Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A járókelők részéről olyan érdeklődés mutatkozott korábban a szegedi középkori vár feltárása iránt, hogy a Stefánián dolgozó régészek munkáját már-már akadályozta a sűrű tájékoztatáskérés, ezért helyeztek ki egy táblát, amelyből mindenki értesülhetett, mi történik ott valójában.
Az ásatást vezető régészt, a Móra Ferenc Múzeum munkatársát, Horváth Ferencet az utcán is leszólítják, hogy érdeklődjenek a legújabb fejlemények iránt. Innen is jött az ötlet, egy könyvet kell kiadni a középkori szegedi várról és annak régészeti feltárásáról. A mű célja az is, hogy kielégítse a régészeti szakma általános érdeklődését.
A kiadvány kézirata készen van. A tízszerzős mű immáron a kiadásra, vagyis a pályázati pénzekre vár. Horváth Ferenctől, a kötet szerkesztőjétől megtudtuk: nem pusztán régészeti nézőpontból vizsgálják a vár történetét, hanem olvashatóak lesznek a könyvben művészet- és építészettörténeti, geológiai és embertani vonatkozású írások is. Az embertan azért megkerülhetetlen, mert az ásatások során közel 400 sírt találtak, s ennek a leletanyagnak a feltárásával tiszta kép kapható a középkori Szeged társadalmáról.
Horváth Ferenc szerint a könyv legfontosabb üzenete: komolyabban kell figyelni a még megmenthető történelmi emlékeinkre. „Az olyan műemlékek, mint a szegedi vár feltárása azért is fontos, mert egy olyan világba enged betekintést, amikor még nem volt jelentős különbség Közép- és Kelet- Közép Európa között” – mondja a kötet szerkesztője, aki hozzáteszi, a legnagyobb pusztítást vidékünkön – a közhiedelemmel ellentétben - nem a török, hanem a Habsburg uralom hozta. 1715 körül kezdték el például annak a középkori vártemplomnak a lebontását, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legreprezentatívabb épülete volt. A készülő kiadványban erről is részletesen olvashatnak majd az érdeklődők