Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Parlament 2005. május 23-án fogadta el az új felsőoktatási törvényt, amely benyújtását több éves előkészítő munka és széleskörű egyeztetés előzte meg. A kihirdetés előtt a törvényt Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök az Ab-hez küldte előzetes normakontrollra. Az Ab soron kívül megvizsgálta az indítványt, és megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény néhány rendelkezése sérti a tanszabadságnak, a tudományos élet szabadságának, illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának alkotmányban rögzített jogát. A határozat elsősorban a törvény azon rendelkezéseinek alkotmányellenességét mondta ki, melyek a felsőoktatási intézmények irányítását végző testületre vonatkoztak. Az Ab az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek talált még a kormány felsőoktatással kapcsolatos jogosítványait bővítő paragrafusokat is. Összesen a törvény több mint tíz rendelkezésének alkotmányellenességét mondta ki a taláros testület.

 

A tervek szerint az új törvény 2006. január 1-jén már hatályba is léphet. Fotó: Segesvári Csaba

 

Az Oktatási Minisztérium szerint az Alkotmánybíróság kifogásai nem érintetik a hallgatók számára legfontosabb részt: a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket. Indítványában a köztársasági elnök az új felsőoktatásról szóló törvény lényegét, így az új képzési rendszer bevezetését sem találta aggályosnak. Ennek megfelelően az Ab határozata után is folytatódhat a reform, a többciklusú képzésre történő átállás. A tárca úgy véli, az Ab döntése olyan módosításokat ír elő, amelyek a reform menetét nem akasztják meg. A minisztérium minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy 2006. január 1-jén a törvény hatályba léphessen. Ennek megfelelően a tervezet várhatóan a hónap végéig az Országgyűlés elé kerül.
November első napjaiban elkezdődött az Ab határozata alapján elkészített javaslat szakmai egyeztetése. Az elképzelések szerint a törvény a korábbi tervezethez képest szélesebb körű autonómiát biztosítana a felsőoktatási intézményeknek. Az egyetemek, főiskolák vezetését a rektor, illetve főigazgató mellett a – mai intézményi tanácsoknak lényegében megfelelő – szenátus látná el. A korábban létrehozni tervezett irányító testület neve és szerepköre is megváltozna, a gazdasági tanács nevet viselő szerv feladata elsősorban a döntés-előkészítés, véleményezés lesz. A testület tagja lesz hivatalból a rektor és a gazdasági főigazgató, a további tagok többségét a szenátus választja majd, s néhányukat pedig a fenntartó, vagyis a minisztérium delegálja.