Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A kormány egy nyári határozatában azt kérte a felsőoktatási intézményektől, hogy 35 milliárd forint tartalékot képezzenek ez az összes intézmény költségvetésének egy tizede. Ebből 31 milliárd forint az egyetemek saját bevétele, négymilliárd forint pedig állami támogatás. Sarkítva tehát azt is mondhatnánk, hogy annak kell több maradványt képeznie, aki jobban gazdálkodott, vagyis azoknak, akik több pályázatot nyertek. 2005-2006 fordulóján ugyanannyi pénznek kell lennie az egyetemek kasszájában, mint egy évvel korábban.
Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy mi történt volna, ha a felsőoktatási törvényt már elfogadta volna az Alkotmánybíróság, így az egyetemek szabad státuszú és nem költségvetési intézményként működnének, de a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint az sem változtatna a dolgokon. Igaz, hogy az egyetemek és főiskolák gazdálkodása szabadabb lenne, ám a jelenlegi törvénykezés olyan széles játékteret enged, hogy a Pénzügyminisztérium mindenképp megtalálta volna a módját a megszorításoknak.

 

 

Az ELTE-n az eredetileg kért 2,1 milliárd forint helyett 1,7 milliárd forintot kell tartalékolni.

 

A megtakarítandó 35 milliárd forint egyelőre csak egy gyors kalkuláció eredménye. Mint azt lapunknak Klinghammer István elmondta, akkor tudhatnánk biztosat az összeg nagyságáról, ha a főigazgatók pontosítanák, és intézményi bontásban számolnának be a fennmaradt összegekről. „Nekem a rektorokkal folytatott beszélgetésekből úgy tűnt, mintha nagyobb összeg jött volna ki, mint 35 milliárd” – mondta a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Az intézmények dolgát tovább nehezíti, hogy a legtöbb pályázati pénz december 20. és 30. között érkezett be, de gyakorlatilag csak január elejétől állt az egyetemek rendelkezésére. Ez nagyon kellemetlen helyzetet teremt, hiszen senki sem garantálhatja, hogy ugyanannyi pályázatot nyer majd el, ugyanannyi értékben, mint tavaly – vázolta fel a döntés visszásságait Klinghammer István.
A Magyar Rektori Konferencia elégedetlenségének adott hangot, és tanácskozásra hívta a pénzügyminisztériumot. A 2005. szeptember 20-án tartott rendkívüli rektori és gazdasági főigazgatói konferencián Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára (és az SZTE GTK Statisztikai és Demográfiai Tanszékének vezetője) annak jeleként, hogy hajlik a kompromisszumra, bejelentette: a magyar felsőoktatásnak csak a 2004-es, a Magyar Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben előírt tartalékképzési kötelezettséget kell teljesítenie.
Ez annyit tesz, hogy a pénzügyi kormányzat döntése értelmében a Szegedi Tudományegyetemet az Oktatási miniszter augusztus 18-i rendelkezésében meghatározott pótlólagos 1,2 milliárd forint maradványképzési kötelezettség nem terheli. Így az egyetem számláján az elmúlt év végéhez hasonlóan 5 milliárd 75 millió forintnak kell lennie 2005. december 31-én. Az SZTE vezetése szerint az év hátralévő hónapjaiban a törvényben előírt tartalékösszeg képzés abban az esetben teljesíthető, ha az OEP, az OTKA, az Innovációs- és Szakképzési Alapok, valamint más, az egyetem által nem befolyásolható források időben megérkeznek a Szegedi Tudományegyetem számlájára. A Szegedi Tudományegyetem osztja a Rektori Konferencia állásfoglalását, amennyiben támogatja, hogy az érintett miniszterek vizsgálják meg a kötelező maradványképzés további mérséklésének lehetőségét.
A főiskolákat szintén rendkívül nehéz helyzetbe hozná a kötelező maradványképzés összegének emelése. A Főiskolai Főigazgatói Konferencia szintén arra kérte a kormányzatot, hogy tekintsen el a kötelező maradványképzés öszszegének emelésétől - közölte a testület elnöke. A 2004. évi költségvetési törvény által előírt maradványképzési kötelezettség 2005. évi jelentős megemelése a főiskolák működését teljesen ellehetetlenítené, több intézmény számára megoldhatatlan problémát jelentene - indokolta a főigazgatók kérését Rudas Imre elnök, a testület állásfoglalását ismertetve.
Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter szerint félő, hogy idén a felsőoktatási intézmények nem tudnak a tavalyi esztendő végéhez hasonló bevételeket produkálni. Azokon a területeken is, ahonnan tavaly év végén pénzt kaptak a felsőoktatási  intézmények - Innovációs Alap, Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Szakképzési Alap – komoly maradványképzésről döntött a kormány. Így idén nem lesz könnyű előteremteni a tavalyi év végéhez hasonló bevételeket – jelentette ki az ellenzéki politikus szegedi sajtótájékoztatóján. „Ahogy a cégeknél kialakult a körbetartozás, úgy a közszférában most kialakulhat a körbezárolás” - mondta.