Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Elismerés illeti a szegedi egyetemet azért, hogy nem került olyan helyzetbe, hogy elbocsátási kényszer lépjen fel. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az SZTE jogelőd intézményei a Bokros-csomag megkövetelte átalakításokat meglépte és nagyon sok tevékenységet kiszervezett. Pont ez okozza azonban azt, hogy szegedi intézménynek ilyen rejtett tartalékai már nincsenek – mondta a rektor.
A hatvanöt év feletti nem egyetemi tanár, nagydoktor, vagy habilitált főiskolai tanár dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése nem oldja meg az egyetem szeptemberi 4,5 százalékos kötelező béremelésének problémáját. Az SZTE-n valamivel több mint 140 dolgozót érint a nyugdíjazás, közülük azonban mindössze huszonnégyen oktatók. Az egyetem vezetője kiemelte, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése nem jelenti a foglalkoztatás automatikus befejezését, az egyéb jogviszonyban történő alkalmazásról az egységvezetők döntenek. Éves szinten ez 100 millió forintos megtakarítást jelent szemben a kötelező béremelés 400-600 millió forintos forrásigényével. A Magyar Rektori Konferencia határozott álláspontja, hogy abban az esetben ha a kormányzat a béremelésekhez nem biztosít állami forrást nem lenne szabad azt kötelezővé tenni.
Szabó Gábor elmondta, az Egyetemi Tanács egy korábbi döntésével zöld utat adott a klinikai központ létrehozásának, amely azt szolgálja, hogy a betegellátás financiálisan is váljon szét az oktatási tevékenységtől. Amennyiben az új felsőoktatási törvény lehetőséget ad majd rá ez a központ akár át is alakulhat egy egyetemi tulajdonú közhasznú társasággá. A rektor hangsúlyozta, a betegellátó intézmények OEP támogatásából jelenleg sem költenek egyetlen fillért az egyetem központi egységeinek finanszírozására.
A nyolcmilliárd forintos beruházással elkészült Tanulmányi és Információs Központ elmúlt évi átadása után az idei esztendőben is folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen  – jelentette be Szabó Gábor. A központ – amely hamarosan fölveheti József Attila nevét – üzemeltetési költsége meghaladja a napi egymillió forintot.

 

 

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) közel 800 millió forintos támogatásával hamarosan elindulhat a Természettudományi Kar biológiai épületének beruházása. A tervezési folyamat a végéhez közeledik, és hamarosan kiírják a közbeszerzési pályázatot. A teljes beruházás költsége hozzávetőleg 1,3 milliárd forint, amelyet az elnyert pályázati forrás mellet az egyetem és a kar saját tartalékaiból, valamint várhatóan az oktatási tárca támogatásából fedeznek. A Gazdaságtudományi Karnak majdan otthont adó, korábban a jezsuita rend tulajdonában álló épület felújítása több ütemben valósul meg.
Az SZTE távalti tervei között szerepel az egyetem műemléki védettség alatt álló központi épületének 2-2,5 milliárd forintba kerülő rekonstrukciója is. Az egyetemvezetés reményei szerint a Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerülnek a felsőoktatási adminisztrációt ellátó épületek is – közölte a rektor.
Az új felsőoktatási törvény várhatóan lehetővé teszi, hogy az egyetemek hitelt vegyenek fel. Amennyiben ez így lesz, az SZTE az új kollégiumi férőhelyek építését és két régi épület felújítását nem PPP konstrukció keretében, hanem saját erőből és a hozzárendelt hitelekből kívánja megvalósítani – mondta Szabó Gábor.
A műszaki képzés stratégiája elkészült: nem önálló kart kíván alapítani az SZTE, hanem a Természettudományi Kar és a Műszaki és Anyagtudományi Intézet együttműködve az egyetem más egységeivel viszi a Környezettudományi Doktori Iskolát és az anyagtudományhoz és a bioinformatikához kapcsolódó MSc és BSc szakokat. A élelmiszeripari főiskolai kar lenne a műszaki képzés harmadik lába. Bizonyos szerkezeti átalakítások és humánerőforrás fejlesztés után, akár a kar elnevezése is megváltozhatna, úgy, hogy jobban kifejezze, hogy ez az egység a műszaki képzés egyik bázisa – mondta a rektor.
A TTK-n a mérnök-informatikus, a SZÉF-en pedig a élelmiszeripari-gépészmérnök szakot már akkreditálták is. Az egyetem egy konzorcium részeseként indítaná el az anyagtudományi-mérnök, a környezetmérnök és az élelmiszermérnök képzést.
A „sanghaji listán” szereplő első 125 európai egyetem közül az SZTE-n kívül csupán egy található leszakadó térségben, ahol a régió egy főre jutó GDP-je nem éri el az uniós átlagot. A Dél-Alföld gazdaságának szereplői a fejlődés olyan szintjén állnak, ahol még nem az innováció, hanem elsősorban a termelési költségek csökkentése a fő hajtóereje a profit növelésének – közölte Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes. Ezért az SZTE feladata elsősorban nem a régió gazdálkodóinak kiszolgálása, hanem a lehetőségekkel élve olyan fejlődési irányok kijelölése, melyben az egyetem világszínvonalon áll. Az egyetem ezért rendkívül szoros együttműködést kezdeményezett a város, a megye és a régió fejlesztési szervezeteivel azért, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemének (NFT II) tervezési szakaszában közösen vegyenek részt. A professzor azért tartja kiemelkedően fontosnak ezt a kooperációt, mert a 2007-2013 között megvalósuló hazai fejlesztéseknek kizárólag az NFT II-ben rendelkezésre álló közel 15 milliárd forint lehet a forrása. „Ami kívül esik ezen, az nincs” – fogalmazott Rácz Béla.