Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Egyre több fórumon hívják fel a figyelmet a környezet- és természetvédelem fontosságára, amit a jövő egyetlen járható útjának tartanak a szakemberek. Az agrár-környezetvédelem kifejezés is egyre gyakrabban hangzik el, mégsem tudja az emberek többsége, hogy mit is jelent ez valójában. Vajna Tamásné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese elmondta, hogy még a gazdálkodók egy része sincs tisztában a témakör részleteivel, de ennek részben az az oka, hogy nem készítették fel őket megfelelően. Az emberek egészsége, és annak védelme viszont egyre inkább felértékelődik, fontossá válik, hogy mit eszünk, az a táplálék miből készült, vagy például milyen környezetben állították elő. Ezeknek a kérdéseknek az alapja pedig az agrár-környezetgazdálkodás, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan módon kell a termőföldet hasznosítani, a növényeket termeszteni és az állatokat tartani, hogy egészséges és jó minőségű áru kerüljön az emberek asztalára. Így pedig belátható, hogy ez a témakör mindenkit közvetlenül érint. A felsőoktatási intézmények többsége már felvette programjába az agrár-környezetgazdálkodást, legalább a posztgraduális képzések sorába az ökológiai- illetve a környezeti ismereteken keresztül – hangsúlyozta Vajna Tamásné. A témakör nem új, már a nyolcvanas évek közepétől jelen van az iskolákban, az újdonság az, hogy ma már szinte mindenkinek, tehát például a műszaki és a bölcsész képzésekben résztvevőknek is oktatják. Régebben az volt jellemző, hogy mindent külön szakon tanítottak, most viszont a tudományágaknak a szintézise következik, felértékelődtek az interdiszciplináris, vagyis tudományközi területek. Ez az a korszak, amelyben összerakjuk a szétszedett világot, mert kiderült, hogy olyan összefüggések szerint működik, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni – tette hozzá Vajna Tamásné. A mezőgazdaság területét nézve az agrár-környezetgazdálkodásba való belépés önkéntes, ám azok, akik egy szerződés értelmében öt évre vállalják ezt a gazdálkodási formát, azoknak a kötelezően szervezett továbbképzéseken tanulniuk kell erről. Ezen kívül egy országos szaktanácsadó-hálózat kiépítése zajlik, mely a gazdálkodók mindennapi munkáját fogja segíteni.

 

Szent György Napja a szakmai megmérettetésen túl lehetőséget nyújt az a tapasztalatcserére is. Fotó: S. Cs.

 

A szombat a tudományos munka és a tapasztalatcsere jegyében zajlott a főiskolán, Szent György napján pedig a hagyománytiszteleté és a versengésé volt a főszerep. Az alföldi területeken ehhez a naphoz, vagyis április 24-éhez kötődött az állatok kihajtása a legelőkre. A népi kultúra éppen ezért állatkihajtó, illetve pásztorbeálló napnak is nevezi. A vásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kar tanüzeme másfél évtizede biztosít helyet a juhászversenynek, melyet immár huszonegyedik alkalommal rendeztek meg. A szakmai megmérettetésen túl színvonalas programokkal várták az érdeklődőket, akik népzenei és néptáncbemutatókat is láthattak, valamint kézműves termékek kiállítását és vásárát is. Így ezen a napon mindenki közelebb érezhette magát a népi kultúrához és a tradíciókhoz. A juhászverseny egyik szervezője, Vidács Lajos főiskolai adjunktus elmondta, hogy először elméleti, majd gyakorlati feladatokat oldottak meg az indulók. Természetesen korosztályonként adódtak különbségek, hiszen például a juhnyírás csak a felnőtteknél szerepelt a feladatok között. A zsűriben a legnevesebb tenyésztők, illetve főiskolai és egyetemi oktatók foglaltak helyet, akik a külföldi indulók tudását és ügyességét idén is külön bírálták el. A Horgos közelében fekvő Oromhegyesről érkezett a versenyre a tizenhét éves Fehér Zsolt is, aki bár már több alkalommal látogatott el a hagyományos vásárhelyi programra, mégis idén vett részt először a megmérettetésen. Elmondta, hogy mivel az édesapja juhtartó, jóformán az állatok között nőtt fel, és bátyjaitól nagyon sokat tanult erről a szakmáról. A körmölés és a nyírás – bár ez utóbbi nem volt kötelező feladat a korosztályában – jól ment neki, a legnehezebb számára a néphagyományokkal kapcsolatos kérdések köre volt. A használt szakkifejezések egy része is más a Vajdaságban, így ez is okozott némi fennakadást, de összességében az oromhegyesi diák élvezte a versenyt. Fehér Zsolt jelenleg mezőgazdasági szakközépiskolába jár, és azt tervezi, hogy a váráshelyi főiskolai karra jelentkezik érettségi után. A szintén ifjúsági kategóriában induló Baranyi János elmondta, hogy a birkatartásnak sok előnye van. Egyrészt egész évben kint tartható, ezen kívül más állatoknál jobban lelegeli a gyomokat, de ezt is oly módon, hogy nem teszi tönkre a környezetét. A juhászversenyt kitaláló és elindító Savanya Vince, az AGNUSCOOP Juhtenyésztő Egyesület örökös elnöke azt tapasztalta a versenyek során, hogy a megmérettetéseken a diákok rendkívül jól teljesítenek az elméleti feladatoknál, míg a profi felnőtt juhászok a gyakorlatot tudják jobban, és ez mindig is megfigyelhető volt. Elmondta, hogy a rendezvényen résztvevők mindegyikén azt látja, hogy szereti a szakmáját. A juhászok legnagyobb része csak ezen az egy, nekik szentelt napon találkozik a többi ugyanezen hivatást folytató kollegájával, hiszen az ország legtávolabbi szegletéből is érkeznek a vásárhelyi versenyre, év közben pedig a földrajzi távolság miatt nem tartják a kapcsolatot. Szent György Napja a szakmai megmérettetésen túl lehetőséget nyújt számukra az élménybeszámolókra és a tapasztalatcserére is természetesen.
A felnőttek egyéni versenyében a legjobbnak a szentesi Kovács Erzsébet bizonyult, aki ezzel a kiváló juhász címet kapta meg. Testvére, Kovács Viktor lett a második, míg a harmadik helyet a jászárokszállási Kovács Róbert szerezte meg. Ifjúsági kategóriában Nagy Endre lett az első, őt Kiss Endre követte, a harmadik pedig Fodor Nándor. Az ifjúsági csapatversenyt a hódmezővásárhelyi Gregus Máté Szakközépiskola egyik csapata nyerte meg. A felsőoktatási intézményekben tanulók közti megmérettetésben a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának hallgatói bizonyultak a legjobbnak, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának diákjai a második, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemen tanulók a harmadik helyet szerezték meg. Az AGNUSCOOP Egyesület a hagyományokhoz híven két főnek kiváló juhász címet adományozott eddigi munkájáért. Juhász László zsűritag, és a rendezvény idei fővédnöke, Gombos András államtitkár vehette át az elismerést.