevesebbet. Ugyanis 1588-ban, mire a gimnáziumból az ifjak éretté váltak az egyetemi tanulmányokra, a jezsuitákat kitiltották Erdélyből. ők csak 1595-ban térhettek vissza, ahol ismét mindent elölről kellett kezdeni. Mire újra elkezdődött a bölcselet és a teológia tanítása, az egyetemet lerombolták, a rendet pedig ismételten kitiltották Erdélyből. Oda csak 1691-ben térhettek vissza.
Ide két megjegyzés kívánkozik.
Egy egyetem nem úgy születik, mint Pallasz Athéné, Zeusz fejéből kipattanva, felnőttként, teljes fegyverzetben. Szinte legtöbb egyetem alsóbbrendű iskolaként indult, s hosszabb fejlődés után érte el az egyetemi fokot (pl. Bologna, Amszterdam, Leiden, El Escorial, Dortmund, Vilna, Debreceni Református Kollégium stb.)
A jezsuiták 1589-től írásban is rögzítették a Ratio atque institutio studiorum SJ néven ismert tanulmányi rendjüket. Ez azt jelentette, hogy a világ minden egyes pontján azonos elvek alapján működtették iskoláikat, azaz a diákokat a legmodernebb elvek szerint tanították, s tanáraik a legmagasabb képzettséggel rendelkeztek.
Tehát Kolozsvárott is!
A jezsuita iskolákról Bethlen Gábor (1580–1629) unokaöccsének nevelője számára adott tanácsát az alábbiakban összegezte: az Istók gyermeket tanítsa szorgalmatosan, és ne magyar scholákban való hitván szokás szerint, hanem more jesuitarum exerceálja az gyermek magát az oratio csenálásokban, legyen jó rhetor, orator, eloquens ha adatik. De hivatkozhatott volna Baconra (1561–1626) is, aki szerint „ami a nevelés dolgát illeti […] kérj tanácsot a jezsuita iskoláktól, mert a gyakorlatban nincsen semmi, ami ezeknél jobb volna”.
A Báthory-egyetem valódi egyetemi fokot akkor érte el, amikor már doktori fokozatot adhatott. Márpedig volt olyan év (1736), amikor tíz doktort avattak bölcseletből.
Egyszóval egyetem volt.

*

 

Szünetelő egyetemek Európában: az intézmény neve után zárójelben az alapítás dátuma, majd a szünetelés ideje. Párizs (1200) – szünetelt: 1789–1806. Krakkó (1364) – szünetelt:  1370–1390. Pécs (1367) – szünetelt:  1541–1922. Köln (1388) – szünetelt: 1798–1901. Erfurt (1392) – szünetelt:  1816–1954 Marburg (1527) – szünetelt:  1618–1653. Bern (1528) – szünetelt: 1789–1805. Messina (1548) – szünetelt: 1678–1838. Róma (1553)  – szünetelt: 1773–1824. Vilnius (1578) – szünetelt: 1832–1919, 1939–1944. Mannheim (1763) – szünetelt: 1817–1907, 1933–1946 Salzburg (1622) – szünetelt: 1810–1962. Mainz (1777) – szünetelt: 1816–1946. Bonn (1777) – szünetelt: 1796–1818. Besançon (1422) – szünetelt: 1789–1896. Varsó (1816) – szünetelt: 1832–1861.

 

Ami pedig a HARMADIK kérdést, a kontinuitást illeti. Az első, 1581-ben megnyílt és 1603-ban lerombolt iskola helyén épült fel a második jezsuita egyetem épülete a Belső-Torda (később Egyetem) és a Belső-Király utca sarkán lévő templom mellett. Az Egyetem utca és a Belső-Farkas utca sarkán ablakaival nyugat felé néző épületből (ez volt egy ideig az Erdélyi Főkormányzóság épülete) két ütemben való átépítéssel készült el (a mai nevén piarista templom mellett) a valamikori Ferenc József Tudományegyetem (ma Babes-Bolyai Tudományegyetem) központi épülete. Ha a régészek keresik egyszer, az alapokban biztosan föltalálják ugyanazon telken, ugyanazokat a köveket, téglákat, amelyekből a Báthory-egyetem egykor fölépült.
Ezzel a kolozsvári Belső-Farkas utcában 1581-ben alapított Báthory-egyetemtől elérkeztünk az egykori kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem főépületéhez, ahonnan 1919-ben katonai erőszakkal eltávolították a rektort az egyetem tanáraival együtt.
Ennek az egyetemnek Kolozsvárról elűzött tanárai nyertek ideiglenes elhelyezést 1921-ben Szegeden. Azzal, hogy Szeged életében 1921-ben elkezdődött a felsőfokú oktatás, nem alapítottak új egyetemet.
1940-ben – amikor Kolozsvár visszatért Magyarországhoz – az ideiglenesen Szegedre helyezett Ferenc József Tudományegyetem – visszament Kolozsvárra. Az egyetemért sok áldozatot hozó Szeged városa azonban nem maradhatott egyetem nélkül.
Szegeden az 1940 évi XXVIII. tc. értelmében új egyetem alakult Horthy Miklós Tudományegyetem néven. Első Évkönyvében a következők olvashatók. „1921. szeptember 22-én léptek először szegedi földre élükön az egyetem rektorával és tanácsával az egyetem tanárai s ekkor indult meg a nagyarányú szervező munka, amely nemcsak az új otthonnak, de a mai egyetemnek [tehát a későbbi Horthy Miklós Tudományegyetemnek! Kiemelés tőlem – M. E.] az alapját is megvetette”. Az utóbbi mondathoz tartozó lábjegyzet szerint: „Ennek emlékére tartja a Ferenc József Tudományegyetemből fejlődött (sic!) Horthy Miklós Tudományegyetem évnyitó ünnepélyét ezen a napon”.
További idézetek.
„A Horthy Miklós Tudományegyetem tanárai, nagyobb részben a Ferenc József Tudományegyetem addigi tanáraiból 1940. évi október hó 19-ik napján neveztettek ki” (9. lap, 3. bek.).
Továbbá: „Az egyetem működését a Kormányzó Úr őfőméltósága jelenlétében 1940. október 11-én tartott ünnepélyes megnyitás után, 12-én kezdette meg, ugyanazokban az épületekben és ugyanazokkal az intézetekkel, amelyeket a Ferenc József Tudományegyetem örökségeként átvett” (9. lap, 5. bek.).
Itt és most mindössze ennyit a három kérdésről, meg az örökségekről.

Minker Emil
professor emeritus