Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az Európai Unió brit elnökségéről, a megbízatással járó lehetőségekről és kihívásokról tartott előadást az egyetem jogi karán Michael Ward, a budapesti Brit Nagykövetség helyettes vezetője, aki az Európa-tanulmányok Központ Integrációs Klubjának meghívására érkezett Szegedre.
Az EU elnöksége nem egy önmagáért való feladat. Hasonlíthatnánk ezt az ügymenetet egy vonat működéséhez, melyben nekünk az a munkánk, hogy biztosítsuk, a szerelvény zökkenőmentesen fusson keresztül az állomásokon – mondta el lapunknak Michael Ward, a budapesti Brit Nagykövetség helyettes vezetője. Sok rutinfeladatot kell ellátnia a brit elnökségnek, emellett több hoszszú távú projekt továbbműködését kell segítenie. Ezek közé tartoznak például a környezeti kérdések és a klímaváltozás is, melyekhez a brit elnökségnek is hozzá kell tennie a maga munkáját, hogy valóban folytatódjanak a megkezdett folyamatok. Nagy kihívásnak tekinthető Michael Ward szerint az unió további bővítése. Nemrég dőlt el, hogy Törökországgal és Horvátországgal megindíthatóak a csatlakozási tárgyalások, ami szintén nagy előrelépés, s egyben feladat is. Emellett a brit elnökség egyfajta vitát szeretne indítani arról, hogy milyen irányba kell az EU-nak továbbfejlődnie. A közelmúltban Franciaországban és Hollandiában rendezett népszavazásokon – a nagykövetség helyettes vezetője szerint sajnálatos módon – elutasították az unió alkotmánytervezetét. Meg kell vizsgálni és ki kell dolgozni, hogy melyek azok az értékek és elvek, amelyeket mindenki el tud fogadni – szögezte le Michael Ward. Láthatóvá vált, hogy például a szociális modellt máshogyan képzelik el a különböző tagországokban élők, de a globalizáció kérdésében sincs feltétlen egyetértés. Október végén London mellett lesz egy informális EU-csúcstalálkozó, ahol azt szeretnék elérni, hogy kijelöljék azokat a közös irányokat, melyekben egyetértés van, és mely törekvéseket lehet és szükséges továbbfejleszteni. Meg kell határozni, mit kell tenni annak érdekében, hogy az EU polgárai elfogadják és meghatározzák az uniót magát mint formát – tette hozzá.
Az európai sokszínűségre visszatérve – különös tekintettel az emberek gondolkodásmódjában megjelenő különbségekre – Michael Ward úgy látja, hogy ez nem okozhat gondot a további bővítések során sem. Az unió jelenlegi tagországaiban is igen eltérő megjelenésű és habitusú emberek élnek. Szerinte az EU egyik legjelentősebb alapelve az, hogy tiszteletben tartja ezeket a különbségeket. Ha például a britek és a spanyolok között vizsgáljuk az eltéréseket, akkor láthatjuk, hogy lényegében véve nincs nagyobb differencia, mint egy svéd és egy török állampolgár között. A megfigyelhető különbségek lényegtelenek, legalábbis abból a szempontból, hogy az EU elfogadja, sőt tiszteli ezeket. Törökországgal kapcsolatban egyébként sok tapasztalata van a nagykövetség helyettes vezetőjének, hiszen Michael Ward körülbelül három évig élt ott, és úgy látta, hogy sokban hasonlít a nyugat-európai társadalmakhoz, és nagyon fejlett ország. Emiatt egyáltalán nem kell fenntartásokkal fogadni uniós csatlakozását, ami meglátása szerint körülbelül tíz év múlva várható. Nem lenne helyes, ha a tárgyalások alatt a jövőben esetlegesen felmerülő problémákat vennék most számba az emberek. Az tény, hogy az egy főre eső GDP Törökországban jóval alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, emiatt piacgazdaságuk fejlesztésre szorul. Ezenkívül az infrastruktúra is korszerűsítésre vár. Lényegét tekintve azonban nekik is azt az utat kell bejárniuk a csatlakozási tárgyalások során, mint a többi, már felvett tagországnak – jelentette ki Michael Ward.