Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az érettségi vizsga értékelése mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20 százaléka, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10 százalékos teljesítményt el kell érnie.
A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki, és ebből számítják az érdemjegyet: a vizsga minősítését ez a százalékérték és az érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten! Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.
2005-ben alapvetően megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere is, mivel az alapképzésben megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. Kizárólag a művészeti és testkulturális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy jelentkezőként "alkalmas" illetve "nem alkalmas" vagy-e az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják.
A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítményed alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának (egész számra kerekített) kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont.
A szerzett pontokat az adott felsőoktatási intézmény által az adott szakcsoportban jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott felvételi tárgyakból letett érettségi vizsga alapján szerezheted meg. A legtöbb szakcsoportnál a diáknak két tantárgyat kell, vagy lehet választania, ez esetben az érettségi eredményével 30+30 pontot tud megszerezni. Ha viszont csak egy tantárgyat neveztek meg kötelezően az adott szakcsoportra, akkor annak eredményét kell duplázni.
A 120 ponton felül továbbra is lehetőség van plusz pontok szerzésére. Emelt szinten teljesített, legalább közepes eredményű érettségi vizsgáért például hét többletpont jár. A felsőoktatási intézmények megállapodása szerint az elkövetkező két évben a legtöbb szak és kijelölt felvételi tárgy esetében a diákoknak elegendő a középszintű érettségi vizsgát letenni, tehát emelt szinten érettségizve a többletpontokat nagy valószínűséggel igénybe vehetik. Mindössze az öt nagy idegen nyelv esetén (bölcsész-2 szakcsoport) követelik meg felvételi feltételként az emelt szintű érettségi letételét. Így tehát különösen felértékelődnek a legfeljebb két emelt szintű vizsgáért kapható plusz pontok.
Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgyat határoztak meg (és nem több vizsgatárgy közül kell egyet választani), második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. Így például egy tanító jelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például mellé egy matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot, legalább közepes érettségi osztályzat esetén.)
A középfokú, államilag elismert nyelvvizsga 7 pontot, a felsőfokú, szintén "C" típusú nyelvvizsga 10 pontot ér. "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgáért azonban csak akkor jár a 7 vagy 10 pont, ha a felvételiző sajátos nevelési igényű diákként, igazoltan nem tudja letenni a "C" típusú vizsgát. Összesen két nyelvvizsga-bizonyítványt lehet így elszámolni, illetve az emelt szintű érettségivel szerzett nyelvvizsga-bizonyítvány csak egyszer számítható be a pluszpontokért.
Ráadásul ott, ahol emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként - tehát az elkövetkező két évben csak a bölcsész-2 szakcsoportnál -, ott a nyelvvizsga-bizonyítvány nem váltja ki az emelt szintű érettségi letételét. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy körülbelül 16 ezer érettségiző diák rendelkezik már nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, amiért 2005-ben ugyan megkapja az emelt szintű érettségi osztályzatot, de a felsőoktatási intézmények ez alapján nem tudnak rangsorolni közöttük. Ezért kell ténylegesen is letenniük a vizsgát, persze csak akkor, ha ezen szakcsoportba kívánnak jelentkezni.
Az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, felvételi szakiránynak megfelelő közép- vagy felsőfokú szakképesítésért, szakirányú technikusi képesítésért, illetve különböző sportágakban elért olimpiai-, világ- vagy Európa-bajnoki helyezésekért már eddig is megszokott többletpontok az "adható" kategóriába tartoznak, vagyis az egyetemek és főiskolák maguk döntik el, megadják-e ezekért a többletpontokat.
Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható. A felvételi eljárás során továbbra is csak az nyerhet felvételt, aki a többletpontok nélkül számított maximális pontszám legalább 60 százalékát, tehát a 120-as pontrendszerben 72 pontot (a felsőfokú szakképzésben 50 százalékot, 60 pontot) elér.
Mivel a felsőoktatás által előírt vizsgatárgyakból az újonnan érettségiző jelentkezőknek továbbtanulásuk érdekében érettségi vizsgát kell tenniük, a korábban érettségizetteknek pedig lehetőségük van meglévő érettségi eredményeiken javítani, vagy azokat újakkal kiegészíteni, szoros kapcsolat van az érettségi és a felvételi jelentkezés között. Ezért a felsőoktatási felvételi és az érettségi jelentkezési határideje egységesen február 15-e.