Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Magyar József politikai nyomozótiszt a rendszerváltoztatáskor alezredesként ment nyugállományba. „Érdemei” elismeréseként 14 év múlva, 2003. március 15-én ezredessé léptették elő. E miatt a Népszabadság 2004. szeptember 27-i számában egyetemünk nyugalmazott irodalomtörténész tanára, Péter László, Bálint Sándor utóélete című levelében fejezte ki fölháborodását, Bálint Sándor tanítványa, Csapody Miklós országgyűlési képviselő pedig háromszor interpellált a belügyminiszterhez. Juhász Gábor államtitkár és Lamperth Mónika belügyminiszter válaszaiban azt állította, hogy Magyar József nem a III/III-as alosztálynak, hanem a III/I-es beosztottja volt, tehát kémelhárító.
Erre Péter László professzor a Történeti Hivatal hiteles dokumentumai, különféle kiadványok (Bálint László Ki kicsoda 1956-ban Szegeden és Csongrád megyében, Berényi Zsuzsanna Ágnes Szeged szürke eminenciása, Kahler Frigyes III/III-as történelmi olvasókönyv, Péter László A célszemély: Bálint Sándor) alapján a Magyar Nemzet december 18-i számában elkezdte Magyar Józsefnek Bálint Sándor egyetemi tanár, néprajztudós üldözésében teljesített, tehát vitathatatlanul III/III-as bűnlajstromát számba venni, majd az Élet és Irodalom 2005. január 21-i számában a Csongor Győző muzeológus, Gyulay Endre szeged-csanádi és Katona István egri püspök, egykori segédlelkészek bekerítésében játszott szerepét mutatta be. Ez utóbbihoz szólt hozzá Bálint László, ám cikkét az Élet és Irodalom nem közölte. A Szegedi Egyetem viszont szívesen ad helyt az írásnak, mivel az ügy szorosan kapcsolódik Bálint Sándorhoz, egyetemünk legendás professzorához, a szakrális néprajz európai hírű tudósához.