Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A disputa – esetünkben – a nyilvános beszéd egyik műfaja, és lényegében formai szabályok közé szorított vitázást jelent. Oktató céllal is használják, de versenyzésre is alkalmas. Több vitaforma létezik, amelyek az azonos oldalon álló személyek számában, a vita tárgyában, valamint az időkeretek hosszában különböznek egymástól. A vita mindig formális keretek között zajlik, rendszerint egy előre megadott témáról. A témát tételmondatok formájában fogalmazzák meg, melyek általában olyan állítások, amelyekben ott rejlik a vita lehetősége, tehát mind ellene, mind mellette érvek sokaságát lehet felsorakoztatni. A vitázó feleknek nem elég önálló beszédet mondania, hanem mindkettőnek közvetlenül reagálnia kell a másik érveire, össze kell hasonlítaniuk helyzetüket a másikkal és meggyőzni a hallgatóságot (versenyen a bírót), hogy rájuk szavazzon.

 

A disputa nagyban fejleszti a joghallgatók kreativitását. Fotó: Segesesvári Csaba

 

Karsai Krisztina, a Büntetőjogi Tanszék docense büntetőjogi órái mellett minden szemeszterben fakultatív általános és igazságügyi retorikát is tart jogászok számára. Ez a kurzus nem retorikatörténettel foglalkozik, hanem a kommunikációs képességek fejlesztése és a perbeszédek tartása áll a középpontjában. Szerinte a retorikát érdemes lenne a jogászoknak az első évek valamelyikében kötelezővé tenni, mert sokat lehet fejlődni akár egy félév alatt is, és a meggyőző fellépés elengedhetetlen számukra. A nyilvános vita a retorikának mindössze egy szelete, Karsai Krisztina viszont nagyon fontosnak tartja, mert egy jogásznak képesnek kell lennie saját álláspontjának megvédésére, és munkája során (bármelyik jogász szakmában) gyakran kerülhet olyan helyzetbe, ahol szüksége lehet a vitázásban való jártasságra. A retorika kurzuson szemeszterenként csak egyetlen alkalmat sikerült a vitatechnikára szánnia, ennek azonban mindig nagy sikere volt, ezért tavaly elhatározta, hogy disputakört hirdet. 2004 novemberében indult ez a kör, és csütörtök délutánonként ült össze. A vártnál kevesebb érdeklődőt a docens két okkal magyarázta, egyrészt a csütörtök délutánnal, másrészt azzal, hogy semmiféle kézzelfogható előnnyel nem járt azok számára, akik rendszeresen eljártak (értsd: kredit, érdemjegy). Idén márciusban a disputakör két tagja, Sebő Ákos és Dornbach Éva joghallgatók részt vettek Tusnádfürdőn, az Erdélyi Disputa Egyesület (EDE) és a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett egyetemista vitaversenyen, ahol kezdő létükre igen jól szerepeltek. Sebő Ákos egyéniben a hatodik lett. A (fél)sikeren felbuzdulva Karsai Krisztina idén már nem retorika kurzust hirdetett meg, hanem egy új órát, amit teljesen a disputának szentel Bevezetés a vitatechnikába címmel.
Ez a fajta disputa, amelyet oktatási céllal használnak, illetve versenyzésre is alkalmas, amerikai hatásra terjedt el Európában (angol nyelven: debate). Az angol nyelvű disputamozgalom Európában sok rendezvénnyel (főként versenyekkel) van jelen. A kilencvenes évek elején a disputa Magyarországon is megjelent, nem utolsósorban a Soros Alapítvány támogatásának köszönhetően. 1994-95-ig négy korcsoportban is voltak versenyek. Ahogy a Soros Alapítvány figyelme egyre inkább kelet felé fordult, úgy jelent meg a disputa a kilencvenes évek közepén többek között Erdélyben is, ahol máig nagyon népszerű magyar, román és angol nyelven is. (Erdélyben a magyar nyelvű disputa – a disputa konkrét hasznán túl – az anyanyelv művelésének és megőrzésének egyik fontos eszköze is.) Itthon viszont ezzel egy időben elapadtak a források a disputaélet fenntartására. Az angol nyelv oktatásában azonban ma is sok helyen használják hazánkban a disputát mint oktatási módszert. A jogi karokon is voltak próbálkozások, de ezek nem bizomyultak tartósak. A jogi felsőoktatásban a disputa sohasem erősödött meg igazán, és nagyon hamar ki is halt. Egy időre…
Karsai Krisztina legfőbb célja aktuális kurzusán az, hogy konkrét büntetőjogi, illetve kriminálpolitikai témákat dolgozzanak fel a hallgatók. Saját aktuális példája a következő tételmondat: „Az ártalomcsökkentés helyes útja a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemnek". Egy adott téma ilyesfajta feldolgozása elmélyülést igényel, mivel a hallgatóknak össze kell szedniük a kapcsolódó érveket és ellenérveket, és ezeket meg is kell védeniük az egymással folytatott vitában. Ez a módszer nagyban fejleszti a diákok kreativitását, amelyre a hazai hagyományos jogászképzés nem igazán helyez hangsúlyt. Karsai Krisztina, mivel szerinte többeket érdekelhet ez a téma, szemeszter végén szeretne majd egy nyilvános vitát szervezni azok részvételével, akik felvették nála ezt a kurzust, és a vita után a hallgatóságra bízná annak eldöntését, hogy melyik oldal érveit találta meggyőzőbbnek.
A hallgatók a vitatechnika kurzust (bár lesz minden szemeszterben) nem vehetik fel több alkalommal, ezért ha jobban el szeretnének mélyedni a témában, akkor az ebben a szemeszterben szünetelő, ám a következő félévben újrainduló disputakört kell majd felkeresniük. Az ezen való részvétel azonban megint teljesen önkéntes alapon fog zajlani. Karsai Krisztina számára a disputa bizonyos tekintetben hobbi, és úgy gondolja, mások számára is azzá válhat, mert olyan időtöltésnek tartja, amely gazdagítja a tudást és a műveltséget, megtanít az érvelésre, és nem utolsósorban szórakoztat is. Akik pedig a versenyzést is komolyan gondolják, az erdélyi fiatalokkal minden évben összemérhetik majd magukat (ha nem is jogi témában). Szeged ebből a szempontból igencsak jó helyen fekszik.