Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy a dél-alföldi, tevékenységükben egymáshoz szorosan kapcsolódó felsőoktatási intézmények olyan minőségügyi rendszert építsenek ki, amely elősegíti a régió munkaerő-piaci szereplővel való hatékony együttműködést és a foglalkoztatás, a technológia- és tudástranszfer egészét érintő igények előrejelzését.. A konferencián a szakemberek eszmét cseréltek a felsőoktatás minőségének szerepéről az európai versenyképességben, és bemutatják az egyes intézmények minőségbiztosítási, valamint értékelési rendszerét.

Szabó Gábor rektor megnyitójában kifejtette, a Szegedi Tudományegyetem minőségi értékét az egyetem hazai és nemzetközi hírű, iskolateremtő tudósai és az oktatók magas szintű tevékenysége teremtik meg. Az SZTE sajátossága, hogy gyógyító tevékenységgel is foglalkozik. A betegellátásban és egészségmegőrzésben résztvevők felelősségteljes hozzáállása és szakmai felkészültsége teszi lehetővé, hogy sokszor nehéz infrastrukturális körülmények között is kiváló teljesítményt nyújtsanak. A szegedi egyetem olyan tudásközpont, ahol 30 ezer hallgató mellett közel 6800 közalkalmazott szolgálja ki az intézmény partnereinek igényeit.

Az SZTE-nek komoly versenyt kell vívnia nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi egyetemekkel is. Az intézmények között határokon átnyúló verseny alakul ki. Ezért a változó körülményekhez alkalmazkodó oktatási programokkal, a külső források bevonásával megvalósul dinamikus intézményfejlesztéssel, sokszínű hazai és nemzetközi kapcsolataival elit tudásközpontként kíván működni. E célok megvalósításához menedzserszemléletű intézményvezetésre van szükség. Az intézményi integráció további tartalmi megvalósításához egyeztetésre, partnerségre, szolidaritásra és jól körülhatárolt felelősségrendszerre van szükség – közölte a rektor.
A XXI. század magyarországi felsőoktatására az lesz a leginkább jellemző, hogy a korábbi minősítési rendszerek helyét sajátos piaci megítélésű értékelés veszi át. Szabó Gábor hangsúlyozta, a fiskális szemlélet nem érvényesíthető teljes körűen a felsőoktatásban. Reményét fejezte ki, hogy az új felsőoktatási törvény kiszámítható gazdasági körülményeket teremt az egyetemek és főiskolák számára.

 

 

A minőség és a minőségbiztosítás a korszerű felsőoktatásban központi szerepet játszik. Éppen ezért az SZTE stratégiai fejlesztési tervének megvalósítása során olyan minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amely megteremti az alapot az egyetem hagyományos presztízsének megőrzéséhez illetve nemzetközi versenyképességének növelésére. Az SZTE másfél évvel ezelőtt megkezdte egy olyan minőségirányítási rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi az innovatív egyetem koncepciójának megvalósítását – mondta az intézmény vezetője.

Március 9-ei ülésén elfogadhatja a kormány a felsőoktatási törvény tervezetét – jelentette ki Mang Béla a konferencia nyitóelőadán.

Az oktatási tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, sikerült a pénzügyminisztériummal megvívni azt a csatát, amely felszabadítja az intézményi gazdálkodás lehetőségeit. Azok a felsőoktatási intézmények is, melyek teljes költségvetésük kevesebb mint felét teremtik elő saját bevételeikből szabadabban gazdálkodhatnak a törvény elfogadását követően. Azok az egyetemek pedig, melyeknél a saját bevételek meghaladják az állami támogatások összegét, teljes gazdálkodási szabadságot kapnak és speciális jogállású intézménnyé válhatnak.

Nagyon fontos, hogy a képzés minimálbérhez kötött finanszírozását elfogadta a pénzügyi kormányzat – mondta Mang Béla. Ezzel az egyes képzési normatívák változását a minimálbérhez kötné a szabályozás. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban állhat vissza a 2003-as reálérték a felsőoktatásban. 1990-től kezdve 38 százalékos az egy hallgatóra fordítható forrás csökkenése, a tavalyi évhez képest a csökkenés mértéke 10 százalék körül van – tudatta a szakember.

A kapacitás akkreditáció, az oktatói követelményrendszer és a kollégiumi és a hallgatói ellátások kérdést végrehajtási rendeletben szabályozza a minisztérium – mondta a helyettes államtitkár.
Az elmúlt tizenöt évben a hallgatói létszám többszörösére nőtt, jelenleg 409 ezer index van kint a felsőoktatásban, ebből az államilag finanszírozott helyek száma 189 ezer. Ezzel párhuzamosan az oktatói létszám lényegében nem változott. Ez a hatékonyság lényeges növekedését jelenti, néhány szakmaterületen már az európai összehasonlításban is a legjobbak vagyunk az egy oktatóra jutó hallgatók számában – közölte Mang Béla.

A minisztérium elkészítette azt az összes intézményre kiterjedő vizsgálatot, amely a pénzügyi-számviteli és a szervezeti adatokból tanszéki szintig lebontva mutatja be az egyetemeken és főiskolákon végzett munka hatékonyságát.